Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-04-29 / 1317. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1944. április 29. Munkanélküli “biztosítás” (Vi.) Az aggkori és munka- nélküli biztosítást, mint a New Deal legnagyobb, legértékesebb j vívmányát szokták feltüntetni, j Pedig nincs jobb munkanélküli | biztosítás, mint az állandó mun- | ka. Ezt a New Deal munkánál- j küli biztosítást bonckés alá vé- ( ve megláthatjuk, hogy bizony! nagyon kevésnek ad az bizto- J sitást, de azt is a munkásokkal i fizettetik, már azokkal, akik-! nek állandó munkájuk van. Ezt j a liberálisok, meg az union vezérek sem akarják beismerni. Ez a biztosítás csak azokat karolja fel, akik nagyobb üzemekben dolgoznak és fizetésükből lefogják a biztosítási dijakat. Munkanélküliség esetén a fizetés nem terjed tovább mint négy hónapig évente. És, hogy jogosult legyen valaki legalább hat hónapot kell azon évben dolgozni. Mi tudjuk, hogy mentői tovább dolgozik egy munkás egy szervezett műhelyben, annál állandóbb és biztosabb a j munkája, a senority rendszer szerint nem fizethetik le. Az ilyen állandó munkát élvezőknek a száma közel van a 30 millióhoz.» Tehát azoknak nem kell munkanélküli biztosítás, sőt ők csak fizetnek, de hacsak meg nem haladja a munkanélküliek száma a 22 milliót, soha nem kapnak vissza a befizetett összegből, mert ha le is fizetnék őket egy pár heti időre, nem jogosultak segélyre. A 22 millió munkás, akiknek nincs állandó* és senority joguk nagy üzemekben, úgy ezek volnának azon helyzetben, hogy szükségük van és esetleg élvezhetnék a munkanélküli segélyt, ha a hat hónapot kidolgozzák évente. De a nagy üzemkeben a törekvés logikus és nyilvánvaló, hogy csak azoknak akarnak állandó munkát biztosítani, kiknek senority jogaik vannak, igy ha csak lehet nem vesznek fel újabb munkásokat, vagy csak egy pár hónapi szezon munkára, igy biztosra számíthatjuk, hogy legalább fele ezen 22 milliónak csak ilyen szezon munkához fog jutni és a másik fele még ehez sent. így ha a munkanélküliek száma csak 11 milliót éri is el a háború után, azok olyanok lesznek, akiknek legfeljebb 4 hónapig fognak fizetni munkanélküli segélyt, de azután nem és munkához nem jutva többre nem igen tarthatnak igényt. Mert ha még valami kisebb vállalkozásnál, egy pár hetet, hónapot dolgoznak is, az még nem ad nekik jogot a munkanélküli segélyre. Ezt a tendenciát nagyon világosan láthattuk a háború előtti években. Nagyobb üzemeknél csak 3-4 hónapi munkára vettek fel munkásokat és semmi áron nem akarták őket a senority listára tenni, -amíg az állandó munkásokkal tulidőket is igyekeztek dolgoztatni. Amig 1930-tól 1937-ig nagy üzemekben is a munkásoknak nagy részét lefizették, mert nem volt senority joguk és éhesebbeket vettek fel a helyükre, igy sok munkásnak adtak alkalmat munkához. Az 1937-es évek után a nagy üzemekben alig helyeztek embereket munkára öt hónapon felül egy évben, kivéve a régi munkásokat, akik ma már öt évtől több senority- val rendelkeznek. Tehát amig a 30 millió régi munkás egész éven dolgozni fog, addig a 22, vagy 24 millió csak részidőt vagy egyáltalán nem és akkor egyik sem lesz munkanélküliségre biztosítva. Mert akiknek joguk volna arra, azoknak nem kell, mert lesz munkájuk, akiknek pedig kellene, nem lesz joguk rá, nem dolgoznak évente elég időt, hogy jogosultak legyenek. így az 52 millió bérmunkás közül alig lesz vagy 11 millió akinek enyhülést, segélyt fog adni az ily agyondicsért munkanélküli segély. Amig akadnak emberek, ipari igazgatók, akik nagy fellendülést ígérnek be a háború utánra, ismerve a gazdasági rendszer törvényeit, az iparok technikai fejlődését, Európa és Ázsia elszegényedését a háború miatt és azt, hogy most még annyi hitelt és segélyt sem fog- j nak adni Európa népességének,; mint az első világháború után, mivel már nem lesznek annyira megbízhatók, kizsákmányolhatok, igy biztosra vesszük, hogy a háború után nagymérvű munkanélküliség lesz itt Amerikában is. A sok leszerelt katonát, akik közül legtöbbnek nincs vagy nagyon kevés senoritája lesz, valamint a 2-3 millió iskolákból kikerülő fiataloknak bizony nem nagy eshetőségük lesz állandó, vagy évente 6 hónapi munkához jutni. Ma 52 millió bérmunkás van a munkán, 11 millió a mundérban a katonaságnál, igy 63 millió munkásnak kellene munkát biztosítani a háború után, amit mi egyáltalán nem hisszük, hogy képesek lennének a mai haszon rendszer keretein belül. így felboncolva ezt a nagyra felfújt munkanélküli biztosítást megláthatjuk, hogy a 30 milli- nak nem kell, akiknek meg kellene, azok nem fogják kapni, csak nagyon kevesen, mert még munkához sem fognak annyi időre jutni, hogy jogosultságot nyerjenek arra. barátkoznak a szervezkedés eszméjével, úgy fel fogják ismerni azt is, hogy helyesen kell szervezkedni, Egy Nagy Unióba, mint azt az IWW tanítja. Wizer Ferenc A MAGUK MÓDJA SZERINT Az Ipari Demokráciához Vezető üt Amint a rettenetes háború borzalmas híreit halljuk, hogy miként versengenek egymással a hadcsapatok az emberirtásban, önkéntelenül is kérdeznünk kell, hogy miért van ez igy? Azért talán, mert a népek ezt érdemlik meg? Mert mint a közmondás is tartja: akik szelet vetnek, ' vihart aratnak. A nagy néptömegek nem tartottak lépést a fejlődéssel és most azért fizetnek a háború szörnyű szenvedéseivel. Mi, a “One Big Union” hívei azonban elmondhatjuk, hogy nem rajtunk múlott, hogy ezek a borzalmak ránkszakadtak. Mi már az első világháború idején is hirdettük a szervezkedés fontosságát. Hirdettük akkor, amidőn a baptisták az uccasarko- kon “hálistenkedtek”. Mondottuk nekik, hogy kevesebbet az imából és többet a szervezkedésből. De nem hallgattak ránk. Ahelyett, hogy szervezkedtek volna, még ma is a mennybeli hozsánnát fújják. És ime itt van az eredmény, — az egész világra kiterjedő szörnyű globális háború. Igaz ugyan, hogy nemcsak szervezkedni, de helyesen kell szervezkedni. Mert lám a németországi munkásoknak is megvoltak a szak és a politikai szervezetei mégis elbuktak. Ha gazdasági szervezeteik az IWW által mutatott One Big Uniont alkották volna, akkor meg tudták volna akadályozni Hitler hatalomraj utását. A hét millió szociálista és vagy hat millió kommunista szavazatot felhajtó politikai pártok szétestek, mihelyt Hitler elegendő gazdasági támogatást kapott a tőkésektől. A történelem bizonyítja, hogy a magántulajdonon, tehát a profiton alapuló társadalmi rendszerben mindig voltak háborúk és igy feltételezzük, hogy j mindig lesznek is, amig ez a rendszer fenn áll. így a józan ész azt mondja, hogy ha nem akarunk többé ilyen borzalmas háborúkat, akkor meg kell változtatni ezt a társadalmi rendszert. Az IWW célja ennek a rendszernek a megváltoztatása úgy, hogy a termelést maguk a munkások irányítsák. Ezt csak úgy tehetik, ha a termelőeszközöket köztulajdonba helyezik. De ezzel a profitot is kiveszik a termelésből. Ezért mondjuk, hogy ha a munkásság az IWW által ajánlott módon szervezkedett volna, akkor elkerülhette volna a háborút. Sajnos, a világ munkásainak legnagyobb része még nem ismerte fel ezt a tényt, nem ismerte fel osztályhelyzetét. Sőt annyira el vannak maradva, hogy ellenségeiknek tekintik azokat, akik rámutatnak osztályhelyzetükre. Képtelenek azt megérteni, hogy ha ellenségeik saját osztályuknak, akkor egyben ellenségeik a saját gyermekeiknek, sőt saját maguknak is. Azonban ha a mai viszonyokat hasonlítjuk 25-30 évvel ezelőttiekhez, akkor észre kell vennünk bizonyos haladást. Láthatjuk, hogy ma már nem idegenkednek úgy a szervezés esz- j méjétől, mint régente s ez reményt nyújt a jövőre. És igy remélhetjük, hogy amint megMOSZKVA, ápr. (ONA) — Az orosz frontról szóló hírek egy ’’fehérorosz guerillafaluról” beszélnek, mely a csapatokat mindenüvé követi, saját maga teremti elő szükségleteit és bár guerilla tevékenységet folytat, vigyáz, hogy megőrizze falu jellegét. A falu valamennyi lakója zsidó. A lakosságot egy 26 éves fiatalember szervezte meg. aki a guerillák között harcolt s mikor megtanulta módszerüket, visszatért szülőföldjére, hogy hitsorsosait az erdőbe vezesse. A zsidó guerilla főnök neve Blyatt Izsák, a falu nevét egyelőre titokban tartják. Élelmiszert a parasztoktól kapnak, akiknek viszont mindenféle iparosmunkával segítenek. Vannak köztük szabók, ácsok, bádogosok, köszörűsök, kovácsok és egyéb mesterséget űzők. A vándor falu lakosai eddig is sokszáz németet öltek meg, számos katonavonat kisiklását okozták és a rendszeres orosz hadsereget minden módon segítették. ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang...... 7.00 G. Barca, Bridgep®rt ......12.00 J. Bischof, Akron .........., 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland ......... 9.00 P. Csorba, New York ....... 5.00 M. Danka, Cleveland ........12.00 L. Decsi, Akron ............... 8.00 St. Detky, Phila ............... 9.00 J .Duschek, Nutley ......... 2.00 i J. Engli, Cleveland ...........12,00 J. Farkas, Akron ............. 7.00 L. Fishbein, New York ....12.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ....... 7.00 J. Geréb, Cleveland ......... 7.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kollár, Cleveland ......... 7.00 E. Kovách, Cleveland ....... 4.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 7.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 7.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 9.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 J. Mogor, Cleveland ..........12.00 A. Molnár, Cleveland ..... 7.00 J. Munczi, Cleveland ....... 4.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Nagy, New York ....... 1.00 J. Pataky, New York ....... 5.00 P. Pika, Chicago ............... 9.00 J. Policsányi, Triadelphia 6.00 L. Rost, Phila ................. 5.00 M. Stefankó, New York .... 4.00 A. Székely, Cleveland ..... 8.00 J. Spisák, New York ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 5.00 J. Varga, Cleveland ....... 4.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 Jos. Vizi, Akron ...............10.00 J. Zára, Chicago ........... 9.00 ft "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" W * W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W
