Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-12-04 / 1296. szám

1943. december 4. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN Az előbb mondottakból lát­hatjuk, hogy a tőkéseknek az a csoportja, amelyik a kartelok- ba szövetkezett ugyanazon ele­mekből áll, amelyek a legmili- tánsabban védik a kizsákmá­nyolás teljes szabadságát. Ve­lük vannak természetesen a tő­le függő egyes kisebb tőkések és az általuk kitartott “tudó­sok”, államférfiak, prostituált újságírók, stb. Ezek hatalmán alapult a Chamberlain “appe­asement” (kielégítő) politikája; ezektől eredtek az “American first”, az “American way”, stb. jelszavak. Valójában ezek elle­nezték a háborút, hiszen a kar- telon keresztül úgyis kitudták volna zsákmányolni a népeket- az egész világot. Háborút leg­feljebb csak a kartelon kívüli­ek, tehát elsősorban Oroszor­szág ellen, másodszor pedig a mindenféle munkásmozgalmak ellen hirdettek. Szerintem a kartel kapitaliz­mus, illetőleg az a csoport, amely már ide eljutott, a mun­kásosztályra nézve a fasizmus­sal egyenlő nagy veszedelmet jelent. Eddig minden erőlködé­sük dacára sem tudták elérni, hogy a háborút Oroszország el­len irányítsák, de hogy ez irányban óriási erőfeszítést fej­tenek ki, azt mindannyian lát­hattuk. A munkásság ellen pe­dig még nem követhettek el brutális vérengzéseket, terror aktusokat, mert sem Angliában, sem itt az államhatalmat ke­zükbe keríteni nem tudták. Hogy meg fogják kísérelni az államhatalom megragadá s á t, abban semmi kétségem sincs. Hogy sikerülni fog-e nekik, an­nak megítélése egyszerű jöven­dőmondás volna, amitől tartóz­kodom. Más szóval, hogy töre­kednek az állami hatalom meg­szerzésére, az tisztán látható, de hogy sikerülni fog-e nekik, azt még a jelenlegi adatokból szerintem sem látni, sem követ­keztetni nem lehet. Nagyon téves volna azonban az itt elmondottakat úgy értel­mezni, hogy a tőkés osztály (vagy akármelyik más osztály) egyöntetű, egyakaratu. Ha ez igy volna, akkor nem volnának társadalmi harcok, hiszen a munkásosztály nagy számánál fogva gyorsan eldöntene min­den kérdést. A tény azonban az, hogy mindén osztály szá­mos csoportra oszlik. És az ily csoportok gyakran egymással szembehelyezkednek, gyakran éles harcban állnak. A kartel kapitalizmus kifejlődése nem jelenti azt, hogy most már a tőkésosztály világszerte a kar- telben egyesült vezető tőkések rendeletéit lesi és készségesen teljesiti. A kartelen kívül álló­kat a kartel akadályozza a ki­zsákmányolásban, a profit szer­zésben és igy ellenzéket terem­tett önmagának. KÜLÖNBÖZŐ ÁRNYALATOK. De megvan az ellentét azo,k között is, akik a korlátolt kapi talizmusban reménykednek. Sőt megvan a munkásosztály kö­zött is. Erről gondoskodnak a sajtó, a rádió, az iskola, a szó­szék, a vallás és egyéb propa­ganda révén. A modern társa­dalmat olyan emberek alkot­ják, akik között az egyik szél­sőséget a minden authoritást tagadó anarchista, a másikon pedig az egyeduralmat hirdető fasizta állnak. Közöttük megta­láljuk a átmenet minden fokát és árnyalatát. Naiv emberek, — különösen munkások, gyakran esnek abba a hibába, hogy ezt a dolgot túl­ságosan leegyszerűsítik. Úgy képzelik és hirdetik, hogy az emberiség két csoportból áll, munkásokból és munkáltatók­ból, — tehát kizsákmányoltak és kizsákmányolókból. Ez a né­zet teljesen olyan, mint félszá­zaddal ezelőtt hallottuk a ma­gyar paraszttól a “gatyás” meg a “nadrágos” emberek osz­tályozást. A gatyás parasztok szerint aki nadrágot viselt, az már ur volt, akire ellenséges szemmel néztek. A valóság az, hogy a társa­dalom fejlődésére számos cso­porttól jövő erő hat. Egyes csoportok közel állnak egymás­hoz, mások nagyon sokban kü­lönböznek. Társadalmi korsza­kok megítélésénél, társadalmi erők felismerésénél azonban nem lehet az összes árnyalato- i kát felsorolni, osztályozni, ha­nem csak a főbb képviselőit. Azok szabják meg az irányt, döntik el a harcot, amelyben a többi “árnyalat” csoportok hol segítenek, hol gátlólag hatnak. A HÁBORÚ UTÁNI ERŐK Figyelembe véve az előző szakaszban mondottakat, akkor a jelenlegi világháború kitöré­sének idején a következő fon­tosabb társadalmi csoportokat különböztethettünk meg. Ha a sorrendet a legszélsőségesebb egyeduralmi csoporttal kezd­jük, akkor első helyen kell em­lítenünk a fasizta csoportot. Mint láttuk, ez az ipari feuda­lizmusra törekedett. Haderejét a náci hadsereg és a függvény országok hadai képezték. Ideo­lógiai követőit azonban megta­láljuk minden országban. Ezek leginkább a középosztályból ke­rültek ki, akik a nagy társadal­mi változás révén politikai és gazdasági hatalomra vágytak. Ehhez a csoporthoz közel áll és szövetséges vele a korlátlan kapitalizmus csoportja. Bár Japánról keveset tudunk, annyi információt mégis kaptunk, hogy ott a kapitalizmus ezt a korát éli. Álcázzák ugyan nagy­mérvű vallási és faji miszticiz­mussal, de a tény az, hogy Japán politikai, gazdasági, val­lási, katonai, stb. életét telje­sen a nagykapitalistái irányít­ják, akik között helyet foglal az istenetitett uralkodó és csa­ládja is. Ennek a rendszernek is nagyszámú hívei vannak más országokban is, kik noha tagad­ják a japánokkal való közössé­güket, de a saját országukban szeretnék ugyanazon rendszert érvényre juttatni, amelyet eli­téinek Japánban. A harmadik csoportba soroz­zuk a korlátolt kapitalizmust. Ezt a csoportot első sorban Anglia és az Egyesült Államok alkotják, de ide kell számíta­nunk több kisebb, országot is, amelyek a háborút megelőző­leg népjóléti intézkedésekkel korlátozták a tőke kizsákmá­nyolási jogát. És végre a negyedik csopor­tot Szovjet Oroszország alkot­ja, amelynek társadalmi rendje fölött sokat vitatkoznak. Az oroszok hivatalosan szociális­táknak mondják magukat, ille­tőleg államukat. Hivatalos ne­vük: Egyesült Szociálista Szov­jet Köztársaságok. Akik azon­ban az oroszoknál is jobban tudják, hogy mi van Oroszor­szágban, azok hol államszociál- izmus, hol meg államkapitaliz­mus nevet adnak az uj orosz társadalmi rendszernek. A tény az, hogy a magántulajdon jo­gon alapuló termelést beszün­tették, a termelő eszközöket köztulajdonba vették, de az irá­nyítást nem a munkások, ha­nem az erre a célra nevelt bü­rokrata osztály kezébe adták. íme ez a négy főcsoport szállt harcba a jelen világhábo­rúban, méghozzá a két első, te­hát legközelebb álló csoport az egyik, a két utóbbi pedig a má­sik oldalon. E sorok Írása alkal­mával már joggal következtet­hetünk arra, hogy a nagy mér­kőzésből a két utóbbi csoport fog győztesen kikerülni. így ha azt akarjuk mérlegelni, hogy mit várhatunk a háború után, analizálnunk kell milyen eshe­tősége van ezen csoportoknak a háború utáni idők problémái­nak megoldására? (Folytatjuk) Mi történik Magyarországon? WASHINGTON, nov. (ONA) — Az Office of War Informa­tion közlése szerint november 3-iki leadásában a magyar rá­dió felhívta Törökországot ar­ra, hogy “a civilizáció és az emberiesség nevében a török delegátusoknak kell képviselnie Magyarország érdekeit a béke­tárgyalások során.” A rádió hivatkozott a Pest cimü lap aznapi cikkére, mely szerint “Törökország történel­mi missziója, hogy a béketár­gyalás során megakadályozza a győztest olyan békeszerződések formálásában, amelyek magu­kon viselnék a gyűlölet jelle­gét.” A magyar rádió ezzel fejez­te be leadását: hez. Ha Törökország kijelenti, hogy a civilizáció diadalát kí­vánja és a humanitás kiterjesz­tését valamennyi nép számára, akkor a török nép mindent el-i követ majd, hogy ez a program valóra váljon.” Törökország eddig nem vála­szolt a magyar rádió felhívás­ra, de ez a leadás élénk bizony-, sága annak, hogy a magyar kormány most, az összeomlást megelőző hónapokban mennyire egyedül érzi magát, mennyire tudja, hogy a német támoga­tásnak vége van. Hogy Török­országhoz fordulnak segítség­ért, ehhez a kis nemzethez, azt jelenti, hogy kormánya jóvol­tából ma megint egyedül má- raradt a magyar. “Törökország tekintélye egy­re nagyobb. A jövő bölcsőjét Törökországban ringatják. Tö­rökország az ellenségeskedések­nek befejezése után a maga tárgyilagosságával nagy szere­pet játszhat a világ békéjének kiépítésében. Ismerjük a török jellemet és a török becsületet: mindkettő hasonlatos a miénk­Szerkesztői üzenetek , B. J., Akron — P. P., Chicago — Kézirataik elmaradása ép­pen most a Naptárral való el-' foglaltságunknál, jobban hiány­zik a lap összeállításánál mint rendes körülmények között. < Ha hozzánk ir, tüntesse fel a borítékon az ön lakásának pos­takerületi beosztásának a számát, hogy azt átvezethessük a# cimszalagra. Ugyancsak a Bérmunkás postakerületi számát (20) is használja minden hozzánk küldött levélnél. Az alábbi cimzés szolgáljon mintául: J. KOVACH 346 Penn Ave. 1 Akron 7, Ohio * BÉRMUNKÁS P. O. Box 3912 Sta. S. S. CLEVELAND 20, 0. Ha a cimszallagon feltüntetjük a kerületi számot, meggyor­sítjuk a lapnak és minden levélnek a kézbesítését. ^ "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" W ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W “(gb) ROVATA“ — XI — A KARTEL ÉS A HÁBORÚ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom