Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-12-25 / 1299. szám

1943. december 25. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN ■(gb) ROVATA' (Befejező közlemény) IWW ÉS SZINDIKALIZMUS A politikai államnak ez a le­kicsinylése sokakban azt a gondolatot kelti, hogy az IWW forradalmi ipari unionizmusa és a szindikalista mozgalom azonosak. Ezen téves felfogás ellen az IWW tagjai már évti­zedekkel ezelőtt is élesen tilta­koztak. A közösség itt is csak nagyjából, a kontúrvonalakig terjed. Az tény, hogy a szindi- kalisták is a politikai állam megszüntetését hirdetik, de ehelyett semmi központi terv­szerű gazdaságot nem akarnak. A szindikalista mozgalom Spa­nyol és Olaszországban kelet­kezett és terjedt el, méghozzá évtizedekkel ezelőtt, tehát ott a még fejletlen, vagyis kisipar idejében. Azért úgy képzelték, hogy ha egyes vidékek azonos munkásai gazdasági csoporto­kat, szindikátokat alkotnak, akkor azok egymásnak dolgoz­va szépen megélhetnek. A szin- dikátok között csak valami na­gyon laza szövetséget kötöttek. Ezzel szemben az IWW a már látható nagy ipar hatása alatt keletkezett és a laza szin- dikátok helyett a nagyon is szi­gorúan egyesitett, központosí­tott, fegyelmezett szervezetet alkotta, mert csakis ily szer­vezettel vélték elérhetőnek az iparok átvételét és sikeres irá­nyítását. A szindikalizmushoz inkább az anarchizmushoz huzó egyé­nek csatlakoztak. Itt is érvé­nyesül az anarchizmusnak az az alapeszméje, hogy ha az em­ber jó és tökéletes, akkor sem­mi kormányzásra sincs szüksé­ge; akkor önmagától tudja, hogy mivel tartozik a társada­lomnak és mit követelhet a társadalomtól. A baj az, hogy a civilizációnak ezt a fokát csak nagyon kevés ember éri el. De mégha a nagytöbbség el is ér­né, mihelyt akad pár olyan egyén, aki tulteszi magát ezen a felfogáson, a mai fegyverek­kel leigázhatja, rabszolgává te­heti a nagyon kicivilizált embe­riséget. így jártak Hitlerrel a skandináviai államok. IWW ÉS ANARCHIZMUS De mint mindenféle irány­zatnál, úgy az anarhiczmusnál is számos válfaj keletkezett. A fenti irányzatot Tolsztoj képvi-: seli. Egy másik csoport azom ban a francia Bakunin követő­je, aki éppen ellenkezője Tolsztojnak. Bakunin szerint rá kell erőszakolni a világra ezt a “jóságot”. Pontosan ezt a fordulatot láttuk itt is, mint például a kálvinista vallásuak- nál, akik elszakadtak a római katholikusoktól a vallásszabad­ságot hirdetve, de aztán ép­pen olyan kegyetlenül üldözték a saját eretnekjeiket, mint a katholikusok. A szindikalisták között nagy­számú ilyen Bakunin anarchis­ta szerepelt, akik rányomták bélyegüket a szindikalista moz­galmakra. Az ilyen szindkalis- tákra jellemző, hogy nem tűr­nek semmiféle authoritást, még a saját maguk által vá­lasztottét sem. Mindenféle te­kintélyt állandóan támadnak. Ez az alaptermészetük. Nem fontos, hogy az authoritás kit és mit képvisel, de mihelyt bár­mily oknál fogva mások fölött rendelkezik, a bakuninista már támadja. És mert a szindika­lista mozgalmakban nagy sze­rephez jutottak, az ily mozgal­mak inkább destruktiv kritiká­jukkal, mint a konstruktív esz-, méikkel vagy intézményeikkel lettek ismertekké. Hasonló fel­fogású emberek számos eset­ben csatlakoztak az IWW moz­galomhoz is, ahol destruktiv kritikájukkal sok belső harcra adtak okot. Máskülönben az IWW által hirdetett forradalmi ipari unionizmusnak semmi kö­zössége sincs sem az anarchiz­mussal sem a szindikalizmus- sal. KONKLÚZIÓ Az elmondottak összegezése alapján arra a kérdésre, hogy mit várhatunk a háború után a következő feleletet adhatjuk: Minden jel arra mutat, hogy a háború az Egyesült Nemze­tek győzelmével fog végződni. Ebből az következik, hogy a vi­lág legnagyobb részén az Ang­lia és Amerika által képviselt korlátolt kapitalista termelő rendszer marad életben és fej­lődik tovább. Egy igen jelenté­keny területen azonban az orosz szociálista (tervezett) rendszer marad érvényben. Mindkét területen bizonyos méretű fejlődés várható. Az előző évtizedek történetéből ar­ra lehet következtetni, hogy a korlátolt kapitalizmus terüle­tén nagy belső harcok lesznek a korlátlan, vagyis szabad ki­zsákmányolás jogáért és az az­zal járó korlátlan profithará- csolásért. De tekintet nélkül arra, hogyan végződnek ezen harcok, addig, amig a termelő- eszközök magántulaj d o n b a n maradnak a tervezett gazdasá­got csak nagyon kis mértékben lehet alkalmazni. Enélkül pe­dig újabb ipari pangás, újabb és még nagyobb krízis fog be­következni. Akár a belső harcok, akár a krízisek következtében kényte­lenek lesznek végetvetni a ter­melésben a magánvállalkozás által keltett anarchiának a köz- pontositott, tervezett gazdaság által, amelyet részben a hábo­rú sikere érdekében már alkal­maztak és amelyek sikerét lát­hatják a Szovjet Union terüle­tén, ahol természetesen szintén bizonyos méretű fejlődés vár­ható. Ez a fejlődés ott valószí­nűleg az lesz, hogy az ipari munkásság mind nagyobb sze­repet fog kapni az iparok irá­nyításában. Erren nemcsak a háború győzelméhez adott vér és anyagi áldozattal nyitott utat magának, de azzal az ipa­ri szaktudással, amelyet éppen a háború megnyerésére elsajá­tított. És végül a mai jelek sze­rint ez a világháború egyben véget fog vetni a Szovjet Uni­on elzárkózottságának is, amj ! azt jelenti, hogv a világ mun­kásságának jobb alkalma lesz megfigyelni a Szovjet rendszer előnyeit és hátrányait. Az ily ismeretek természetesen befo­lyásolni fogják a többi terü­letek fejlődését is anélkül, hogy külön Moszkvából dirigált pártokat kellene arra alkalmaz­ni. És végre a központosított, tervezett gazdaság, amelynél az irányítás nem bürokraták, hanem a munkásság kezében van és ahol az irányítókat de­mokratikus módszerekkel ma­guk a dolgozók választják meg, maga az az IPARI DEMOKRÁ­CIA, amelyet az Industrial Workers of the World szerve­zet hirdet. Mint mondottam, nem állít­hatom, hogy ilyen név alatt, avagy az IWW vezetése alatt fog az IPARI DEMOKRÁCIA érvényesülni, de állítom, hogy a termelő eszközök fejlődöttsé- ge megteremtette annak lehe­tőségét. Állítom továbbá, hogy az In­dustrial Workers of the World volt az az első szervezet, amely a társadalmi fejlődésnek ezt az irányát felismerte és 1905 óta szüntelenül hirdeti. Hirdeti egyben azt is, hogy ennek az uj társadalmi rend­szernek a megteremtése a munkásosztály történelmi hi­vatása. És miután rohamosan közelgünk ehez az időponthoz, az IWW által kifejezett forra­dalmi ipari unionizmus ismer­tetésére, hirdetésére, soha nem volt olyan szükség, mint nap­jainkban. A “pork chops” jelene és jövője (Folytatás az 1-ső oldalról) csak nagy lármát, szervezkedni több pork chopsért. Most azonban, amikor arról jelentenek, hogy a két szak- szervezetnek több mint tízmil­liós taglétszáma van, a régi po­litikus pártvezérek, régi ele­mükbe lépve, hatalmas propa­gandát kezdtek a pork chop fi­lozófia ellen. A CIO lapjaiban arról cikkeznek, hogy a kong­resszusban szavazzák meg azt, hogy mennyi pork chops legyen a munkáscsaládok asztalán és a munkán előállt követeléssel nem lehet megoldani a helyze­tet. A CIO és az AFL külön há­zi politikai pártokat szervez­nek és megfordították a hely­zetet, mig ezelőtt azt akarták a politikusok, hogy a nagy szakszervezetek kövessék őket, most a szakszervezeti vezetők saját maguk fölcsaptak politi­kus vezéreknek. Hillman és Dubinsky a szabó­munkás union vezetői között máris nagy ellentétek alakul­tak ki a Labor Párt taktikáját és irányítását illetőleg. Ha egy munkás véletlenül elvetődik a szakszervezeti lokál gyűlésére, nem is tudja, hogy hová került, hogy melyik politikai párt gyű­lésén van. A szakszervezetek ily gyorsütemü átvedlése még sok meglepetést tartogat a munkásságra és ha ezeket a meglepetéseket nem a pork chop filozófia szemüvegén ke­resztül veszi vizsgálat alá, ak­kor csak újabb csalódásokat fog jelenteni a szamára. A munkásosztálynak nem szabad letérni az osztályharc útjáról és harcát ott kell meg­vívja, ahol kizsákmányolva van, a munka szinterén. Ott kell követeljünk több bért, hogy több pork cnopsot vásá- i Tolhassunk, ott kell követel­jünk több bért, hogy a nya­kunkba sózott adózásokat elbír­juk. A pork chop filozófia for­radalmi lényege az, hogy a mindennapi harcot folytatni tudjuk az uralkodó osztály el­len állandó követeléseinkéi, hogy életnívónkat emelni tud­juk. Hogy ezekben a harcokban a munkásosztály kiképezze ma­gát arra a történelmi hivatás­ra, hogy az iparok irányítását a saját kezébe vegye. Ezért kell az IWW-ban szervezkedni, hogy ezt a pork chop filozófiát győzelemre segítsük. (f.) AZ ISTEN JÁMBOR SZOL­GÁJA DETROIT, dec. — Rev. Le- land Marion, aki Pontiac, Mich, városban az isten jámbor szol­gája, egy csomó gazolin ada­golási jegyet kapott urától, mármint az úristentől. Lega­lább is ezt mondta az OPA iro­dában, ahol kérdőre vonták, hol vette azt a csomó gazolin jegyet, amit nála találtak. Az OPA tisztviselők azonban nem hitték el ezt a dolgot és a tisz- teletes úrtól elkobozták a je­gyeket. Rév. Marion kijelentet­te, hogy az OPA tisztviselőket bepanaszolja az urnái. Ha hozzánk ir, tüntesse fel a borítékon az ön lakásának pos­takerületi beosztásának a számát, hogy azt átvezethessük a cimszalagra. Ugyancsak a Bérmunkás postakerületi számát (20) is használja minden hozzánk küldött levélnél. Az alábbi címzés szolgáljon mintául: J. KOYACH 346 Penn Ave. Akron 7, Ohio BÉRMUNKÁS P. O. Box 3912 S<a. S. S. CLEVELAND 20, 0. Ha a cimszallagon feltüntetjük a kerületi számot, meggyor­sítjuk a lapnak és minden levélnek a kézbesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom