Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-07-31 / 1278. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXI. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1943 JULY 31

NUMBER 1278 SZÁM

Egy-két szó a nagy hévvel megindult választási lármához

Mussolini és az olasz fasizmus a múlté lett

A KATONAI HATALOM A KIRÁLY, A POLGÁRI HATALOM A FASIZMUS ELLENSÉGEI KEZÉBE KERÜLT.

Az elmúlt vasárnap délután a világháború legszenzációsabb eseményének hire járta be a föld minden zugát. Benito Mussolini a fasizta eszmék megtestesítője, Hitler elsőszámú fegyvertársa az olasz király egyenes kívánságára “lemondott” minden tisztségéről és minden jel azt igazolja abban a pillanatban, már útban is volt Németország vagy Svájc felé, hogy életét mentse meg az indulatában felszabadult olasz nép haragja elől.

Bár az uj kormány képviselői a háború tovább folytatását hangoztatják, a helyzettel ismerősebbek tudják, hogy csak napok kérdése, hogy az olaszok külön békét kérnek a Szövetséges Nemzetektől.

Bizonyos, hogy ez a fasizmus és nácizmus megsemmisülésének a kezdete, de nem akarjuk hinni, hogy a megsemmisülés hullámaiból az olasz királyság és annak bármilyen liberális kormánya épségben emelkedjen ki.

E sorok írásakor Olaszország egész területére kiterjesztett statárium van, ami azért vált szükségessé, mert az olasz nép önmaga készül elégtételt venni a fasizmus 21 esztendős elnyomatásáért, szenvendéseiért. És egy pillanatra sem lesz a világ meglepetve, ha a táviró, a hírszolgálat közli, hogy Olaszország minden uccai lámpaoszlopának hivatása van.

Hisszuk, hogy Mussolini és a fasizmus esetében Hitler is meglátja a maga és a nácizmus megpecsételt sorsát.

Angolok segítik a partizánokat

MÁR AZ ANGOLOK IS ELISMERIK A SZERB PARTIZÁN CSAPATOKAT. MIHAJLOVICSNAK MÁR NINCS OLYAN NAGY HATALMA. ÚJABB FEJLEMÉNYEK A BALKÁN ÁLLAMOK TERÜLETÉN.

(Lapunk annak idején számos cikkben foglalkozott a szerb-horvát parasztok és munkásokból összeverődött partizán csapatok azon vádjával, hogy a Mihajlovics generális alatt álló csetnikek több esetben a tengelyhatalmakkal kooperálva támadták őket. A londonban székelő szerb menekült kormány azonban mindig a legélesebben tiltakozott ezen vád ellen. Az alábbi cikkben azonban olyan megjegyzéseket találunk, amely a vádakat igazolja. Azonkívül még számos érdekes adatot tartalmaz a cikk, amelyet a New York Timesnak küldött a jelenleg Cairo városban levő C. L. Sulzberger nevű tudósítója. — Szerk.)

Még elég távol vagyunk az

1944-es választási cécótól, már- , is az összes kapitalista újságokban, sőt még az úgynevezett “munkás” lapokban is úgy írnak arról, mintha legalább is holnap kellene a szavazó urna elé marsolni a szavazó polgároknak. Egyik újság a másik után vezércikkezik már most a 4th termről, melynek értelme nem egyéb, mint kávéskanállal beadni a mérget az egyik vagy másik politikai érdekeltség rendelete szerint. Természetes, hogy ez nem meglepő az öntudatos munkásság részére, mert jól tudjuk, hogy a tőkés lapoknak az agymérgezés a főhivatása, annál meglepőbb, hogy a munkás lapok is hasonló formák között kezdték meg a politikai játékaikat.

Ezelőtt az volt szokásban, ! hogy a különféle munkás politikai pártfékerek a saját hivei- ket konvenciózni hívták egybe, ahol nagy versengés közepette; vagy az egyik, vagy a másik nagy pártvezért jelöltették a politikai állásra. Voltak esetek, hogy a pártplatformban nem tudtak megegyezni a pártvezérek, különösen akkor ha két komoly jelölt volt ugyanazon vezér állásra és akkor kettészakították a pártot és külön platformon szavaztatták híveiket. Azt gondoltuk, hogy az ilyenfajta , politikai handabandázás- nak az ideje lejárt, sajnos azonban, hogy épp az ellenkezőjét tapasztaljuk és ugylátszik, hogy a politikai pártfogás vi- rágzási korszakát csak ezután érjük el.

Leginkább csak New York államban számottevő American Labor Party meghódítására most vannak a nagy frontharcok és négy-öt felől ostromolják őket a különféle pártérdekeltségek. A republikánusok, demokraták,. szocialisták és kommunisták egyaránt igyekeznek az ALP kegyét megnyerni, mely néhány százezer szavazatot jelentene részükre. Érthető tehát a korai politikai pártharc a részükről is. A tőkés újságok közül a legvéresebb szájú kiabáló a new yorki Daily News, mely újság annak idején a Lindbergh-Hoover American First Committee fél- hivatalos képviselője volt, a hirtelen fordult események nyomán azonban az utolsó helyre csúszott le. Erős lendülettel fogott neki a jövő évi választási kampánynak és minden sorával a mostani politikai bürokráciát támadja, bizonyára csak azért, mert még nem hódolt be a náci-fasizmusnak.

A kommunisták is erős hévvel fogtak neki a választási játéknak és ugylátszik, hogy a múlt évi számbeli kudarcukat ki akarják kerülni és forradal- ,mi aktivitásuk a választási harcokban a 4th term mellett való kiabálás lesz. így egész biztos hogy nem lesz látható, hogy a nagy tömegmozgalom irányitói mellett tulajdonképpen nincs is tömeg.

És ebben a nagy lármában nem is lehet csodálkozni azon, hogy a forradalmi ipari union- izmus propagandája süket fülekre talál. Ellentétben áll azzal a szokással, mely évszázadok óta mételyezi az emberiség agyát. Akárcsak a különböző ; vallások, melyeknek alapja egy és ugyanaz és mégis külön-kü- lön fanatikus híveik vannak. A társadalom fejlődött gazdaságilag és iparilag, ellenben az emberi agyvelő még sok tekintetben a barlanglakok korszakában maradt.

Amikor olyan óriási méretekben látható az ipari fejlődés mint a jelenben, amikor nyilvánvaló, hogy a bekövetkezendő uj rendszer csakis az ipari berendezkedés alapján állhat fenn, amikor arról beszélnek állandóan a politikai parlament-« ben is, hogy a termelés eszközeit, hogyan lehet állandóan mozgásban tartani, a nép még mindig nem látja azt, hogy az iparok irányítására épült IPARI PARLAMENTRE van szüksége. És bármilyen nagy is a politikai lárma és bármennyire is csak suttogásnak hallik a mi hangunk, mi ismét torkunk szakadtából csak azt kiabáljuk, MUNKÁSOK SZERVEZKEDJETEK IPARILAG.

(L)

SZOBROT GŐRINGNEK!

WASHINGTON, jul. — A német hatóságok nem szeretik, ha emlékeztetetik őket arra, amit Herman Göring garantált, hogy egyetlen egy ellenséges bomba sem fog német területre lehullani. Különösen nem szívelik, ha ez a figyelmeztetés javaslat formájában jelentkezik, hogy Göringnek szobrot kellene emelni a Ruhr-vidéken.

A német kormány a javas- lattevőt, Heigehorn dortmundi munkást, három évi börtönnel jutalmazta.

CAIRO, julius hó: — Az ango kormány hivatalos összeköttetést teremtett a Tito vezetése alatt álló jugoszláv partizán csapatokkal. Ezt a Közép-Kelet Hadvezetőség hivatalos kommünikéje jelenti be, amely eddig csak a Draja Mihajlovics tábornok alatt szolgáló csetnik csapatokról adott le jelentést. Hogy az angoloknak Mihajlo- viccsal hivatalos összeköttetésük volt, azt már régen nyilvánosságra adták.

Ez természetesen még nem jelenti a partizánok elismerését, hanem inkább csak azt, hogy az angolok egyesíteni igyekszenek az eddig ellenségeskedő partizánokat és csetni- keket. A partizánok újból aktivak, noha a németek igen

nagy erőfeszítést fejtenek ki az eliminálásukra, amikor a boszniai Bihacs körzetben nagyobb területen uralomra tettek szert. A német erős támadás alatt a partizánok eltűntek, most azonban ismét erőre kaptak és akcióban vannak a Szandzsák területén, nem messze a Mihajlovics hadiszállásától.

A partizán sereg leginkább Bosznia keleti és középső részén működik, ahol újból elfoglaltak több falut és várost. Vezérük a Tito álnevet használja. Ezen újabb sikereik eléggé bizonyítják a németek azon állításának alaptalanságát, hogy kiirtották őket. A partizánok támadása nagyjelentőségű éppen most, amikor a németek-