Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-12-11 / 1297. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1943. december 11. bányászok bérharcainak és dacára az állítólagos nagy adózásnak. Ickes adatai szerint az Island Creek részvények 1938- ban 16 dollárt értek darabonként, most azonban 29 dollár és 75 centjével árulják a tőzsdén. A részvények hat százaléka, az úgynevezett “preferred stock” pedig 142 dollárjával megyen. És mégis ez a társaság azt állítja, hogy nem képes megfizetni azt a kis bér javítást, amit az uj szerződés megszab. Az évi bevételük 1938 és 1942 között a kétszeresnél is magasabb lett, 8,559,000 dollárról 19,701,- 000 dollárra szökött. A tiszta nyereségük ötszörösre, 1,174,- 000 dollárról 5,077,000 dollárra emelkedett. A folyó évre pedig újabb 25 százalékos emelkedést jelentenek. “Úgy látszik, még sem állnak olyan rosszul”, — jegyezte meg Ickes. AZ ÚJSÁGOK SZEREPE Ickes nyilatkozatát érdekesen egészíti ki az a pár mondat, amelyben leleplezi, hogy a Holden Trust Company nemcsak a bányák, de egyben két nagy újságnak, a Cleveland Plain Dealer és a Cleveland Newsnak is a tulajdonosa. Ez aztán érthetővé teszi, hogy ezen újságok miért foglaltak el olyan támadó állást a sztrájkoló bányászok ellen, miért követelték a kormánytól a sztrájkolok bebörtönzését, vagy másféle megbüntetését. Az Ickes által “fő-ördögnek” nevezett Francis, valamint a Holden Trust Company is válaszoltak a széntermelési diktátornak. Francis természetesen Ickest okolja minden bajért. Viszonvád gyanánt azt hozta fel, hogy Ickes akadályozta meg, hogy a bányászokat hat nápon * át, naponként nyolc vagy több órán át dolgoztassák, mint ahogyan a déli bányatársulatok ajánlották. Ajánlatuk elfogadása esetén a bányászok is többet kerestek volna és most 25, vagy több millió tonna szénnel rendelkeznének a vashámorok. A Cleveland Trust (Holden Trust) pedig Ickes nyilatkozatának azzal akarja elvenni az élét, hogy tagadják, miszerint a Holden család ugyanazon tagjai bírják a bányákat meg az újságokat is. Szerintük az újság részvények meg a bányarészvények a család más és más tagjainak birtokában vannak. Ez a magyarázat azonban aligha kielégítő az elfogulatlan emberek számára és igy ez az eset tisztán mutatja, hogy az újságok miért folytatnak olyan vehemens munkásellenes pro- pangandát és miért állnak mindig a munkáltatók mellé bérharcok alkalmával. Vissza a barlangokba! NEM A HÚSBAN VAN HIBA Az örök jég birodalmában, Icelandon egy kis csoport amerikai katona eltévedt a hósivatagban. Napok múltán, amikor elfogyott a náluk lévő élélem egy jégtömbe befagyva láttak egy hustömböt. Nosza ki ásták és mivel húsnak bizonyult, megfőzték és jóízűen megették. A kutatásukra kiküldöttek Főzött volt egy természettudós Az elmúlt hetek egy borzalmas jövőt rajzoltak fel a világ népeinek, az elkövetkezendő jövőről. Ha nem tanuljuk meg elolvasni ezt az elénktáru- ló jövőt és nem lép fel ellene az egész világ népe együttesen, akkor az emberi kultúra évezredes vívmányai megsemmisülnek és a modern kulturközpon- tok, egészséges emberhez méltó lakások helyett, vissza kell, hogy térjen a kő-korszaki őseink életviszonyaihoz, a barlang lakáshoz. A most folyó világégést megelőző, illetve bevezető spanyol polgárháború idején a tengely banditák Hitler és Mussolini, a spanyol nagyvárosok népein, Madridon, Barcelonán próbálták ki először azt, hogy az elkövetkezendő nagy háború idején miként lehet a fronttól távol levő városok népét kiirtani, a termelést megakadályozni. A főpróba jól sikerült és amikor Hitler elindította a “győzhetetlen légióit”, akkor gyakorlati példát adott arról, hogy a spanyol “hadgyakorlat” nem volt hiábavaló. ! Varsó, Rotterdam, Belgrád. ! Azután London, Coventry és más angol városok terror bőm-' bázásán ujongtak a náci bri- gantik. A már magát megadó Rotterdamot a náci repülők százai lepték el és szórták a halált egy békés város civil lakosaira, a “példaadás” eredménye 30 ezer halott volt. Londont 11 hónapig majdnem naponta támadták a német repülők, asz- szonyok, gyermekek ezrei pusztultak el és sok ezer kis gyermek lett idegroncs ettől a borzalmaktól. Coventryt a kis ipari várost egy éjjel a földel tették egyenlővé a náci bombák. A szövetségesek, kik nem vették figyelembe a “spanyol leckét”, kik enyhe tiltakozással tértek napirendre a spanyol civilek legyilkolásán, észbe kaptak Rotterdam, London stb. pusztulásán és most két év után ezerszeres kamattal fizetnek a nácik által kezdett front mögötti pusztításért. Két év alatt az akkor számításba sem jövő szövetséges repülő haderő, olyan hatalmassá lett, amelynek a támadásaihoz a 39-40-41- es náci támadások csak szelíd családi piknikek voltak. A nácik 11 hónap alatt 7500 tonna bombát dobtak Londonra, mig az angol repülők 3 éjszaka 6500 tonna bombát dobtak le Berlinre és kétségtelen, hogy Európa harmadik legnagyobb városa pár hét alatt Hamburg, Európa legnagyobb kikötő városa sorsára jut, romhalmazzá lesz. A hatalmas nagy ipari centrum, palotáival, tömeglakásaival, múzeumaival, gyáraival pusztul el az ott élő lakosság is. Az is kétségtelen, hogy erre a sorsra jut Németis, aki a húsban talált csontról azt állapította meg, hogy az lehet 5000 év előtt élő mammut állat csontja. Bizonyára a házi mészárosunk nem fogja többé elfogadni a hús keménységére tett panaszunkat, hogy a hiba nem a húsban van hanem az elfő-1 gyasztás kényelmes helyében. ország és a csatlós államok városai is, a szövetségesek előnyomulása mind közelebb jut ezekhez az ipari centrumokhoz, melyeknek a sorsát Hamburg, Berlin mutatják. A német terv, amely minden elérhető területen, ha lehet ellopta, ha nem hát elpusztította az ipart, hogy annál korlátlanabb ipari uralmat gyakorolhasson. A háborút mindeddig sikerült az ellenség területére átvinni, annak az ipari erejét, gépben és munkásban elpusztítani, mig a maga ipari ereje biztonságban, épségben maradt. Ez az eddig jól bevált taktika megbukott. Ma hiába tolta el a háború szinterét a határaitól; ezer mérföldre, a szövetségesek repülő rajai elérik a legtávolabbi ipari centrumokat is és a német terv alapján megsemmisítik azt. A szövetségesek két évvel ez előtt tehetetlenül álltak szemben a jól felszerelt náci repülő rajokkal ,ma két év után olyan hatalommá fejlődtek, amely egyszerre ezer és ezer repülőgépet tud egy pontra irányítani. Ma egyedül Amerika kilenó ezer gépet állít elő havonta és még nem érte el a teljesítő képességének a csúcspontját. Ez a tény azt jelenti, hogy bármely nagy ipari állam ezután a j világ égés után, ha ennek a le-! hetőségét el nem veszik, 4-5 év alatt a repülő parkját félmillióra emelheti, amely elegendő arra, hogy egész országokat semmisítsen meg. Ha a háború lehetőségét el nem veszik, akkor a hadi repülőgép gyártás terén j olyan verseny indul meg, mely j hez foghatót nem ismer a történelem és kétségtelen, hogy nem kell várni 20 évig, hogy a harmadik világháború millió és millió repülőgépjével megindul-1 jón és eltörüjön a föld színéről mindent, ami a föld felett van. Ha a háború lehetősége nem szűnik meg, akkor az emberi kultúra rohamosan fog visszafejlődni, mert őrültség volna csak azért felépíteni a romokat, hogy holnap újra romokká váljanak. Az emberek nem a felhők felé törnek az épületeikkel, hanem a föld alá, amely vala- mellyes biztonságot nyújt a támadók ellen. A repülőgép technika fejlődése csak fokozza a jövő borzalmait és kényszerit minden gondolkodni tudó embert arra, hogy a civilizáció eme halálvergődésében kiutat találjon és a kiút nem újabb szövetség kötésben, nem a támadók megbüntetésében, nem világbirósá- gok alkotásában van, ezek csak arra jók, hogy eltakarják az uj háborús felkészüléseket. Egyetlen megoldás van, egy lehetőség van, ha megszüntessük a háború indító okait a hódításra, lablásra mindig kész imperializmust, a profiton felépülő társadalmi rendszert. Amíg annak a lehetősége meg van, hogy egy nemzet gazdasági erejét egy maroknyi nagy tőkés tartja a kezében, amig egyéneket és népeket lehet bérrabszolgaságba sülyeszteni, addig lesz háború is. Ezt az elavult, vérben és szenyben fuldokló rendszert, amely egymással szembe állít embert emberrel, népeket népekkel, fel kell váltani egy olyan rendszernek, amelyben minden ember és minden nép egyenlő társadalmilag, ahol minden ember szabad és testvér lesz. Egy ilyen szabad, ipari társadalomban nem lesz ok arra, hogy egyik ember, vagy egyik nép a mánkra törjön, akkor indulunk meg a civilizáció csúcspontja felé, akkor az emberi ész csodálatos találmányait az emberiség hasznára és nem a pusztítására fogják felhasználni. A világ dolgozóin áll a választás, hogy ezután a vérözön után hová visz az útja, vissza a barlangokba, vagy fel tör a civilizáció, az emberi boldogság csúcspontjára. Berlin falain az irás, világ dolgozói olvassátok! Kovách Ernő HIVATÁSÁBAN A CLEVELANDI WEST SÍDÉI MUNKÁS DALÁRDA Nemrég regisztráltuk, hogy a Cleveland West Sidei Munkás Dalárda visszanyertté régi jó dalosait is, akiknek közreműködésével végezheti nagyobb arányban kulturális hivatását. Ebben a Dalárda vezetősége nem sokáig váratta Cleveland magyarságát. A testület eddig is jónevü műkedvelő gárdája, most pénteken este a buckeye roadi Moreland színházban bemutatja a "Kék postakocsi” operettet, amelyet két héttel előbb tökéletes betanulással a west sideon mutattak be. A darab telve van tánc és ének számokkal, amiknek nagy változatossága az egész estén szórakozást és élvezetet nyújt a közönségnek. Az előadás megérdemli, hogy a nagy Moreland színház nézőtere megteljen az előadás utáni érdeklődőkkel. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 8.00 Mrs. G. Barca, Bridgeport 5.00 Bercsa Jánosné, Clev. __ 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .... 7.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 4.00 Mrs. J. Deák, Akron ........ 7.00 Mrs St. Detky, Phila ........ 6.00 Katy Esztergád, Cleve. .. 6.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 4.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 8.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 7.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 8.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 10.00 Mrs. P. Kern, Akron ........ 7.00 Mrs. J. Kollár. Clev. ........ 5.00 Mrs. E. Kovách, Cleve...... 5.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 6.00 Mrs. L .Lefkovits, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila _____11.00 Mrs. A. Molnár, Cleve. .. 6.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 7.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 5.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 7.00 Mrs. St. Visi, Detroit .... 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago ....... 9.00
