Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-07-03 / 1274. szám

1943 julius 3. BÉRMUNKÁS 7 oldal A természet erőinek megismerése Közli: BISCHOF JÓZSEF (Folytatás) KÁBELEK LERAKÁSA, KÍSÉRLETEK A SZIKRA távíróval Ha visszapillantunk a villa­mos távirás történetére és fej­lődésére, egész világosan meg­jelölhetjük azokat a határpon­tokat, melyek egy-egy nagy lö­késsel segítették előre a mo­dern kultúrának ezt a csodás eszközét. Eleinte kettős veze­téket — egy drót oda, egy drót vissza — használtak. Mig 1838- ban fölfedezték, hogy ha csak egy vezetéket használunk és ennek a végeit a földdel hozzuk kapcsolatba, ezzel nem csak főn tarthatjuk a táviráshoz szükséges áramot, hanem még az erejét is megkétszerezhet­jük. Húsz évvel később az At­lanti óceán közepén találkozott két kábellel megrakott hajó, a kábelvégeket összekötötték és ellenkező irányba távozva a két hajó lassanként lebocsátotta a kábeleket a tenger fenekére, mig az Írországban, a másik pedig New Foundland szigetén partot nem ért. Az első távirat 1858 október 7-én érkezett New Yorkból Európába és a táviró immár világhatalommá lett. Mint valami óriási háló, beágaz- ta az egész földet és mindenha­tó villamos áram egy szempil­ni önmagában is erkölcstelen­ség volna. Állapítsuk meg, hogy amikor a magyar zsidóság odahaza zárt ajakkal, némán tűri, hogy meggyalázzák, amikor Magyar- országon minden csirkefogó be­letaposhat a zsidóság becsüle­tébe ,amikor hónapokra csuk­nak le vidéki magyar zsidókat, mert a házukra kitűzött régi nemzeti lobogó helyett nem volt pénzük újat vásárolni, amikor fegyverek nélkül frontra kül­denek magyar zsidó fiatalem- berket, akik védtelenül, tízezré­vel pusztulnak, amikor a mü­veit világ lenézéssel és megve­téssel fordul el a magyar kor­mánytól, amely kiszolgáltatta az országot a német náciknak: akkor akad három magyar zsi­dó szabad Amerika földjén akik hűséget vallanak az ame­rikai magyar reakció legfőbb képviseletének. És nemcsak önmaguk nevé­ben teszik ezt, hanem a szé-' gyent áthárítják néhány száz derék magyar zsidóra, akik ide­menekültek Magyarországból és akiket Chernitzky ur, az Ame­rikai Magyar Szövetség alelnö- ke, lapjának kijelentése szerint, legszívesebben visszakergetne Hitler koncentrációs táborába. Vannak dolgok, ahol józan ítélet és a kritika fegyelmezett rendje megszűnik. Vannak ese­tek, mikor nem lehet nyugod­tan odavágni néhány gúnyos szét és továbbmenni. Ez az eset ilyen. A magyar zsidóságnak eddig nem voltak árulói. Most vannak. Szégyel­lem magamat. (Harc) (e.) lantás alatt körülszáguldott az egész világon, de csak a drót vezetékben, amely rabja, de béklyója is volt egyszersmind. Hátra volt még a drótvezeték kiküszöbölése is, hogy a villa­mos áram fölszabadulván min­den anyagi nyűgtől, csakis az emberi akaratnak engedelmes­kedjék és szabadon repüljön a levegő végtelen óceánjában. Ez a csodának is beillő kísérlet leg­először 1842-ben sikerült Mor- senak, ki egy folyamon át min­den drótvezeték nélkül adott távirati jelzéseket. Ugyan azon időtájban James Lindsay szin­tén végzett hasonló kísérlete­ket a Tay folyón keresztül és 1859. szeptemberében fölolva­sást is tartott a brit tudós tár­saság előtt arról. Mivel azon­ban pénze nem volt, hogy na- gyobbszabásu kísérletek ered­ményével bizonyítsa állítást, a kalandosnak tartott terv meg­hiúsult és Lindsáy (1862) ha­lála után feledésbe is merült. Közben a Bell féle telefon föl­találása nagy hatással volt a távirás fejlődésére is. Tudott dolog, hogy a telefon a mágne­ses indukció törvényén alap­szik, amely szerint amerre vil­lamosság van, ott mágnesség is van és viszont. Ennek figye­lembe vételével és kísérlettel Preece bebizonyította, hogy le­het villamos jelzéseket adni tisztán csak a levegőn keresz­tül, vagyis drót nélkül is. Mia­latt Angliában Preece az in­dukciós módszerrel kísérlete­zett, addig Hertz bonni tanár szintén nevezetes fölfedezésre jutott 1887-ben. A közönséges leydeni palackot olyan dótveze- téken keresztül sütötte ki, amelyben kis hézag volt. S ime, egy másik drót négyszögben, melyet az előbbi vezetékkel pár­huzamosan helyezett el bizo­nyos távolságra és amely szin­tén nem volt egészen zárt ve­zeték, a megszakító hézagon keresztül szintén átcsapott a villamos szikra. E három fölfe­dezés gyakorlati alkalmazásá­nak eredményé a drótnélküli távirás, melynek dicsősége Marconi nevéhez fűződik. Raj­ta kívül, sőt már előtte is, Po­pov és Slaby fáradoztak legin­kább azon, hogy a Hertz féle hullámok gerjesztéséhez és föl­fogásához szükséges készüléket tökéletesítsék. A kísérleteikből leszűrt eredmény lényege az, hogy a Hertz hullámok átha­toló képessége lehetőleg nagy legyen, hogy bármely ellentál- ló közegen áttörhessenek és a hullámok, amennyire lehetsé­ges, megtartsák eredeti ener­giájukat és ennek lehetőleg nagy százalékával jussanak el a fölvevő készülékhez. Marconi ezt a nevezetes készüléket Hos- pital-Pointban, felszerelte és 1901 december 2-án meghallot­ta azokat a jelzéseket, melye­ket a távoli Cornvallis partjain levő barátai továbbítottak. A Morse-féle jelzés nárom rövid jelből álló — S — betűjét. Mar­coni sikere csodálkozásba ejtet­te a világot. Eleinte sokan ké­telkedtek a hir valóságában, másokrt rögtön elfogott a pá­nik, mivel azt, hogy csakugyan sikerült áthidalni az Atlanti óceánt a légen át igyekeztek túladni kábelrészvényeiken és nemsokára annak értéke roha­mosan esett. De csakhamar fe­lülkerekedett a józanság és ev­vel együtt az a megnyugvás, hogy ámbár Marconi csodála­tos diadalt aratott a természet felett, ez a diadal még koránt­sem okozott forradalmat a táv­irás terén és a forradalomnak legföljebb a kengyelfutója le­het. A kritika a rendszernek leg­kivált két gyöngéjét világítot­ta meg, hogy híradást sokkal lassabban közvetíti, semhogy a rendszerbe fektetendő tőke meghozhatná kamatait és hogy a távirati titok ki van szolgál­tatva mindenkinek. Az első el­lenvetésre avval felelt Marco­ni, hogy volt idő, mikor az At­lanti óceán fenekén fekvő ká­beleken alig egy szót tudtak sürgönyözni percenként, neki pedig máris sikerült, még nagy távolságra is huszonkét szót továbbítani percenként, a sür­gönyzés gyorsaságának a foko­zása tehát csak idő kérdése. A második ellenvetés már komo­lyabb természetű volt. Nem sza­bad — mondották — olyan rendszert behozni, mely min­den irányban szétküldi a jel­zést, mert akkor minden fölfo­gó készülék lefoghatja. Ezt a fogyatkozást maga Marconi is elismerte és úgy iparkodott se­gíteni rajta, hogy parabolikus fénytükrök segítségével bocsá­totta útnak a villamos hullámo­kat, azt vélvén, hogy ezek tük­re görbületei irányálban és csak is ebben az irányban fognak terjedni. Ez azonban nem sike­rült sőt ugylátszott, hogy a drótnélküli távirás jövőjét és fejlődését már gyökerében el­vágja az a nagy zűrzavar, me­lyet a több irányban eliudult és tovarezgő hullámrendsze r e k egymásba ütődése, keresztezé­se és összekavarodása fog te­remteni. De Marconi zsenialitá­sa legyőzte ezt a nehézséget is a szabályos hullámrendszer be­vezetésével. A drótnélküli táv­irás Magyarországban is fölkel­tette a szakkörök érdeklődését és az állami táviróintézet kez­dettől fogva élénk figyelemmel kisérte az uj híradóeszköz fej­lődését. Eleinte Budapest kör­nyékén végeztek vele kisebb kísérleteket, majd 1904 végén Bécs és Budapest között kísé­relték meg és már az első kí­sérlet a kedvezőtlen hegyes- völgyes terepviszonyok ellenére is kitűnő eredménnyel járt. Legrohamosabban terjedt a drótnélküli táviró a tengerjáró hajókon, ami természetes is, mert az óceán közepén ez az egyedüli módja annak, hogy az utasok a szárazfölddel érint­kezhessenek. A tengeren úgyszólván aka­dálytalan a drótnélküli állomá­sok közlekedése, mert a kikö­tőbeli állomás és a nyílt tenger hajói között semmi sem gátol­ja a hullámok terjedését, ami a szárazföldön másként van. Mert itt minden magasabb tárgy gátolja a hullámok sza­bad terjedését és nyeli azok energiáját. Egyelőre tehát még nem igen lehet szó arról, hogy a drótnélküli távirás kiszorítsa használatból a vezetékes teleg­ráfiát, mert a szárazföldön so­káig nem fog erre kerülni a sor. Viszont azonban bizonyos, hogy a tengeralatti kábelveze­téket lassanként kifogják szo­rítani a drótnélküli táviróállo- mások, melyek ma már aka­dálytalanul közlekednek az At­lanti óceán partján. Talán ha mi nem is — az unokáink meg­érik azt az időt, amikor a ba­rátok és ismerősök oly látha­tatlan villamos szálakkal lesz­nek egymáshoz fűzve, amelye­ket senki meg nem láthat és el nem vághat, mert egyedüli kap­csolatuk az elektromos össze­hangolás lesz. És ha majd vala­ki — mondja Ayrton profesz- szor — távoli barátjával akar beszélni, elég lesz, ha csak han­gosan kiáltja a nevét, elektro­mos mágneses hangon és ezt a kiáltást csak a fölhívott barát fogja hallani, mert széles e vi­lágon csak neki van a barátjá­val összehangolt leadója. Föl­hangzik tehát a kiáltás: Hol vagy? És jön reá a felelet a messze távolból :Kin vagyok az uráli aranybánya fenekén. És ha nem jönne semmi felelet, akármilyen hangosan zengene is a táviró szózat, akkor már tudná a kérdező, hogy barátja nincs többé és megsirathatja. Ez a hang nem gyönge ser­cegés lesz, mint a mostani táv­író gépeken, hanem tiszta hang melegség és szeretettel csengő hang lesz annak a részére aki­nek szól és néma csönd minden­ki másnak az egész világon! Hogy ez csak ábránd ? Megle­het, de a tudomány annyi vá­ratlan meglepetést rejt magá­ban, a természet titokzatos erő­inek hatalmát oly kevéssé is­merjük ma még, hogy ennél csodásabb dolgokat is várha­tunk. Mert igaza van Hamlet- nek: “Sok oly dolog van a föl­dön és égen. Amit nem fejt meg filozófiánk!” (Folytatjuk) AZ ÉPÍTŐ gardába 1942-1943-fa A. Alakszay, Los. Ang. 10.00 F. Bleier, Bridgeport .... 2.50 J. Buzay, Cleveland ........ 12.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba, New York 12.00 M. Danka, Cleveland .... 12.00 L. Decsi Akron .............. 9.00 J. Dushek, Nutle ............ 12.00 J. Engli, Cleveland ........ 17.00 J. Farkas, Akron ............ 12.00 L. Fishbein, New York .. 12.00 J. Fodor, Cuy. Falls ........ 12.00 L. Gáncs, Caroline ........ 12.00 J. Geréb, Cleveland ........ 12.00 E. J. Havel, Garfield .... 6.00 P. Hering, Buffalo ........ 9.00 S. Kisák, New York ........ 10.00 J. Kollár, Cleveland ........ 6.00 E. Kovách, Cleveland .... 4.00 J. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ...... 7.00 L. Lefkovits, Cleveland 10.00 J. Mogor, New York ...... 12.00 A. Molnár, Cleveland .... 7.00 J. Policsányi, Triadelphia 5.00 J. Pataki, New York ...... 11.00 J. Pika, Turtle Creek .... 8.00 P. Pika, Chicago ............ 10.00 L. Rost, Phila ................ 10.00 M. Stefankó, New York 8.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 5.00 A. Székely, Cleveland .... 7.00 G. Wiener, New York .. 12.00 H. Varjú, Chicago .......... 9.00 J. Vizi, Akron ................ 12.00 J. Zái \ Chicago ............ 12.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom