Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-12-25 / 1299. szám
1943. december 25. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN ■(gb) ROVATA' (Befejező közlemény) IWW ÉS SZINDIKALIZMUS A politikai államnak ez a lekicsinylése sokakban azt a gondolatot kelti, hogy az IWW forradalmi ipari unionizmusa és a szindikalista mozgalom azonosak. Ezen téves felfogás ellen az IWW tagjai már évtizedekkel ezelőtt is élesen tiltakoztak. A közösség itt is csak nagyjából, a kontúrvonalakig terjed. Az tény, hogy a szindi- kalisták is a politikai állam megszüntetését hirdetik, de ehelyett semmi központi tervszerű gazdaságot nem akarnak. A szindikalista mozgalom Spanyol és Olaszországban keletkezett és terjedt el, méghozzá évtizedekkel ezelőtt, tehát ott a még fejletlen, vagyis kisipar idejében. Azért úgy képzelték, hogy ha egyes vidékek azonos munkásai gazdasági csoportokat, szindikátokat alkotnak, akkor azok egymásnak dolgozva szépen megélhetnek. A szin- dikátok között csak valami nagyon laza szövetséget kötöttek. Ezzel szemben az IWW a már látható nagy ipar hatása alatt keletkezett és a laza szin- dikátok helyett a nagyon is szigorúan egyesitett, központosított, fegyelmezett szervezetet alkotta, mert csakis ily szervezettel vélték elérhetőnek az iparok átvételét és sikeres irányítását. A szindikalizmushoz inkább az anarchizmushoz huzó egyének csatlakoztak. Itt is érvényesül az anarchizmusnak az az alapeszméje, hogy ha az ember jó és tökéletes, akkor semmi kormányzásra sincs szüksége; akkor önmagától tudja, hogy mivel tartozik a társadalomnak és mit követelhet a társadalomtól. A baj az, hogy a civilizációnak ezt a fokát csak nagyon kevés ember éri el. De mégha a nagytöbbség el is érné, mihelyt akad pár olyan egyén, aki tulteszi magát ezen a felfogáson, a mai fegyverekkel leigázhatja, rabszolgává teheti a nagyon kicivilizált emberiséget. így jártak Hitlerrel a skandináviai államok. IWW ÉS ANARCHIZMUS De mint mindenféle irányzatnál, úgy az anarhiczmusnál is számos válfaj keletkezett. A fenti irányzatot Tolsztoj képvi-: seli. Egy másik csoport azom ban a francia Bakunin követője, aki éppen ellenkezője Tolsztojnak. Bakunin szerint rá kell erőszakolni a világra ezt a “jóságot”. Pontosan ezt a fordulatot láttuk itt is, mint például a kálvinista vallásuak- nál, akik elszakadtak a római katholikusoktól a vallásszabadságot hirdetve, de aztán éppen olyan kegyetlenül üldözték a saját eretnekjeiket, mint a katholikusok. A szindikalisták között nagyszámú ilyen Bakunin anarchista szerepelt, akik rányomták bélyegüket a szindikalista mozgalmakra. Az ilyen szindkalis- tákra jellemző, hogy nem tűrnek semmiféle authoritást, még a saját maguk által választottét sem. Mindenféle tekintélyt állandóan támadnak. Ez az alaptermészetük. Nem fontos, hogy az authoritás kit és mit képvisel, de mihelyt bármily oknál fogva mások fölött rendelkezik, a bakuninista már támadja. És mert a szindikalista mozgalmakban nagy szerephez jutottak, az ily mozgalmak inkább destruktiv kritikájukkal, mint a konstruktív esz-, méikkel vagy intézményeikkel lettek ismertekké. Hasonló felfogású emberek számos esetben csatlakoztak az IWW mozgalomhoz is, ahol destruktiv kritikájukkal sok belső harcra adtak okot. Máskülönben az IWW által hirdetett forradalmi ipari unionizmusnak semmi közössége sincs sem az anarchizmussal sem a szindikalizmus- sal. KONKLÚZIÓ Az elmondottak összegezése alapján arra a kérdésre, hogy mit várhatunk a háború után a következő feleletet adhatjuk: Minden jel arra mutat, hogy a háború az Egyesült Nemzetek győzelmével fog végződni. Ebből az következik, hogy a világ legnagyobb részén az Anglia és Amerika által képviselt korlátolt kapitalista termelő rendszer marad életben és fejlődik tovább. Egy igen jelentékeny területen azonban az orosz szociálista (tervezett) rendszer marad érvényben. Mindkét területen bizonyos méretű fejlődés várható. Az előző évtizedek történetéből arra lehet következtetni, hogy a korlátolt kapitalizmus területén nagy belső harcok lesznek a korlátlan, vagyis szabad kizsákmányolás jogáért és az azzal járó korlátlan profithará- csolásért. De tekintet nélkül arra, hogyan végződnek ezen harcok, addig, amig a termelő- eszközök magántulaj d o n b a n maradnak a tervezett gazdaságot csak nagyon kis mértékben lehet alkalmazni. Enélkül pedig újabb ipari pangás, újabb és még nagyobb krízis fog bekövetkezni. Akár a belső harcok, akár a krízisek következtében kénytelenek lesznek végetvetni a termelésben a magánvállalkozás által keltett anarchiának a köz- pontositott, tervezett gazdaság által, amelyet részben a háború sikere érdekében már alkalmaztak és amelyek sikerét láthatják a Szovjet Union területén, ahol természetesen szintén bizonyos méretű fejlődés várható. Ez a fejlődés ott valószínűleg az lesz, hogy az ipari munkásság mind nagyobb szerepet fog kapni az iparok irányításában. Erren nemcsak a háború győzelméhez adott vér és anyagi áldozattal nyitott utat magának, de azzal az ipari szaktudással, amelyet éppen a háború megnyerésére elsajátított. És végül a mai jelek szerint ez a világháború egyben véget fog vetni a Szovjet Union elzárkózottságának is, amj ! azt jelenti, hogv a világ munkásságának jobb alkalma lesz megfigyelni a Szovjet rendszer előnyeit és hátrányait. Az ily ismeretek természetesen befolyásolni fogják a többi területek fejlődését is anélkül, hogy külön Moszkvából dirigált pártokat kellene arra alkalmazni. És végre a központosított, tervezett gazdaság, amelynél az irányítás nem bürokraták, hanem a munkásság kezében van és ahol az irányítókat demokratikus módszerekkel maguk a dolgozók választják meg, maga az az IPARI DEMOKRÁCIA, amelyet az Industrial Workers of the World szervezet hirdet. Mint mondottam, nem állíthatom, hogy ilyen név alatt, avagy az IWW vezetése alatt fog az IPARI DEMOKRÁCIA érvényesülni, de állítom, hogy a termelő eszközök fejlődöttsé- ge megteremtette annak lehetőségét. Állítom továbbá, hogy az Industrial Workers of the World volt az az első szervezet, amely a társadalmi fejlődésnek ezt az irányát felismerte és 1905 óta szüntelenül hirdeti. Hirdeti egyben azt is, hogy ennek az uj társadalmi rendszernek a megteremtése a munkásosztály történelmi hivatása. És miután rohamosan közelgünk ehez az időponthoz, az IWW által kifejezett forradalmi ipari unionizmus ismertetésére, hirdetésére, soha nem volt olyan szükség, mint napjainkban. A “pork chops” jelene és jövője (Folytatás az 1-ső oldalról) csak nagy lármát, szervezkedni több pork chopsért. Most azonban, amikor arról jelentenek, hogy a két szak- szervezetnek több mint tízmilliós taglétszáma van, a régi politikus pártvezérek, régi elemükbe lépve, hatalmas propagandát kezdtek a pork chop filozófia ellen. A CIO lapjaiban arról cikkeznek, hogy a kongresszusban szavazzák meg azt, hogy mennyi pork chops legyen a munkáscsaládok asztalán és a munkán előállt követeléssel nem lehet megoldani a helyzetet. A CIO és az AFL külön házi politikai pártokat szerveznek és megfordították a helyzetet, mig ezelőtt azt akarták a politikusok, hogy a nagy szakszervezetek kövessék őket, most a szakszervezeti vezetők saját maguk fölcsaptak politikus vezéreknek. Hillman és Dubinsky a szabómunkás union vezetői között máris nagy ellentétek alakultak ki a Labor Párt taktikáját és irányítását illetőleg. Ha egy munkás véletlenül elvetődik a szakszervezeti lokál gyűlésére, nem is tudja, hogy hová került, hogy melyik politikai párt gyűlésén van. A szakszervezetek ily gyorsütemü átvedlése még sok meglepetést tartogat a munkásságra és ha ezeket a meglepetéseket nem a pork chop filozófia szemüvegén keresztül veszi vizsgálat alá, akkor csak újabb csalódásokat fog jelenteni a szamára. A munkásosztálynak nem szabad letérni az osztályharc útjáról és harcát ott kell megvívja, ahol kizsákmányolva van, a munka szinterén. Ott kell követeljünk több bért, hogy több pork cnopsot vásá- i Tolhassunk, ott kell követeljünk több bért, hogy a nyakunkba sózott adózásokat elbírjuk. A pork chop filozófia forradalmi lényege az, hogy a mindennapi harcot folytatni tudjuk az uralkodó osztály ellen állandó követeléseinkéi, hogy életnívónkat emelni tudjuk. Hogy ezekben a harcokban a munkásosztály kiképezze magát arra a történelmi hivatásra, hogy az iparok irányítását a saját kezébe vegye. Ezért kell az IWW-ban szervezkedni, hogy ezt a pork chop filozófiát győzelemre segítsük. (f.) AZ ISTEN JÁMBOR SZOLGÁJA DETROIT, dec. — Rev. Le- land Marion, aki Pontiac, Mich, városban az isten jámbor szolgája, egy csomó gazolin adagolási jegyet kapott urától, mármint az úristentől. Legalább is ezt mondta az OPA irodában, ahol kérdőre vonták, hol vette azt a csomó gazolin jegyet, amit nála találtak. Az OPA tisztviselők azonban nem hitték el ezt a dolgot és a tisz- teletes úrtól elkobozták a jegyeket. Rév. Marion kijelentette, hogy az OPA tisztviselőket bepanaszolja az urnái. Ha hozzánk ir, tüntesse fel a borítékon az ön lakásának postakerületi beosztásának a számát, hogy azt átvezethessük a cimszalagra. Ugyancsak a Bérmunkás postakerületi számát (20) is használja minden hozzánk küldött levélnél. Az alábbi címzés szolgáljon mintául: J. KOYACH 346 Penn Ave. Akron 7, Ohio BÉRMUNKÁS P. O. Box 3912 S<a. S. S. CLEVELAND 20, 0. Ha a cimszallagon feltüntetjük a kerületi számot, meggyorsítjuk a lapnak és minden levélnek a kézbesítését.
