Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-12-25 / 1299. szám
\ uiüat BÉRMUNKÁS 1943. december 25. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2.00 One Year ......................$2.00 Félévre .......................... 1-00 Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy .............— 5c Csomagos rendelésnél 3c _ Bundle Orders ----------- 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, _______^ Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. _______________________________________________ Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE »ggi 42 Uj szabadságjog (gb.) A New Jersey államban fekvő Passaic város munkásainak jelentős része a szövőiparból él. A vezető cég Botany Worsted Mills név alatt ismeretes. Ezen cég munkásai évtizedek óta újból és újból megismétlődő bérmozgalmakkal küzdenek a túlságos kizsákmányolás ellen. Az utóbbi időben végre sikerült elérniük, hogy a National Labor Relation Board leszavaztatja őket, vájjon akarnak-e szervezetet vagy sem? A kérdés egészen ilyen egyszerűvé lett, amennyiben csupán csak egy szervezet, a CIO-hoz tartozó Textile Workers of America követeli a kollektiv egyezkedés jogát. A cég elnöke, bizonyos F. J. Johnson nevű egyén nem tűrhette, hogy a dolog ilyen simán folyjon le. Beszédekben, majd nyomatott körlapokban arra ösztökéli a munkásokat, hogy szavazzanak az union ellen. Ez természetesen nyílt megsértése a szervezkedés szabadságát védő törvényeknek, mint ahogyan Charles T. Douds, az NLRB kerületi igazgatója állítja. Ezért Mr. Johnsont a bíróság elé vitték. A Circuit Court el is tiltotta Johnsont a további szervezkedés elleni agitációtól. A hecc azonban csak most kezdődik. Johnson — aki mögé most a többi munkáltatók is felsorakoznak, felsőbb bíróság elé vitték az ügyet azt állitván, hogy a munkáltatóknak is van szabadszólás joga. A Wagner törvények a munkáltatót megfosztják a legelemibb politikai jogaiktól, a szabadszólás jogátóL Úgy látszik, a közeljövőben a munkásvédelmi törvények ellen ezen az alapon várhatunk újabb támadásokat. A válasz ugyan nagyon egyszerű az ilyen érvelésre, mert hiszen ez ugyanúgy hangzik, mintha a rablógyilkos megsértődne azért, mert gátolják a fegyverviselésben, amihez az alkotmány szerint joga van. Johnson és társai is azért követelik maguknak a szólásszabadság jogát minden korlátozás nélkül, hogy másoknak a jogait elrabolhassák vele. Azonban ha a bíróság elfogult, ami nem valami ritka dolog, akkor ezen a furfangos alapon képesek lesznek megakadályozni a munkások szervezkedését különösen olyan helyeken, ahol a munkások még mindig azt nézik, hogy vájjon mit szól a “bósz” a szervezkedéshez. A Johnson féle munkásfaló bószok észretéritésének egyetlen módja a SZERVEZKEDÉS. Horthy csatlósai (gb.) Az Egyesült Államok külügyminisztere, Cordell Hull, üznetet küldött Bulgária, Roamánia és Magyarország népeihez abból az alkalomból, hogy ezen országok kormányai most két éve üzentek háborút az Egyesült Államok ellen. A három csatlós állam népei még ilyen nyílt ultimátumot eddig nem kaptak. Éppen most két éve, hogy Bulgária, Magyarország és Románia kormányai, amelyek már előbb Hitler szolgalelkü bábjaivá lettek, uhuk parancsának engedelmeskedve hadat- üzentek az Egyesült Államoknak. Vájjon mennyiben vették számításba a mi nagylelkűségünket, hogy ezen elhamarkodott tettükért népeiket meg fogjuk kímélni a végveszedelemtől, amely előre látható volt, — azt nem tudom. Azonban tény az, hogy tekintet nélkül ezen népek érzelmeire, ezen országok kormányai könnyelműen tovább folytatták a harcot ellenünk, ember és hadianyaggal erősítették a náci gépezetet. Most már bizonyosan tudtára ébredtek, hogy vállalniok kell a felelőséget és a részesedést azon szörnyű következményekben, amelyekben a győzelmes Egyesült Nemzetek fegyverei egész biztosan részesíteni fogják náci Németországot. íme az amerikai külügyminiszter nyíltan megmondotta, hogy mindama következéményekert, amelyek a csatlós államok népeit érni fogják a náci uralom támogatásáért a nevezett országok kormányai felelősek. Magyarország esetében tehát a Horthy kormány. Az Amerikai Magyar Népszava, az Amerikai Magyar Szövetség és velük társult egyes “vezérek” még mindig görcsösen védelmezik a Horthy kormányt. Terrorizálnak mindenkit, aki Horthyék ellen bármit is mer mondani. Ha következetesek akarnának maradni, akkor most hasonló durva támadásban kellene Cordell Hullt is részesiteniök. Ezt azonban nem teszik, mert amig a magyarok felé arcátlanul vak- merőek, az amerikai hatóságokkal szemben gyávák, sunyik, kétszínű megalázkodó talpnyalók. Most alkalma van a magyarságnak megfigyelni őket. Láthatják, milyen alázatosan megha jolva dicsérik a külügyminisztert, de ugyanakkor milyen durván támadják azon magyarokat, akik régóta ugyanazt állítják, amit a külügyminiszter mondott. Demokrata királyosdi (gb) Még alig pár hónapja annak, hogy az elűzött Károly román király, — akire a pojáca király jelző is ráillik, — sajtóügynökök utján tudatta az amerikai közönséggel, hogy a demokrácia lángjai mennyire hevítik a keblét, vagy valami más testrészét. A múlt hetekben a Habsburg “fenséges” csemete hallatott magáról ugyancsak ilyenformán. Az ördöggel (Eördögh) cimboráivá ajánlgatta magát a magyaroknak, de még igy se na- gyan kaptak rajta, legfeljebb csak az ördög hívei. Most aztán azt halljuk, hogy Péter szerb király is “hajlandó” Titoval, meg az ideiglenes jugoszláv kormánnyal egyezkedni. Azonban ugylátszik, hogy a partizánok nem nagyon kapnak az alkalmon. És végre György görög király is bejelentette, hogy nem megy vissza Görögországba addig, amig hívni nem fogják. A görög nép válasza szerint ez a felséges ur is várhat egy darabig. A dán és a belga királyokkal is van valami baj, de a részleteket eddig még gondosan takarják. Rövidesen azonban ezek felől is hallani fogunk. Mindezen dolgok arra engednek következtetni, hogy a Hitler járma alá került európai népek nemcsak a német náci elnyomótól, hanem egyben saját nemzeti kizsákmá- nyolóiktól is szeretnének megszabadulni. Közismert tény, amit bizonyítanunk sem kell, hogy eddig az európai országokban a királyok hatalmukat a kis számú, de a gazdasági és katonai hatalmat kezükben tartó osztály vállain állva tartották fenn. Ez a királyt támogató osztály volt egyben a kizsákmányoló osztály is. Gyakran még a nemzetiségi határvonalakkal sem törődtek. így például a magyar, román, szerb és ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc- esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónk'-a: “LE A BÉRRENDSZERREL' ’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
