Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-11-06 / 1292. szám
4 old»* BÉRMUNKÁS 1943. november 6. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ...................$2.00 one Year .............. $2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ____________Ohio under the Act of March, 3, 1879. Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. ___________________________________________ Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE A bányászok sztrájkja (gb.) Ezen sorok Írása idején a hírszolgáltató vállalatok jelentése szerint újból 90,000 bányász hagyta abban a munkát a keményszén vidékén, de úgy vélik, hogy ki fog terjedni a 11 állam mindegyikére, ahol szénbányák vannak. A bányászok ezen újabb sztrájkjára a War Labor Board határozata adott okot. Mint ismeretes, a bányászok napi két dollár bér javítást követelnek és a War Labor Board csak 32 és kéttized centet engedélyezett. A War Labor Boardnak ezt a nagylelkűségét John L. Lewis, a bányászok szervezetének elnöke “inzultusnak”, a bányászok megsértésének nevezte. És ha meggondoljuk, hogy a bányászok még mindig a háború előtt kötött szerződés alapján, az akkor megállapított bérekért dolgoznak, noha azóta a megélhetés ára megduplázódott, akkor ez a naponként 32 centes béremelés valóban inzultus és egyáltalában nem csodálható, hogy a bányászok a munkásság egyetlen fegyveréhez, a munka megtagadáshoz folyamodtak. A bányászok sztrájk, vagy jobban mondva bérmozgalma már közel egy éve folyik. A háború előtt kötött szerződésük lejárt és az uj szerződés tárgyalásánál a drágaság emelkedésének megfelelő bérjavitásra számítottak. Arra az időpontra azonban már befagyasztották a béreket és a War Labor Board nem engedélyezte a bérjavitást s igy nem is újították meg a szerződést. A bányászok viszont azt mondották, hogy szerződés nélkül nem dolgoznak, abbahagyták tehát a munkát, mire az állam lefoglalta a bányákat. Hogy az államtól milyen fizetést kaptak nem igen hallottuk. De amint a bányákat visszaadták a bányabáróknak, néhány bányában azonnal megszűnt a munka, mely gyorsan terjedt tovább, mig ma már általános bányász sztrájkot jósolnak. Tekintettel arra, hogy a háborús iparokban a szén nélkülözhetetlen, a bányászok sztrájkja olyan nagyfontosságu, hogy Roosevelt elnök már többször beleavatkozott. Most valóságos ultimátumot küldött a bányászoknak, követelvén, hogy engedelmeskedjenek a War Labor Board döntésének, menjenek vissza a munkába, mert különben nagyon erélyes intézkedéseket fognak tenni ellenük. Majd hozzátette: “Háborúban vagyunk, mindannyiunknak áldozatokat kell hozni a közösség javára és a közösség biztosítására!” Szerintünk a nagy baj éppen abban van, hogy ezt az “áldozat hozatalt” nagyon különböző módon értelmezik. Mert azt mindenki elismeri, hogy a háború sikere érdekében MINDENKINEK áldozatot kell hozni. Azonban a munkabéreknek befagyasztása és ezzel szemben a nagy jövedelmek védelme minden korlátozástól, nem mindenkitől követeli meg az áldozatot, hanem csak azoktól, akik bérért dolgoznak, — vagyis a munkásosztálytól. A béreknek a befagyasztása akkor, midőn a kongresszusban valóságos lázadást okozott a nagy jövedelmek korlátozását célzó elnöki rendelet és azt végérvényesen megsemmisítették, nem egyéb, mint megsemmisítése az Egyesült Államok Alkotmányának, a munkásság megrablása a legelemibb szabadságjogaitól. Ez a bér-befagyasztás akkor, amidőn a mások munkája után nyert kizsákmányoló nagy jövedelmeket védelmezik az ország népét kasztokba, GAZDASÁGI RANGFOKOZATOKBA OSZTJA. Ezen rendelkezés szerint, — amelyet állítólag az infláció elkerülésére hoztak, minden munkásnak abban a fizetési csoportban kell maradnia, amelyben véletlenül a háború találta, mert jelenlegi munkájánál magasabb fizetést nem kaphat és munkáját nem változtathatja. Viszont a profitot élvezőknek, akik tehát mások kizsákmányolása révén nyerik nagy jövedelmeiket, a háború csak fokozottabb alkalmat ád a profit szerzésre. Ez az “UJ REND”, amihez most eljutottunk, megrögziti Amerika népeit a jelenlegi gazdasági állapotaikban. Ha éheztél és nélkülöztél eddig, akkor ilyen legyen az életed ezután is! Ezt jelenti ez az UJ REND. És amíg eddig az éhezők, a nélkülözők remélhették, hogy kikerülnek a szükséget szenvedők osztályából, most még ezt a reményt is elvették tőlük. Bizonyára azért, mert a beígért négy szabadságjogok egyike a nélkülözéstől való szabadságról (mentességről) beszél. íme igy festenek a jelszavak, ha a gyakorlatba alkalmazzák. El sem lehet képzelni a demokrácia fogalmával ellenkezőb- bet, mint azt a tényt, hogy a tizenkétezer dollár évi fizetéssel és sok más mellékes jövedelemmel biró honatyák törvénybe iktatták, hogy az ő jövedelmeiket nem szabad korlátozni, ellenben a munkásoknak alacsony bérekből kell megélni. Hol lát juk ebben azt, hogy MINDANNYIAN ÁLDOZATOKAT HOZUNK? Ideig-óráig fel lehet lelkesíteni és félre lehet vezetni még a nagy tömegeket is háborús jelszavakkal. De mint a bányászok, úgy a többi munkások is rájönnek a fűszeres üzletben, a mészárszékben és egyébb vásárló helyeken, hogy a kereskedők nem váltják be a jelszavakat. Nem hazafiságot, hanem pénzt követelnek áruikért. Mi úgy látjuk, hogy a bányászok sztrájkjai, meg a többi munkások bérmozgalmai is a legélesebb tiltakozást jelentik a demokráciát annyira arculcsapó UJ REND ellen, amely nemcsak hogy a háború terheit teljesen a dolgozó nép vállára helyezi, de egyben meg akarja honosítani itt, az Egyesült Államokban azt a kaszt rendszert, amiért Indiát annyira elitélik. Kár tehát az elnöknek olyan méregbe jönni, amikor látja, hogy az amerikai nép nem akarja ezt elfogadni. Aminek nincs határa (Vi.) A háborús viszonyokra hivatkozva, 53 millió bérmunkásnak a bérét megfagyasztották, béremelést nem engedélyeznek. De ugyan akkor az alábbi lista szerint a korporációk, gyárak vezetőinek, igazgatóiainak, akiknek még a békeidőben is túlsók fizetésük volt, most minden Labor Board határozat nélkül némely esetben megkétszerezték, de legtöbb esetben 50 százalékkal felemelték. Persze ezek a vezető urak hivatkoznak, hogy vezetésük alatt mennyi hasznot csináltak a részvényeseknek és azért érdemlik meg a javitást. De ezt nem a saját igyekezetük vagy lángeszük következtében csinálták, hantim a kormány minden boldog-boldogtalannak nagy rendeléseket adott busás haszon mellett. Csak összehasonlítás miatt megjegyezzük, hogy a War Production kormány főnökének, akinek a hatása alá tartozik az ösz- szes muníció gyártás, Donald Nelsonnak, csak 12 ezer dollár évi fizetése van, amig például a Vicks patent medicina gyár vezetőjének 95 ezer dollár. Nem csoda, hogy a kormányemberek és képviselő urak a nyakukat törik, hogy a “Free Enterpirse”-nak, a korporációknak szolgálatot tegyenek, esetleg ők is a husosfazékhoz ülhessenek. 1940 1942 American Locomotive — W. Dickerman ........$ 75.954 $114.091 Armour & Co. — G. A. Eastwood.................... 74.378 101.340 Aviation Corp. — V. Emanuel ........................ 25.000 88.917 Budd Wheel Co. — E. G. Budd ........................ 110.428 140.318 Burlington Mills, Inc. — J. Spencer Love ...... 91.940 196.340 Canada Dry Ginger Ale — R. W. Moore ....... 47.747 65.540 Doehler Dies Casting Co. — H. H. Doehler .... 35.940 56.105 Electric Storage Battery — R. C. Norberg .... 42.881 69.740 Fairbanks Morse & Co. — R H. Morse ....... 120.700 162.170 Firestone Tire & Rubber -— J. W. Thomas .... 91.937 120.000 Flinkote Co. — I. J. Harvey, Jr....................... 53.370 90.050 General American Transp. — L. N. Selig .... 60.000 84.000 Goodyear Tire & Rubber — E. J. Thomas .... 91.937 120.000 Kennecott Cooper Co. — E. T. Stannard ....... 101.220 126.150 J. R. Kinney, Inc. — G. L. Smith .................... 23.600 44.150 Lima Locomotive Works — J. E. Dixon ....... 31.680 63.150 Loews, Inc. — L. B. Mayer ............................ 697.048 949.766 Munsingwear, Inc. — E. L. Olrich ................ 27.886 68.787 J. C. Penney Co. — A. W. Hughes ................ 47.975 81.155 Phelps Dodge Corp. — L. S. Cates ................ 100.520 151.350 Savage Arms Co. — F. F. Hickey ................ 32.010 86.400 Snider Packing Corp. — S. E. Comstock ....... 22.000 35.595 Standard Oil Co. (Ohio) — W. T. Holliday .... 90.000 120.000 Swift & Co. — J. Holmes ....... 65.000 85.000 Union Paper & Bag Co. — A. S. Calder ....... 86.829 100.731 Vick Chemical Co. — H. S. Richardson ......... 48.360 95.285 Woolworth Co. — W. B. Holton, Jr...................... 60.00 120.000 Willys-Overland Motors — J. W. Frazer___ 60.000 123.184 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
