Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-07-24 / 1277. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 JULY 24 NUMBER 1277 SZÁM A magyar fasizták újabb mosakodási akciója Hadi szállítás és a vasutak Most, hogy az Allied hadse­reg az európai partokat min­den eddigi “blitz” támadást fe­lülmúlva meghódította, érthe­tő az izgalom a fasizta erők kö­rében. Az istenfogalommá vállt Hitler-Mussolini hatalmi ké­pesség, melyet a “blitz” sike­rek építettek föl, ugyanolyan “blitz” gyorsasággal foszlado­zik szét most. A munkásmoz­galmat gyökerestől kiirtó náci­fasizmus, most kapja azt a me­dicinát melyet ők patentiroztak. Eltekintve attól, hogy nem tud­juk biztosan, hogy mi követke­zik ezután, azt tudjuk, hogy a munkásmozgalom legátkosabb ellensége a náci-fasizmus pusz­tul. És erre nemcsak a hadifront eseményei mutatnak rá, hanem az a kapkodás, mely a fasizta erők között nyilvánul meg. Akik tegnap még Hitler-Musso­lini imádók votak, ma uj iste­neket keresnek és szánva-bán- va gyónják bűneiket. Különö­sen nagy a kapkodás a magyar fasizták körében és keresik az utat az uj berendezkedésre. Pu­hítják a közvéleményt Horthy- ék bűneinek a megbocsátására és egyengetik az utat az Allied győzelem után is uj ruhába öltöztetett Horthy kormány megtartására. Az egész Amerikai Magyar Szövetség mint egy ilyen puhí­tó intézmény volt megcsinálva, a Magyar Világszövetség helyé­be, mely a háború következté­ben ezt a hivatását nem tudta teljesíteni. Azok az egyének, akik ezen két intézménnyel ösz- szeköttetésben állanak még ma is, amikor kétségtelenül bizo­nyítva van közönséges fasizta mivoltuk, eltekintve attól, hogy milyen pózba vágják magukat, ők maguk is fasizták és a náci terrorizmus elősegitői. Az amerikai magyarság jó­zan rétege előtt ők már levizs­gáztak és az biztos, hogy ma­gyar szempontból az uj beren­dezkedésben őket pókhálóval fogják befedni, nemhogy vezető szerephez juthatnak. És ezt bi­zonyára tudják is, mert min­dig jobban erőlködnek az angol körökben tisztára mosakodni. Egy ilyen mosakodási aktus, a napokban megjelent angolnyel- vü füzet, melyet Nadányi a Horthyt szolgáló Amerikai Ma­gyar Népszava szerkesztője irt. Egy szerkesztő aki nyugod­tan hagyta jóvá a Horthy ter- rorisztikus intézkedéseit és azt a nemzetmentést, melyet Hit­lerékhez való behódolás ered­ményezett, most a kényszerítő helyzet ismertetése mellett a büntetéstől sem riad vissza azok iránt, akik pusztulásba sodor­ták az országot. Ez a füzet a bevezető része annak a diszfelvonulásnak melynek ezek a bűnbánó fasiz­ták számítanak a vezetői lenni, akkor ha esetleg rövidesen be­következne, hogy Magyaror­szágot is kiütnék a Hitlert tá­mogató háborúból. Mint nem­zetmentő liberálisok számíta­nak pózolni Washingtonban és az általuk oly kitünően gyako­rolt talpnyalással valamilyen kis állást biztosítani maguknak az uj helyzetben. Nektjnk amerikai magyar munkásoknak éles szemmel kell résen lennünk, hogy a náci-fas- izt^k pusztulásával ezek az ér­demrendes magyar fasizták is lekerüljenek a közélet láthatá­ráról. ők voltak azok, akik megakadályozták azt, hogy a magyar munkások a munkás értelem magaslatára emelked­hessenek föl és saját helyzetük javítására szervezkedjenek. Az ő bűneiket felsorolni lehetetlen­ség, az egész létük bűn volt és bűn az, hogy még mindig létez­hetnek és bűneik takarására még angol nyelven is taktikáz­hatnak. Mi ellensége vagyunk a fas­izmusnak és mint osztályharcos magyar munkások, osztály kö­telességünknek tartjuk, hogy a magyar népet segítsük meg­menteni a Horthy terror kor­mánytól. Ezért mi harcban ál­lunk a Horthy fajta politikai reakcióval, éppen úgy, mint mindenfajta nép elnyomó, ki­zsákmányoló hatalommal. Ami­kor mi külön hirdetjük, hogy harcos nemzetközi hivatásunk- bitorló uralma ellen, az csak egyik része annak az osztály­harcot nemzetközi hivatásunk­nak, mellyel az egész világ dol­gozóit felszabadítani óhajtjuk a kizsákmányolási kapitalista rendszer uralma alól. (L) Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! (Vi.) A múltkoriban irtunk a hajószállitási rablásról, mely nem kevésbé piszkos mint a va­sutak, akik állandóan uralták a képviselőházat és sok olyan rablásról nem hallunk, amit vizsgálaton keresztül bebizo­nyítottak, de mivel kezükben tartanak sok politikust, igy agyonhallgatnak. Most a Department of Jus­tice nevében, a volt segéd-tit­kár és vizsgáló bizottság elnö­ke egy emlékiratban rántja le a leplet a vaslutakról, melyet a nagy lapok mind agyonhall­gatnak és a Department of Jus- ticet is elhallgattatták. Mr. Ar­nold Thurmant megtették a legfelsőbb bíróság tagjának, így olyan magaslatra helyezték, ahol nem foglalkozhat olyan kis dolgokkal, mint a vasúthá­lózat, rendkívüli összeesküvé­sével. Az első megállapítás Arnold emlékiratában az a közismert tény, hogy a vasutak rém nagy összegeket költöttek, hogy a vizi utak kiépítését megakadá­lyozhassák, mely a nagytava­kat, úgy a tengerrel, mint a Missisippi folyóval összekötötte volna. A második nagyon fontos most a háború szállításnál, mely miatt az egész ország gázhiányt szenved, hogy az olaj mezőkről a csővezetéket nem engedték meg, hogy a va­sutak tulajdonán keresztül ve­zethessék. Mely miatt évekig fentartottak nagyon is fontos olajszállítmányt csak azért, hogy a sokkal drágább vasúti szállítást megvédhessék. A De­partment of Justice törvényes utón évekig kinyúlt pereskedés­sel kényszeritette őket, hogy a vasutak alatt is átengedjék a csővezeték lefektetését. Negyedik vád, hogy a vasu­tak nyomására a levegői cso- magszállitást megakadályoz­ták, mely aránylag olcsóbb lett volna mint mostan a vasutak számítanak, amellett, hogy sok­kal gyorsabb is. A truck szállítást minden ál­lamban mesterségesen és meg­vesztegetett törvényhozó kon keresztül igyekeztek mindég nehezebbé tenni és költségeseb­bé. Végső és kevésbé ismerte­tett állapot, hogy a szállítási dijakat olyan magasan tartják, hogy a nagy városoktól két há­romszáz milera levő élelmi cik­kek, termények a farmokon rothadnak el, mert a szedés mellett, nem képesek a szállí­tást is megfizetni. Ezen bebizonyított vádak is elegendők volnának, hogy a va­sutak tulajdonosait a háborús törvények alapján halálra Ítél­jék, de hát attól nem igen fél­nek, hiszen legtöbb közismert politikus, ügyvéd szoros össze­köttetésben áll azokkal a ban­kokkal, melyek a vasutakat és számtalan nagy ipart kontrolál­nak. Megélhetésük, szorosan össze van kapcsolva a haszon­rendszerrel, melynek természe­tes folyamata a megvesztege­tés, verseny mindenáron való letörése. És hogy mindezt si­keresen folytathassák, szüksé­ges olyan árakat számítani, hogy az ilyen törekvés költsé­gei mellett is még elég nagy haszon maradjon. Egy szemlélhető példának megemlíthetjük, hogy a Mari­time Commission egyszáz font mennyiségű acél szállításáért, Bethlehem, Pa.-ból Portland Oregon-ba 1.43 centet fizet a vasutaknak, melyet hajón a Panama csatornán körül 74 centért vitték jó nagy haszon mellett. % A vasutaknál úgynevezett felhiggitott részvények töme­gei, mely átlag 65-70 százalékot kitesz, megköveteli, hogy ilyen horribilis összegeket vegyenek be szállításokért. A vasutak, melyeket egy kis zártkörű bankcsoport konrolál, jól tudják, hogy nem mernek ellenük harcbaszállni, hiszen velük együtt magukkal ránta­nák az egész kapitalisztikus berendezkedést és azt nem le­het elvárni azoktól, akik osz­tozkodnak a koncon, akik csak addig tudnak minden munka- nélkü] 100.000 dollárokon felüli fizetést bezsebelni, amig a pro­fitrendszer létezik. így mind­halálig hűek maradnak. hozzá. FOG-E AZ IDÉN ARATNI A LENGYELORSZÁGI NÉMET TELEPES? LONDON, jul. (ONA) — Lengyelországban a bjelskoi és zowieci kerületek német telepe­sei minden eshetőségre felké­szülnek. Ideérkezett tudósítá­sok szerint a náci telepesek tár­gyalásba léptek az elrabolt föl­dek jogos lengyel tulajdonosai­val, akiktől lelépési dijat kér­nek a saját földjeikért. Hir sze­rint a telepesek még személyes használati tárgyaikat is ráadá­sul adják, hogy annál gyorsab­ban és biztosabban olhassanak kereket, amennyiben a német offenziva nem sikerülne és az oroszok ellentámadásba menné­nek át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom