Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-01-22 / 1303. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM A harcok folytatódnak (Vi.) A reakció: az időt visz- sza akarja tolni, a liberaliz­mus: meg akarja állítani, a ra­dikalizmus: előbbre akarja vin­ni. És ezt a harcot megállítani nem lehet, nem lesz béke, vagy fegyverszünet, sőt a háború után még jobban kiélesedik a harc a három irányzat között. Ezt lehet társadalmi harcnak nevezni, mert a fő indító ok, társadalmi és gazdasági, igy leginkább a gazdasági tényezők szabják meg ezen harc taktiká­ját, fokozását vagy csökkenté­sét. Például a háborús prosperi­tás nagyon is lefokozta ezt a harcot, de ezt megelőző gazda­sági pangás, munkanélküliség nagyban fokozta azt és fokoz­ni fogja a hadi ipar csökkenése és beszüntetését követő mun­kanélküliség idején. A reakció igyekezni fog a régi, jó, nekik 1 annyira tetsző huszas éveket (1920-29) visszaállítani, amig a liberálisok igyekezni fognak a jelent, a reformált koncesz- sziókon alapult formát megtar­tani és a radikális elemek egy jobb, tökéletesebb teljesen uj rendszert kiépíteni. Ezt a fokozódó és három ol­dalú harcot, minden gondolko­zó ember látja közeledni. A re­akció, a National Association of Manufacturer vezetése alatt, nagyon is készülnek a harcra. A New Deal liberálisok is ké­szülnek és a munkásság radiká­lis csapatai is, bár elforgácsol­va, egymás ellen uszítva mégis készülnek a harcra és csak a számarányban van valami ere­je a munkásságnak mely se­gítségével esetleg, vagy a szük­ség által szült egységfront ál­tal lesz képes sikeresen felven­ni a harcot a reakció ellen. Elsősorban vizsgáljuk meg a reakció szervezett erejét. Látni fogjuk, hogy több mint 60 bil­lió dollár alaptőke, sok ezer képzett agitátor, szónok és a lapok 80 százaléka áll rendel­kezésükre. Csak egy-két szóból álló propaganda mondat köztu­datba való távitelére, több mil­lió dollárt költenek, ez a mon­dat, mely a reakciós nagytőké­sek zászlaját díszíti “Free En­terprise”. Iskolákban, lapokban, rádiókon, szónokok légióin ke­resztül, milliószor ismétlődik meg naponta. Ez nem csak a munkásszervezetek ellen, ha­nem a kormány kontrol és sza­bályozások ellen is, mint védő paizs van szánva. Másszóval az első háború után köztudatba vitt “American Plan” utódja és ugyan azon, de sokkal hatalma­sabb gyárosok szövetsége veze­tése alatt. A gyárosok szövetsége visz- sza akarja az időt tolni azon évekre, melyek alatt nem vol­tak uniók, amelyek voltak is, teljesen a reakció vezetése alatt nagyon is szelíden viselkedtek. Ezen megelégedettségükből és tespedésükből, kiugrasztotta úgy a munkásságot, mint a li­berális elemeket a 30-as évek munkanélkülisége, nyomora és bizonytalansága. A harc fellán­golt, zavargások és balfelé to­lódás megerősítette azon liberá­lis elemeket, akik belátták azt, hogy csak reformokkal, egy ki­csit nagyobb kenyérrel tudják a mai rendszert megtartani. És az ipari pangás által elkábitott nagytőke utat engedett nekik a mentési akcióra. De most már ezt nem látják szükségesnek, megint elég erősnek látják ma­gukat a régi jó szervezetlen American Planekért harcba- szállni más nevek, jelszavak és sokkal erősebb és gyakorlottabb szervezeten keresztül. Ezen célra alakították a N. A.M. ellenőrzést és pénzelése alatt a National Industrial In­formation Commettee-t, mely­nek Alfred P. Sloan, a G.M. el­nöke a vezetője. Ennek az in­formációt szállító bizottságnak a nyíltan bevallott célja a kö­vetkező : 2. Az alkalmazottakat biztat­ni kell a ko-operációra. Egy csoport kiképzett szónok fogja meglátogatni a nepzet iparte­lepeit és 30 perces beszédeket fognak tartani a gyárakban a gyárosok idejében. 3. A NIIC fogja keresni az alkalmat, hogy felsorakoztassa az egyéni érdekeit az újságok­nak, rádió szónokoknak, mozgó­kép gyártóknak, Íróknak és elő­adóknak. 