Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-07-03 / 1274. szám
1943 Julius 3. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI PORHINTÉS Vezércikkek, nagyhangú kijelentések áradatával jelentették be a magyar lapok, hogy ime meg indult a nagy magyar egyletek egyesítése, komoly alapon, féltékenykedés, állásféltés nélkül, mert a mostani kiváló, önzetlen, csak az egyleti tagság és az összmagyarság érdekeit néző stb. stb. vezérek, keresztülviszik az egyesítést, feláldozva a saját vezéri pozíciójukat is, ha az lenne az egyesítés útjában. Mi nem vettük nagyon komolyan ezeket a nagy és a mi “vezérférfiainktól”már annyiszor hallott szavakat, jól ismerve őket a múlt hasonló egyesítési akciókból, amelyet mindenkor szétrobbantottak a jól jövedelmező állásaikat féltő tisztviselők. Most azonban a naivabb olvasók azt hitték, hogy ha nem is az összes nagy egyletek. de a Verhovay, a Bridgeporti és a Munkás Betegsegély- ző egyesülni fognak, mert az alapelvekben teljesen megegyeztek, nem egyik olvasztja be a másikat, hanem egyesülve egy uj nagy egyletet alkotnak és annak a formáit semleges biztosítási szakértők fogják megállapítani. Mikor már idáig került a dolog ,mikor a Verhovay egylet főbasái azt látták, hogy semmi ürügy nem adódott arra, hogy az előzetes tárgyalásokon felborítsák az egyesülési terveket, akkor egy merész lépéssel, minden indokolás nélkül értesítették a másik két tárgyaló felet, hogy a maguk részéről beszüntették a további tárgyalást és az egész eddigi tárgyalásokat meg nem történtnek tekintik. Soha még szemérmetlenebb szemfényvesztés nem folyt az egyesülési akcióban, mint ezen az utolsó kutya-komédián, éppen Daragóék voltak azok, akik az akciót kezdeményezték, ők bunkózták le a Rákócziakat, mert a múlt tapasztalatai alapján nem vették komolyan az uj handabandázást jól tudva azt, hogy csak porhintés az egész, és amikor már az egyletek egy nagy csomó pénzt elköltötték az egyleti pénztárból, napidijakra, útiköltségekre, akkor a Da- ragó ur fölrúgja az egészet. Minket nem lepett meg ez az egész csúnya eljárás mást nem is vártunk. De miért hallgatnak a magyar lapok erről a szemtelenségről, milyen hangosak voltak mikor a Rákócziakat kellett szapulni, miért nem tiltakoznak most, miért nem jajgatnak most a “nagy magyar érdekekért” talán a hirdetéseket és a nyomtatvány rendeléseket féltik? És Himler “testvér” aki olyan megfellebezhe- tetlen alapossággal Ítélt a “radikális” Rákócziak felett, most miért hallgat mint a dinnye a gazban, mikor a szive szerelméről, a nyomtatványokban oly bőkezű Verhovay korifeusokról van szó. Miért kedves “bányász testvér”? Miért? HÚSZ HADOSZTÁLY PUSZTULÁSA Stalingrád alatt a nácik és a segédcsapataik halottakban, sebesültekben és foglyokban, katonai számítás szerint 20 hadosztály — körülbelül 450 ezer ember — vesztess&gük volt. Körülbelül annyira tehető a tengely vesztessége az afrikai hadjáratokban. Ezekről a borzalmasan nagy számokról, az ügy nagyságához mérten hasábokat, oldalakat írtak össze a lapok, de ugyan akkor a sta- lingrádi mészárszéknál is bor- j zalmasabb és tiszta amerikai | pusztulásról csak eldugva, pár sorban emlékeznek meg, pedig ez a 20 hadosztálynyi amerikai is a fronton esett el, vagy sebesült meg, a legfontosabb fronton, a munka frontján. Az elmúlt évben a munka közben történt halálos balesetek száma 105 ezerre rúgott, mig az egész életére 350 ezer embert tettek nyomorékká a gépek. Közel félmillió amerikai munkás lett áldozata a munkájának, amely majdnem 50 százalékkal magasabb mint az 1941-es vesztesség lista, nem is beszélve a könnyebb balesetek millióiról. Ezeknek a borzalmas számoknak jó részét el lehetne kerülni, megfelelő óvintézkedéssel, emberséges munkaviszonyokkal, de a fő a profit és amikor a részvényesek levágják a kuponokat, akkor egy egy munkás lábát, kezét vagy újait vágják vele le, mert, hogy a kupon nyirok profitja nagy legyen, nem kerül pénz a védőszerekre és hogy a profit csorbítást ne szenvedjen, kell a speed-up, a hosszú munkaidő. Amikor a munkásosztály ily óriási áldozatokat hoz, akkor jönnek a nagytőke kupon nyirok cselédjei, a Peglerek, Con- nelly-Smithek és gúzsba akarják kötni az egész munkásosztályt, össze akarják törni a szervezeteiket, hogy még korlátlanabb legyen a kizsákmányolás, még nagyobb legyen a profit, még ha félmillió munkás helyett egy millió is pusztul el a termelés szinterén. Ez a hulla hegy. Ezek a nyomorék százezrek kell, hogy felébresz- szék a munkásosztályt egy olyan társadalmi rendszer megteremtésére, amelyben az emberi élet, a társadalom minden tagjának a legfőbb értéke és nem egy kis csoportnak a profitja százezrek életének, milliók nyomorának az árán. MÁRTON TESTVÉR FIGYELMÉBE Himler Márton az életben már sok minden volt, dacára annak, hogy a látszat szerint rossz üzletember, mert nem sikerült neki pedlerből, nagy department üzlet tulajdonosává lenni. Hogy megbukott mint bányaigazgató, hogy kiradírozták az utókornak megőrző Him- lervillét a mapából, de ő mint a macska mindig talpra esett. Ma is nagy hatalom a magyar berkekben. Lapjai vannak, mej lyek ha nem is jelentenek jöve- I delmet, de alkalmasak arra, , hagy a nagy egyletek nyomda szükségletét betereljék a nyomdájába, különösen a Verhovay főbasák atyai jóindulatát tudja a lapjaival irányítani, akik a rendes szükségleten kívül, időközönkét egy-egy könyv kiadásával löknek egyet Márton szekerén, ha munkahiány mutatkozik a nyomdában, amelynek ellenébe megkapják a Himler lapok “önzetlen” támogatását, amit nem igen élveznek a Bridgeporti Szövetség nem mindig kezelhető basái, vagy pláne a Rákóczi “radikális” vezetői. Mindig arra gondoltam, ha egyszer a Verhovay tagság felébredne és kiemelné Daragóé- kat az örökös állásaikból, Himler lapjaira és nyomdájára újra rossz idők járnának. Vájjon mihez fogna újra a bányászok nagy barátja, elmenne a dió farmjára diót verni, vagy pedig felcsapna jövendőmondó nak, mert nincs még egy újság amely olyan nagyon kultiválná a jövendőmondást, mint Himler lapjai. Különös előszeretettel jósolgatja be azt, hogy jön a hadd el hadd a vörösökre, a radikálisokra .elveszik a polgárpapir- jukat, nem engedik polgárosodni, deportálni fogják, nemcsak azokat akik tagok, hanem azokat is, akik vörös, radikális lapokat olvasnak, tehát fel, fel- szólitgatta az amerikai magyarságot, hogy rögtön lépjen ki minden olyan szervezetből, mely vörös és mondja le az előfizetést minden vörös, radikális újságnál. Időközönként, mint a jóslatának fényes bizonyítékát hozta nagy ujongva, ime a jóslatom bevált, siessetek megfogadni a tanácsomat addig, amig nem késő. Hát a tanácsainak nem sok eredménye volt, de most azután végleg megbukott mint jós is, amikor a legfelsőbb bíróság megsemmisitette az első olyan bírói döntést, amely azért semmisítette meg egy polgár jogát, mert az illető a polgárosodása idején tagja volt a kommunista pártnak. Kimondva azt, hogy az alkotmány biztosítja mindenkinek azt a jogát, hogy olyan szervezethez tartozzon amilyenhez akar. Mindenkinek joga van arra is az alkotmány alapján, hogy a társadalmi rendszert, ha azt igazságtalannak tartja megváltoztatni törekedjen. Egy jósnő se veri dobra, ha a jóslatai nem válnak be, de remélem, hogy Himler ebben is kivétel lesz és miután a jóslata a vörösök elleni lincselésre, pláne a törvényes lincselésre nem Vált be, nemcsak beismeri ezt, de megnyugtatja az olvasóit arról, hogy az amerikai alkotmány jogot ad mindenkinek, hogy olyan szervezethez tartozzon, amilyenhez akar és olyan lapot olvasson, amilyent akar. És még azt, hogy üzleti szempontból a bevándoroltakat, polgárokat és nem polgárokat az amerikai alkotmány komolyságában való hitükben megingatná, tisztességtelen dolog, még akkor is, ha valaki magyar újságíró is, amely tény sok mindent megenged magyar Amerikában, amely másutt a tisztesség érzet szerint tiltva van. Pantaleria (Folytatás a 2-ik oldalról) szög mérföld szigetet, ahol viz sincsen inni, 28 napig tartott megadásra kényszeríteni, dacára, hogy teljesen elvolt vágva minden segítség tőle, akkor mennyi évig tart például Sici- liát megadásra kényszeríteni bombázás által, ahol nincs viz- ' hiány és sokkal közelebb van a szárazföldhöz és szállításhoz? Elismert dolog, hogy ezer repülőgéppel való bombázás rém nagy kárt okozhat, de nem adhatják meg magukat a 12 ezer láb magasból bombázó gépeknek a földön patkánylyukakba menekültek. Erre legnagyobb bizonyíték egy másik olasz sziget, Lampedusa megadása, kik örömmel megadták magukat egy oda leszállásra erőszakolt repülőgép őrmesterének. Akinek a gépje kifogyott a gázból és igy leszállt a szigetre. Ahelyett, hogy elfogták volna, megadták magukat az olaszok és gázzal ellátták, hogy csak menjen bejelenteni és küldjenek oda katonákat, akiknek rendje módja szerint megadhatják magukat. Több mint valószínű, hogy ha ez a baleset nem történik meg, napokig bombázták volna ezt a szigetet is, mivel nem volt kinek megadni magukat. Nagy harc folyik akörül, hogy legyen e second front, vagy nem és ha Olaszországot megadásra is bírják, az még nem jelenti azt, hogy a nácikat nagyon meggyengitették, hiszen ma az olaszok inkább teher, mint segítség a náciknak. 42 millió éhes olasz, akik lázadnak nemcsak a nácik, de a fasizták ellen is, sokkal jobb volna a nácik szempontjából is, ha az amerikaiak Darlan féle, vagy a Savoy királyi ház további uralma alatt leszerelik a lázadásra hajlamos olaszokat, mert ha saját maguk zavarják el a királyt és a fasiztákat, akkor még esetleg az urakat is akik Mussolinit és fekete terror bandáját odaültették cselédjeikkel együtt a pokolba küldik. Ettől csak Amerika mentheti meg őket. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 2.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 2.00 Mrs. J. Deák, Akron ...... 2.00 Mrs. Win. Fay, Akron .. 2.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 2.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 2.00 Mrs.. M. Feczkó, N. York 2.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 2.00 Mrs. P. Kern, Akron ...... 2.00 Mrs. J. Kollár, Clev......... 2.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. .. 1.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. .. 2.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 2.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 2.00 Mrs. J. Zára, Chicago . .. 3.00
