Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-12-11 / 1297. szám
li É H M D N K Á S 1943. december 11. A ruházkodás fontossága Az ember nem járhat meztelenül, mint az állatok, pedig az ember testének a szerkezete nagyon hasonlít az állatokéhoz. Az állatoknak azonban mégse •kell semmi ruha, az embernek pedig mindig ruhára van szüksége, mert az ember nem álla- ná egészségben a meztelenséget. Nemcsak a hideget állaná rosszul, hanem a nagy meleget, szelet, nedvességet, szárazságot is. Alig van olyan idő, amikor az ember ruha nélkül tudna járni, valami mindig van, ami ellen ruházkodással kell védekeznie. A ruha tehát az időjárás ellen való védekezésre kell. Arra való, hogy se a jó, se a rossz időjárás ne érje az ember testét. A ruha tulajdonképpen olyan, mintha az ember mindig magával hordozná a házát. Az ember teste, még a legedzettebb emberé is olyan kényes, hogy máskülönben nem tudna megélni a különféle időjárásokban. Azokon a meleg vidékeken, más világrészekben, ahol az egész esztendőben meleg van, az odavaló emberek meztelenül járnak, vagy csak egy kis kötényfélét viselnek. De aki nem odavaló és nem szokta meg már az őseitől kezdve az egész nemzetsége a meztelenül járást, az ott se tud meztelenül járni, hanem védekeznie kell a nagy meleg ellen csakúgy, mint ahogyan a hideg ellen is ruhát kell viselnie. A meleget mégis könnyebb elviselni mindenféle védekezés nélkül, de azok a népek, amelyek hideg vidékeken laknak, nem tűrik ilyen jól a hideget, hanem jó meleg ruhákba öltöz- KÖdnek. Az öltözködés tehát arra való, hogy az ember testét ne érje a levegő hidege-melege, nedvessége és ne érje túlságosan a Nap melegsége se, mert ha meg nem szokta az ember, akkor az erős napsütéstől is kaphat bőrgyulladást. A mi éghajlatunkban többféle ruhára van szüksége az embernek, mert igen meleg idők is szoktak járni, meg igen hidegek is. Nagy hidegben nemcsak melegebb szövetből kell lenni a ruhának, hanem jó többfélét is viselni egymás fölött. Nagy melegben az olyan ruha jó, ami nemcsak hogy vékony szövetből van, hanem könnyű is és elég bő, hogy jól járhassa a levegő. A helyes ruházkodás azonban nemcsak ennyiből áll és hogy megértsük hogyan kell helyesen ruházkod- nunk, tudni kell egynémely más dolgot is. Tudja mindenki, hogy nagyon vékony drótból egészen jó, hajlékony és igen erős szövetet lehet szőni, de az ily szövetből, akármilyen tartós volna is, nem lehet ruhát csinálni. Nem lehet vasból vagy rézből cipőtalpat se csinálni, pedig az volna a legerősebb cipőtalp a világon és azon nem menne keresztül a nedvessék. Miért nem lehet mégse? Azért, mert a vas, a réz és a többi fémek is hülnek. Vagyis amint mondani szokás: “jól vezetik a meleget”. Tudniillik ha egy fémdarabot — például az evőkanalat — az egyik végével forró vízbe mártunk érezzük, hogy egy két- pillanat alatt forró lesz az a vége is, amelyik nem ér bele a forró vízbe. A fémeken hamar végig megy a meleg és a hideg, azért mondjuk, hogy jó melegvezetők. Fakanállal órákig lehet forró folyadékokat keverni, azért nem lesz a nyelük forró, mert a fa meg rossz melegvezető. Mindennek, amiből ruhát (cipőt, kalapot is) csinálunk rossz melegvezetőnek kell lennie, mert különben akármilyen vastag is, éppen úgy keresztül- éreznénk rajta a hideget, meleget, mintha meztelenül járnánk. A ruhának óvni kell a melegtől is, a hidegtől is, ezt pedig jól melegvezető nem tudná megtenni. A ruházkodásra használt szövetek mind elég rossz melegvezetők, de nem egyformán azok. Azt például mindenki j észrevehette már, hogy a vá-1 szonfélék mindig hidegebbek, — ha nagy meleg éri őket, akkor meg melegebbek, mint például a posztófélék. De ez nem azt jelenti, hogy a posztóban több meleg van, mint a vászonban, csak azt, hogy rosszabb melegvezető, ha tehát hideg időben posztóruhába öltözködünk, akkor az nem engedi ki a testünk melegét és nem ereszti be a levegő hidegségét. Azt a ruhát érezzük melegnek, ami mentül rosszabb melegvezető. Azért mondjuk a prémekre, az állatok bundájára, hogy nagyon melegek, mert nagyon rosszul vezetik, tehát nagyon jól tartják a meleget. Ha nincs meleg, amit őrizzen, akkor a legvastagabb bunda se ad meleget. Ha például valami hideg dolgot csavarunk be a bundába, akkor az igen soká hideg marad, sokkal tovább, mintha egyszerűen papirosba csavartuk volna. Persze tudni kell, hogy a bunda (és minden rossz melegvezető) ha egyszer jól átmelegedett, igen soká meleg marad, de ha jól kihűlt, akkor igen nehezen és lassan melegszik meg. A ruhafélék melegvezetése attól is függ, hogy mennyi levegő van bennük, mert a levegő is rossz melegvezető. — Ezért melegebbek a puha szövetfajták, mint a kemények, mert a puha szövetek laza szövésü- ek, a szálaik szétállanak és közöttük sok a levegő. Hogy milyen sok levegő fér el némely szövetek szálai között, azt akkor látni csak, ha a szövetet hirtelen viz alá nyomjuk: ilyenkor töméntelen sok buborékban száll ki belőle a levegő. Ha puha, vastag posztót merítünk vízbe, igen sok buborék száll belőle, kemény, sima posztóból sokkal kevesebb, vászonból pedig majdnem semmi: abban alig van levegő. Azonkívül, hogy a szövetekben levő levegő segít megőrizni a testünk melegét, még másféleképpen is hasznát vesszük a ruházkodásban. A ruha ugyanis nem tapad egészen a testünkhöz, hanem már az ing és a bőrünk közt is levegő van és ezzel a levegővel együtt már az ing vékony vászna is használ valamit a hideg vagy a túlságos meleg ellen, j Akik nagy melegben, égető na- I pon mozognak — mint például j az aratók — azoknak elég ruha 1 egy vászoning és nadrág. De : ennek a ruhának bőnek kell lenni, hogy á ruha és a test között elég levegő legyen, ami visszatartja a nap melegét. Ezért nem aratnak szűk vászon- nadrágban, hanem bő gatyában és bő ingben. Ha az idő hűvösebb, több ruhafélét visel az ember egymás fölött, de azok se érnek egészen össze, hanem megint csak levegő marad közöttük. A test és az ing között, az ing és a mellény, a mellény és a kabát, a kabát és a köpenyeg között megint csak levegő van és ez a levegő megakadályozza, hogy a test gyorsan adja oda a melegét az ingnek, az ing a mellénynek, a mellény a kabátnak és igy tovább. Hogy a levegőre a ruhában milyen nagy szükség van, az legjobban akkor tűnik ki, ha a ruha átázik, mert akkor a viz kiszorítja belőle a levegőt. Ha a szövet maga meleget tudna tartani a benne levő levegő nélkül is, akkor a nedves ruha is éppen olyan meleg lenne, mint a száraz. De tudjuk jól, hogy a nedves ruha nagyon hideg,” akármilyen meleg posztóból van is máskülönben. I Attól van ez, hogy a viz jó melegvezető és a testünk melege gyorsan kimegy rajta. A ruha melegsége nemcsak a szövettől és a benne levő levegőtől van, hanem valamennyire a ruha színének is köze van hozzá. A sötészinü ruha melegebb, mint a világos. Ez pedig attól van, hogy a melegség éppen úgy sugárzik a Napból, mint a világosság és ami a világosságot visszaveri, az legtöbbször a melegséget is visszaveri. Ha például kiteszünk a napra egy tükröt és egy darab homályos fekete üveget, akkor a fekete üveget már régen úgy megmelegiti a Nap, hogy hozzá se lehet nyúlni, amikor a tükör még éppen csakhogy langyos. A tükör tudniillik visszaveri a világosságot és a meleget is, a fekete, homályos üveg meg nem veri vissza, hanem beereszti a meleget. A világosszi- nü szövet, kivált a fehér, nem ver ugyan vissza olyan sok világosságot, mint a tükör, de azért jó sokat és sok meleget is visszaver, tehát hidegebb marad ,mint a sötét szövet. Ezért jó nyáron világosabb ruhá- hába járni, mint télen. A téli ruhának a legfőbb tulajdonsága az, hogy meleg legyen, azaz, hogy rossz melegvezető legyen, ne eressze ki a testünk melegét és ne eressze a testünkhöz a hideget. De azért nem szabad olyannak lenni, hogy egészen elrekessze a testünket a levegőtől, hanem, hogy azért szellőzzön is a testünk. A nyári ruhának ez a szellőzés a legfőbb tulajdonsága. A nyári ruhának, mint mondani szokás szellősnek kell lenni, mert ha nem ereszti keresztül a levegőt, akkor nagyon kellemetlen és ártalmas ruha, akármilyen vékony és könnyű szövetből van is. A ruhának azért kell szellőznie, mert a testünk folyvást párolog. A bőrünkben igen apró, szemmel meg se látható lyukak vannak, amelyeken keresztül izzadság és bőrfagygyu kerül mindig a bőrünk külsejére. Hidegben a bőrünk szárazabb és nem is olyan zsíros, mint nyáron, de azért a meleg ruha alatt télen is van valami kevés izzadság és zsírosság a bőrünkön, ez pedig mind a kettő párolog. Az izzadság folyvást párolog, a bőrfaggyu ellenben csak akkor, amikor bomlik és akkor is igen rossz szaga van. Ha az izzadság és a bőrfaggyu párolgása nem kerülhet ki a levegőre, hanem a ruhánk alatt megreked, akkor nagyon hamar pálik és rossz szagot kap a ruha és a bőrünk is. A jó ruha azonban nem rekeszti meg a testünk párolgását, hanem lassanként szellőzteti a bőrünket. Ezért a jó ruha nem lehet olyan szövetből, amely nem ereszti át a levegőt. A közönséges szövetfajták többé-ke- vésbé mind áteresztik, ha szárazok, csak azok a szövetfajták nem eresztik át, amelyek gumival vannak átitatva. Ilyenekből hajósemberek és mások, akiknek sok vízzel van dolguk, esőköpönyegeket szoktak viselni. Nagy eső ellen jók, de nagy hibájuk, hogy nem engednek párolgást a testnek. (Folytatjuk) GYŐZELMEK EREDMÉNYE BERN, nov. (ONA) — A német élelmezési minisztérium újabb förtelemmel gazdagította a hadi élelmiszerek listáját. A ‘Kölnishe Zeitung” jelenti, hogy uj, “kék gyűrűs” virsli áru jelent meg a német piacon. Az uj virsli “félig húst, félig krumplit”, vagy “félig húst, félig főzeléket” tartalmaz. “Gyorsan elfogyasztandó az uj virsli, különben romlik” figyelmezteti az élelmezési minisztérium a közönséget. ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los. Ang...... 3.00 G. Barca, Bridgeport ......12.00 J. Bischof, Akron ............ 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland ........ 1.00 P. Csorba, New York ........ 5.00 M. Danka, Cleveland ......_ 5.00 L. Decsi, Akron ................ 5.00 St. Detky, Phila................. 6.00 J .Duschek, Nutley .......... 2.00 J. Engli, Cleveland .......... 7.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 4.00 L. Fishbein, New York .... 6.00 J. Farkas, Akron .............. 3.00 L. Fülöp, New York ........ 3.00 J. Geréb, Cleveland .......... 4.00 P. Hering, Buffalo .......... 3.00 J. Kollár, Cleveland ........ 2.00 E. Kovách, Cleveland ...... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........ 3.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 L. Lefkovits, Ceveland .... 3.00 J. Mogor, Cleveland ........ 1.00 A. Molnár, Cleveland ........ 2.00 J. Munczi, Cleveland ....... 2.00 G. Nagy, New York ........ 1.00 J. Nagy, New York ........ 1.00 J. Pataky, New York ........ 5.00 P. Pika, Chicago .............. 3.00 L. Rost, Phila ......... 2.00 M. Simko, Pittsburgh ...... 3.00 M. Stefankó, New York .... 4.00 A. Székely, Cleveland ...... 1.00 J. Spisák, New York ...... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 3.00 J .Varga, Cleveland ........ 1.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 Jos. Vizi, Akron ................ 3.00 A. Wiener, Chicago ........ 1.00 J. Zára, Chicago ................ 5.00-. \aO