4. A NIIC vásárolni fog hir­detéseket a napilapokban és hírszolgálatot tart fen a kis falvak és városok lapjai részé­re. 5. A NIIC törekvése össze­hozni a gyárosokat és más vé­leményt formáló testületeket, hogy véleményeiket kicserél­jék, nagyban fokozva lesz 1944- ben. Csoportok lesznek szervez­ve összemüködni a nevelési ügyekben, templomokkal az ott­hon és mezőgazdasági környe­zetben, hangsúlyozva helyi ese­teket, ahol gyárak működnek. Ezen jól szervezett és fize­tett akcióval szemben, a mun­kások gazdasági szervezetei az uniók készületlenül, szervezet- lenül és tervnélkül állnak. Ugyancsak a New Deal is, mely ellen éppen olyan vehemensen Sajtó monopólium Amerikában Szövetségi bíróság döntése szerint az Associated Press monopo­lizálta a sajtót. Tiltó rendeletet kapott a hírszolgáltató vállalat. NEW YORK, jan. hó — A szövetségi bíróság New York kerületének három bírója úgy találta, hogy az Associated Press (AP) név alatt ismert hírszolgáltató vállalat monopo- I lizálta, az az kisajátította a I hírszolgáltatást és ezzel meg- ! szegte az Egyesült Államok I trösztellenes törvényeit. | Az Associated Press a világ j legnagyobb hírszolgáltató vál­lalata. Híreket csak “tagjaik- , nak” szolgáltat. Tagnak azon- , ban minden városban csak egy 'reggeli és egy esti újságot vesz fel, amiért természetesen igen nagy összeget kell fizetni. Az összeg a város nagysága sze­rint változik. Miután minden városban igy csak egy újság­nak nyújt hirszolgálatot, a töb­bieket kizárja, elüti a verseny­től, ami nyilvánvalóan monopó­liummá teszi a hirszolgálatot. Az Associated Press ellen az igazságügyi department emelt vádat. A pör már régebb idő óta folyik. Ez az első jelentéke­nyebb végzés ebben az ügyben. A kerületi bíróság úgy döntött, hogy a hírszolgáltató vállalat­nak meg kell változtatni az alapszabályait úgy, hogy min­den újság tagja lehessen. Erre a társaság nem hajlandó, ha­nem a legfelsőbb törvényszék elé viszi az ügyet. A felebbe- zésre hatvan napi időt szabott ki a bíróság. A bíróság ugyan elismerte, hogy az Associated Pressnek joga van az uj tagok felvéte­lénél bizonyos korlátozásokat megszabni, de csak úgy, hogy a lapok szabad versenyét ne aka­dályozza meg. Ugyancsak elis­merte a bíróság azt is, hogy a szóbanforgó vállalat nem zár ki más hírszolgáltató társasá­gokat a hírek szerzésében és árusításában. Tekintettel azon- j ban arra, hogy az (AP) lapok a szabályaik szerint a helyi hí­reiket csak az (AP)-nek enge­dik át, igy más társulatoknak nem nagy eshetőségük van a hírszerzésre, sem az eladásra. Az (AP)-n kívül még két-há- rom más kisebb hírszolgáltató lesz ez a tervezet felhasználva, mint az unionok ellen, már kezd bomladozni, sok vezére a reakció, a gyárosok szövetsége mellett agitál, hiszen a gyáro­soké az ország, a hatalom és a pénzes zsák. vállalat is működik, de azok csak egyes lapcsoportoknak, mint például a Hearst lapok (International News Service), Scripps-Howard lapok (United Press) a hírszolgáltató intézmé­nyei. Az Associated Press szö­vetségben vagy kartelben áll több külföldi hasonló vállalat­tal. Canadában a “Canadian Press” név alatt szerepel. A bíróság hosszabb dokumen­tumot hozott nyilvánosságra, amely statisztikai adatokkal vi- ! lágitja meg, hogy az amerikai ' lapok milyen arányban vannak kiszolgáltatva a három hírszol­gáltató vállalatnak. A monopó­lium megszüntetését elrendelő végzést Learned Hand, Augus­tus N. Hand és Thomas W. Swan szövetségi bírók Írták alá. Az (AP) egyenlőre nem adott ki nyilatkozatot, amennyiben a legközelebbi végrehajtósági ülé­sén fogják elhatározni a felieb-- bezés módját. A bírósági döntés természe­tesen nem ismerteti azt a tényt, hogy az ily hírszolgáltató vál­lalat nem egyesület, hanem csak magánüzlet, éppen úgy, mint akármelyik iparvállalat, vagy bankház. A profiton — ami igen nagy — csak néhány ember osztozik. És miután en­nél a vállalatnál is, — mint j minden magánüzletnél, a pro- <fit a legfontosabb, annak érde­kében kiszínezik, elferdítik, meghamisítják a híreket, avagy hazudnak, ha az üzlet úgy kí­vánja. AZ ARABOK ‘NAGY’ GONDJA JERUZSÁLEM, (ONA) — Az arabok most azon fáradoz­nak, hogy “maximálják” az “eladó” leányok atyjának fize­tendő váltságdíjat. A “Falas- tin” nevű újság levelet kapott egy fiatal arabtól, aki kijelen­tette, hogy a váltságdíj ször­nyű emelkedése lehetetlenné te­szi a legények számára a nősü­lést. A levél szerzője azt java­solja, hogy a váltságdíjat 50 palestinai fontra maximálják. Más oldalról azt kérik, hogy szüntessék meg az előkelősé- , geknek nyújtandó ajándékok | szokását. Ezek az ajándékok ugyanis néha többe kerülnek, mint a leány vételára. NUMBER 1303 SZÁM CLEVELAND, 1944 JAN. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom