Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-07-17 / 1276. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1943. julius 17. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 i/ne Year .......................$2.00 Félévre ........................... 100 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c dingle1 Copy .................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Olvasóinkhoz! A Bérmunkás olvasóinak és az IWW magyarajku tagjainak new yorki és clevelandi kerületi értekezletei újból megerősítették a múlt évben hozott azon határozatot, hogy a Bérmunkás előfizetési ára a minden irányú drágaság emelkedése dacára továbbra is csak évi két dollár maradjon. Ezen határozat meghozásánál a delegátusok szemelőtt tartották azt a tényt, hogy a kereseti források csak a hadiiparokban emelkedtek és a drágaság fokozottabban érezhető a többi iparok munkásainál. A lap árának a felemelése súlyosan érintené az ilyen munkásokat. A Bérmunkás különbözik mindenféle más lapvállalattól abban, hogy ez a lap sekinek nem ád megélhetést és nem nyújt kereseti alapot. Mindazok, akik a lap írásában, szerkesztésében és az adminisztrációban résztvesznek, nem fizetésért, hanem a Bérmunkás által hirdetett forradalmi ipari unionizmus eszméjének terjesztéséért végzik hétről-hétre a nehéz munkát. Megélhetésüket a különböző iparokban keresik meg. Ezért hirdetjük mi büszkeséggel, hogy a Bérmunkást MUNKÁSOK Írják MUNKÁSOK részére. A Bérmunkás nem közöi hirdetéseket, minden sora csak a munkásosztályt szolgálja. Éppen azért hisszük, hogy a nyomda, a lakbér, a posta és a lap kiadásával járó egyéb költségeket, amik az utóbbi időben tetemesen emelkedtek, lapunk olvasói most is, mint a múlt évben, I önkéntes adományozás utján hozzák össze. így mint a múlt év-, ben, most is megismételjük azt a kérelmünket, hogy a jobb kereseti viszonyok közé jutott olvasóink DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL járuljanak hozzá lapunk kiadásának költségeihez. Valójában ezt a felhívást az értekezletek utasítása következtében már hetekkel előbb kellett volna tennünk. Azonban tudatosan elhalasztottuk, amennyiben a napokban egy kis könyvecskét küldünk szét olvasóinkhoz. Számos csoportunk felhívásának tettünk eleget, amidőn elhatároztuk, hogy a háborús helyzettel, valamint a háború utáni időkre szóló tervekkel foglalkozó füzetet adunk ki. A Geréb József munkástárs által irt kis könyvecske azonban messze túlhaladja a megszokott ilyen propaganda írásokat. Nemcsak a fenti kérdésekkel foglalkozik, hanem valóban tudományos, — de azért könnyen érthető, népszerű módon ismerteti a tőkés termelési rendszer fejlődését és teszi ezzel érthetővé a háborúval kapcsolatos gyors változásokat. A füzet részletesebb ismertetésével más helyen fogunk foglalkozni. Itt csupán azt jegyezzük meg, hogy a füzet rendkívüli értékessége folytán nagyon alkalmas arra, hogy azt a mozgalmunkat, — vagy általában a munkásmozgalmat nem ismerő egyének kezébe adjuk. Szeretnénk tehát, ha olvasóink nemcsak a saját számukra tartanak meg egy példányt, hanem ismerőseik körében terjeszteni fogják. Hogy ezt könnyebben megtehessék, a füzet árát csak önköltségben, 15 centben szabtuk meg. így nagyobb anyagi áldozat nélkül terjeszthetjük ismerőseink körében. A drágasági pótlék fehivását azért halasztottuk el, hogy azon olvasóink, akik ily pótlékkal segítik lapunkat, az erre a célra szánt összeget a füzet árával egyetemben beküldhetik. Egyben rendelést adhatnak több füzetre is, amelynek értékéről annak olvasása után meggyőződhetnek. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. Az egyik new yorki lap közlése szerint, amelyet Joseph F. Guffey, Pennsylvania állam szenátora a kongresszusi jegyzőkönyvbe is befoglaltatott, Rickenbacker kapitány ugyanazon idő alatt, amikor a munkásellenes beszédeket tartott és amikor azt hirdette, hogy “túlórái bért nem szabadna fizetni csak azoknak, akik a harctéri róka-lyukakban és a mocsarakban készen állnak az életük feláldozására a hazáért”, nem kevesebb mint 230,000 dollárt keresett tőzsdei spekulációjával. Rickenbacker, aki elnöke az Eastern Air Lines repülő vállalatnak, elsőbbségi joga folytán 8000 részvényt vásárolt ezen cégtől. A részvények darabjáért csak 10 dollárt fizetett, vagyis 29 dohár 50 centtel kevesebbet a napi árfolyamnál. így bizonyára a fentebb idézett mondatát megtoldotta úgy, hogy túlórái díjazásra a harctéri katonákon kiviil még a nemzeti hősök meg a tőzsde svindlerek is jogosultak. Mert 230,000 dollárt pár hét alatt tisztességes munkával valóban nem lehet keresni. Arat a nemzeti hős (gb.) A napokban kiderült, hogy Rickenbacker kapitány, a nemzeti hős, aki pár hónappal ezelőtt munkásellenes beszédeket tartva járta be az országot és nagy része van abban, hogy az egyes á lamok munkásellenes törvényeket hoztak, ugyanazon idő alatt alaposan kamatoztatta hazafiságát és hősi mivoltát. “Mission to tylosccw” (gb.) “Mission to Moscow” (Moszkvai küldetés) a cime annak a mozgóképnek, amit Joseph E. Davis, volt moszkvai nagykövet hasonló cimü könyvéből a Warner Brothers cég vetített vászonra és ami fölött jelentékeny vita indult meg. Joseph E. Davis a nagykövetségének történetét leiró könyvét a Szovjet union iránti barátság megerősítésére szánta és a mozgóképben ezt a célzatot még élesebben kidomborítják. Emiatt aztán a Szovjet union ellenségei élesen támadták a képet. Ezek között első helyen áll az American Legion, amely múltjához híven még ma is erős propagandát fejt ki Oroszország ellen. Számos helyi csoportja bojkottot hirdetett a kép ellen, hogy annak a szovjetek iránti szimpátiáját ellensúlyozzák. De még a legionistákat is tulharsogják éles kritikájukkal a kommunista pártból kiszakadt trotzkyisták, akik nagyon felháborodtak azon, hogy a képben megkísérlik a moszkvai tárgyalások és ítéletek igazolását. Lapjaikban hetek óta hasábokon át harsognak a kép hamisításai ellen. Velük együtt tiltakoztak azon liberálisok is, akik Trotzky ártatlansága me.lett kardoskodnak. És mostan ráadásul 260 prominens, de a kommunistákkal szimpatizáló amerikai iró, művész, tanár, orvos, politikus, stb. adott ki egy nyilatkozatot élesen bírálva a képet támadókat. Mi meglehetős tárgyilagossággal szó. hatunk ehhez a dologhoz. A kép éppen olyan propaganda, mint az utóbbi idők legtöbb moziképe. Mint propaganda kép nem követi hűséggel a történelmi eseményeket, amit a képet bevezető beszédében Davis maga is bejelent. Különbözik annyiban a többi propaganda képektől, hogy ügyesebb, simulékonyabb, nem a jóizlést sértően durva, mint a legtöbb ilyfajta kép, Éppen azért hatásos is. Aki tehát még mindig a Szovjetek iránti szimpátiát tartja az emberiség legnagyobb veszedelmének, az méltán háborodik fel a kép láttán. Aki azonban nem a Szovjetek ellen, hanem a kapitalista társadalmi rendszer és annak kimondott védői ellen akar harcolni, nem sok figye.embe részesíti ezt a képet, mert mint mondottuk, egyes részei a történelmi tényeknek nem felelnek meg. Azonban a sok száz propaganda képnek 99 százaléka még nagyobbmérvü történelmi hamisítást tartalmaz. És azon hamisításoknak a célja a mai rendszer megtartása és a szociálista társadalomtól való elriasztása. Hamár az ilyen képek hazugságainak elemzésével akarunk foglalkozni, akkor mi az utóbbi csoportból választjuk a témákat, — hiszen akad elég bőven. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató isztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- suntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért’ ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERRELf ’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra Keu szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer mar elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetet építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága
