Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-12-04 / 1296. szám
2 oidal BÉRMUNKÁS 1943. december 4. Amit elhallgatnak a nagy lapok (Vi.) “A háborús csalások a mostani háborúban még nagyobbak mint 1917-18 években voltak” — mondotta Biddle, Attorney General. Ezt nem hangsúlyozzák a nagy lapok, ahol csak tehetik elhallgatják és még a kongresszusi rekordban közölt adatokat sem hozzák napvilágra, ha csak kikerülhetik. Egész biztosra' veszem, hogy az alábbi adatokat, mély a kongresszusi rekordban szeptember 17-ikén a 7682-88- ik oldalig volt közölve, mely az alábbi kivonat az “In Fact”- ben jelent meg — a nagy lapok nem közölték. “A napraforgó világ egy puskapor telep lesz, melyet ihost építenek a Cost Plus, azaz a költség és haszon megegyezés ázerint Wm. S. Lozier Inc,. Broderick és Gordon, mint mérnökök a szövetséges kormány részére De Soto, Kansas államban. A telep eredeti költségvetése $56,000.000 dollár volt, de már eddig is 129,000.000 dollárban van, még azonban nincsen készen.” i • “Egy . pontos vizsgálat nagyon bonyolult és hosszantartó völpa, de ez a pár dolog melyet alább megemlítünk megmutatja, hogy csak a felület megkar- colásával is- felderíti azt a feneketlen korrupciót és visszadobhatod Senator Van Nuys fogai közé ezt az állítást, hogy ő védi á rablókat, csalókat azáltal; hogy a régi törvényt nem akarja, mely szerint az ilyen eseteket némileg korlátolni lehetne.” .(Informers suits, mely szerint ha a kormány ilyesmit be- bizöíiyit, a vállalkozóktól kétszeres kárpótlást követelhet. Ezt a törvényt Van Nuysék és több reakciós megakarta semmisíteni.) “Ezen telep megkezdésétől fogva, vasúti kocsi rakományok lettek kint hagyva az időjárásnak kitéve, hogy rozsdásodjon hasadozzon, hajoljon. Sok kocsirakomány uj és használható dpszka lett felégetve naponta. Millió font cement helytelenül lett összerakva rossz anyaggal. Wm. Boderick az. egyik vádlott, részvényes az egyik alantas vállalkozó, követ szállító Vállalatban, melyet mi úgy hiszünk, Hogy a szerződés megszegése.” ‘ “Vasoszlopokat kihagytak az épületbpl, Col. E. E. Taylor, a hadsereg képviselője és mérnöké beismeri az alap és a fal összeomlását. Mégis az acél nagymennyiségben a földbe lett eltemetve (húsz tonna).” “Több százezer dollár értékben csővezeték lett rosszul elhelyezve friss töltések alá, mely pem volt lebunkózva, mely ellen az ellenőrzők tiltakoztak, de nem voltak képesek semmit csiriálrii, hogy a kormány érdekeit megvédjék.” “Egy esetben egy millió ceruza lett i vásárolva ,9 cent darabja, melynek az ára kis mértekben is 2-5 cent között van.” “Birtokunkban van bizonyíték, 'hogy olyanok neveire is adtak ki checket, akik már nem dolgoztak a telepen. Egy esetben a cementre 56,000 dollár feiülszámitást csináltak. A biztosítási csalások még nagyobbak mint most bemutatható.” “A védőügyvédek a nyílt bírósági teremben kijelentették, hogy a kongressz meg tudná ezt a csalást akadályozni 10 nap alatt. Senator Ferguson a lapok részére kijelentette, hogy a H.R. 1205 törvényjavaslat direkt ezen ügy ellen irányul. A napraforgó virág védi őket a vizsgálattól és büntetéstől.” “Megtagadták tőlünk a felvilágosítást, hogy kik bírják és kik a tisztviselői az U.S. Transit Mix Concret Corp. of N. Y., mely szintén vádlott.” A Bérmunkást minden héten . ilyen esetekkel lehetne meg- j tölteni, mert ezer és ezer ilyen esetek vannak napirenden vizsgálat alatt, vagy elsimítva. De ezt is csak azért közöljük le, mert részben már a biróságon is volt és a kongresszusi akták közé is belett iktatva. Az ilyen eseteket a nagytőke által birtokolt lapok nem igen közük, de ha egy ilyen telepen a munkások egy-két nap sztrájkolnak, azt nagy betűkkel kürtölik világgá. De nekünk kell majd a visszatért katonáknak ezen eseteket megmutatni. Kimutatni, bebizonyítani, hogy nem a munkások, hanem a tőkések használták ki a háborút, csalásra és lopásra. Az angol-amerikai viszony Irta: HAROLD J. LASKI (Az amerikai és az angol sajtóban nagy feltűnést keltett Herold J. Laski angol laborpár- ti politikus, egyetemi tanár és neves közgazdásznak az alábbi cikke, amelyben nyíltan rámutat arra, hogy mindkét országban egyes politikai csoportok miként élesztik az ellentéteket saját pártpolitikai érdekeik kihasználására. Laski ezen cikkével azt igyekszik kimutatni, hogy az ily csoportok,, magatartását és aktivitását nem szabad összetéveszteni az állam hivatalos felfogásával. Különösen érdekes a cikknek az a része, amely az amerikai McCormick és az angol Chamberlain csoportokat értékeli. — Szerk.) Angliában nem vették nagyon tragikusan az öt amerikai szenátor angol-ellenes kritikáját. Churchill nagyon helyesen azt az álláspontot vallotta, hogy az amerikai politikusok kritikája nem a nyilvánosság számára hangzott el, tehát nem szükséges a parlament plénuma előtt válaszolni rá. Én sem akarok kritikára kritikával felelni, hanem csak nagy általánosságban az angol-amerikai kapcsolatokra rávilágítani. Teljességgel lehetetlen, hogy az izolációs irányzat valaha is szerepelhessen újból az amerikai politikában, mint ahogy az sem lehetséges, hogy az angol világbirodalom továbbra is a föld kizárólagos világpolitikai centruma maradjon. Ennek oka az, hogy a világ egy és oszthatatlan. Amerikának például nagyon fontos, hogy mi történik Északafrikában. Fölteszem azt, hogy még McCormick ezredes, a Chicago Tribune kiadója is felismeri, hogy Dakar, Kina, a Maláj i Szigetek, Grönland, Iz- land és a délamerikai államok milyen lényeges szerepet játszanak földünkön. Sem Anglia, sem Amerika nem állíthatja, hogy ezeknek az államoknak a I jövője nem fogja rendkívüli I mértékben befolyásolni sorsunkat. Ezért elengedhetetlen az, i hogy olyan nemzetközi politikát teremtsünk, amely közös alapigazságokon nyugszik, ahelyett, hogy McCormick modorában gorombáskodnánk egymással. A megértés hiánya tette lehetővé a most folyóhábo- rut: angol-amerikai kooperáció megtudta volna akadályozni. A józan ész diktálja, hogy ha a kölcsönös megértést olyan tényezőkre alapítjuk, amelyek közösek, a kooperáció kifogástalan lesz. Kölcsönös kritikára persze ekkor is szükség van. De tanuljuk meg, hogy az a kritika ne legyen romboló, hanem építő jellegű. Ugyanakkor ne legyünk tulszerények a kölcsönös bírálattal szemben. Nevessünk egymáson, ha ennek szüksége mutatkozik. Vegyük tudomásul, hogy ha egy amerikai, vagy angol politikus a másik nemzetről valamiféle nyilat-! kozatot tesz, ez nem jelenti azt, j hogy a nyilatkozat mögött az angol Foreign Office, vagy az amerikai State Department áll azzal a sötét szándékkal, hogy a baráti nemzet kormányát viz- befojtsa. A mi két országunk, valamint Oroszország és Kina vállán nyugszik a világ békéjének sorsa a legközelebbi harminc esztendőben. Ha e harminc év alatt együtt dolgozunk, nagy esélye van annak, hogy sikerül a világ többi részét meggyőznünk: nem fizetődik ki a másik nemzet megtámadása. Ha ez sikerült ,a történelem legvirágzóbb korszakainak egyike következik el. Ha nem: az emberiség lezuhan az uj kőkorszakba. Végtelen felelősségről van szó. Amerikának és Angliának fel kell ismernie e felelősség kivételes arányait . Tudjuk jól Angliában, hog> 1944 novemberéig az amerika: politikát az elnökválasztás érdekli elsősorban. Megértjük, hogy 12 évi szünet után a republikánusok szeretnének visz- szaülni a nyeregbe és verekedni az európai és ázsiai fasizmus ellen. De, hogy az ő körűikből kerül-e ki az uj elnök, vagy sem, ez nagyon határozottan nem Anglia ügye, hanem amerika belügye. A mi feladatunk az lesz, hogy bárki is ül a Fehér Házban, közötte és köztünk a legnagyobb fokú együttműködést teremtsünk meg. Másfelől, azoknak, akik republikánus győzelmet kívánnak, az a kötelességük, hogy a választási hadjáratba ne keverjék bele az amerikai-angol barátság ügyét. Ez nem pártkérdés, hanem két nemzetünk dolga. Azt hiszem, hogy Roosevelt egyik-másik ellenfele mást gondol és pártjelszót akar csinálni az amerikai-angol barátságból. Ne kövessük őket. Politikai érettség és intelligenca dolga — és mindkettővel jócskán rendelkezik az amerikai nép, — hogy ne engedjünk nemzeteink fontos érdekeiből pártérdekeket formálni. Az eredményeket, amelyeket elértünk, senki nem használhatja fel pro, vagy kontra pártcélokra. Ennek a két nemzetnek barátsága nem olyan természetű, hogy egyik nemzet rá akarja beszélni a másikat: áldozz te többet a közös célra. Ellenkezőleg: mindketten, önkéntesen a legtöbbet vállaljuk az áldozatokból. Ha fiaink együtt harcolnak és együtt halnak meg, minden olyan kísérlet, amely rosszérzést akar kiváltani az angol, vagy amerikai nemzetben a másik nép ellen: árulás a hősi halottakkal szemben. Valaki azt irta nekem az Egyesült Államok délnyugati vidékéről a napokban, hogy Roosevelt Churchill zsebében van. Hasonló dolog az, amit angol katonák kérdeztek tőlem egyetemi előadásaim során : igaz-e, hogy az amerikaiak csak azzal a feltétellel adják nekünk a land-lease cikkeket, hogy az angol bányákat nem szabad államosítani. Idetartozik a Chicago Tribune ügye is. Ha a Chicago Tribune egyik hétköznapi számát olvasom — ámbár min(Folytatás a 8-ik oldalon) ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los. Ang...... 3.00 G. Barca, Bridgeport __12.00 J. Bischof, Akron .......... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland ....... 1.00 P. Csorba, New York ...... 5.00 M. Danka, Cleveland ....... 5.00 L. Decsi, Akron ........... 5.00 St. Detky, Phila.................. 6.00 J .Duschek, Nutley .......... 2.00 J. Engli, Cleveland .......... 7.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 4.00 L. Fishbein, New York . .. 6.00 J. Farkas, Akron .......... 3.00 L. Fülöp, New York ........ 3.00 J. Geréb, Cleveland .......... 4.00 P. Hering, Buffalo .......... 3.00 J. Kollár, Cleveland ........ 2.00 E. Kovách, Cleveland ...... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........ 3.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 L. Lefkovits, Ceveland .... 3.00 J. Mogor, Cleveland ....... 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 2.00 J. Munczi, Cleveland ....... 2.00 G. Nagy, New York ........ 1.00 J. Nagy, New York ........ 1.00 J. Pataky, New York ........ 5.00 P. Pika, Chicago .............. 3.00 L. Rost, IJhila .................... 2.00 M. Simko, Pittsburgh ...... 3.00 M. Stefankó, New York .... 4.00 A. Székely, Cleveland ..... 1.00 J. Spisák, New York ...... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 3.00 J .Varga, Cleveland ........ 1.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 Jos. Vizi, Akron ................ 3.00 i A. Wiener, Chicago ........ 1.00 J. Zára, Chicago ...... 5.00
