Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-11-06 / 1292. szám
1943. november 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-----------------------------(gb) ROVATA----------------------------“MIT VÁRHATUNK A HÁBORÚ UTÁN” — VII — RÁDIÓ ÉS REPÜLŐGÉP De sem Ausztria, sem Cseh* ország, sem a németek által később elfoglalt Belgium, Hollandia, Dánia vagy Norvégia nem felelnek meg annak a leírásnak, amit előbb a “piac”- ra adtunk. Mindezen országok már magas ipari fejlettséget értek el és mindegyiknek nagy kivitele volt ipartermelvények- ből. Ezen országok elfoglalása tehát nem szolgálhatta az imperialista törekvéseket, ha az imperializmust abban az értelemben vesszük, mint 1939-ig használták. De ha nem ez volt az igazi cél, akkor mivel magyarázzuk meg a nácik világuralmi törekvését? Ha helyes feleletet akarunk nyerni, akkor ezen kérdés vizsgálatánál is vissza kell mennünk a szerszámok fejlődésének vizsgálatára és néznünk kell, hogy a szerszámok fejlődésének vizsgálatára és néznünk kell, hogy a szerszámok fejlődése milyen befolyást gyakorolt gazdasági rendszereinkre az utolsó pár évtized alatt, jobban mondva az első világháborút követő korszakot kell analizálnunk. Az első világháború is éppen úgy, mint a jelenlegi meggyorsította a szerszámok fejlődésének menetét, amelynek eredménye lett a szinte hihetetlen tömegprodukció. Ezzel egyidőben két igen fontos találmány hagyta el a kísérletezési korszakot és terjedt el mind nagyobb mértékben. Az egyik a rádió, amely amig egyrészről lehetővé teszi a szellemi érintkezést a világ minden tájékáról, másrészről a híreket, eszméket, propagandát (hasznosat és károsat egyaránt) pilanatok alatt terjeszt országhatárokra való tekintet nélkül. A másik a repülőgép, amely viszont a közlekedés és szállítás terén hozott valóságos forradalmat. A rádió és a repülőgép hirtelen, valóságos drámai páth- osszal jelentek meg társadalmi életünkben. Azonban a termelőeszközök fejlődését jobban jellemzik a találmányok százai vagy ezrei, amelyekkel újabb meg újabb kényelmi eszközöket állítanak elő, méghozzá csaknem mindent tömegprodukcióban, tehát a nagy néptömegek használatára. A szerszámok fejlődöttségé- nek tudható be, hogy sikerült a Szovjet Union iparizálása és ugyancsak ennek a fejlődött- ségnek az eredménye volt a világ több országaiban a minden azelőttit messze meghaladó óriási méretű ipari pangás.: A füzetben részletesen ismertettem, hogy a tőkés termelési rendszerben a szerszámok fejlődésével időszakonként ipari pangásokhoz érnek. És miután a Szovjet Unióban bevezetett uj rendszerben az ötéves tervekkel elkerülték a pangást, nyilvánvalóvá lett, hogy a pan-* gás oka a termelőeszközök le- láncoltságában, az az magántulajdon tartásában keresendő. A termelőeszközök birtoklása, ami lehetővé teszi a ma annyira hangoztatott “private enterprise” termelési rendszert, jólétet és hatalmat nyújt a birtokos osztálynak, amely tehát minden erejével és tehetségével védi ezt a rendszert. Ennek a rendszernek a védelmére indították meg az oroszok uj rendszere ellen előbb a fegyveres, majd a rágalmazó, ócsárló propaganda hadjáratot. Ennek a propagandának az uszályába kapaszkodtak bele a nagy krízis által felszínre vetődött kalandorok, akik később Hitler körül csoportosultak és kezdeti sikereiken felbátorodva világuralomra törekedtek. IPARI FEUDALIZMUS Ez a világuralom, amelyet a saját kiváló faji voltukkal akartak igazolni, lényegesen különbözik az előző mindenféle imperialista uralomtól. Amig az angol, amerikai, belga, portugál vagy más imperialista uralom csak kezdetleges, vagy jóval alacsonyabb műveltségű népekre terjedt ki, akik hol lassabb, hol gyorsabb tempóban művelődtek és annak arányában mind több politikai és gazdasági jogokhoz jutottak, — gyakran csak harcok árán, — addig a nácik a velük egyenrangú, sőt bizonyos tekintetben még őket felülmúló népekre igyekeztek uralmukat kiterjeszteni azon határozott és kimondott céllal, hogy további fejlődésükben visszafelé szorítják a leigázott népeket. Erre a törekvésre tehát az imperializmus szó nem illik rá. Németországból és az elfoglalt területekből jövő hírek szerint a “náci üzlet” igen kifizető volt a vezéreknek. Mintegy fél évvel ezelőtt leközöltük lapunkban egy, a német menekültek által kiadott kis füzet adatait, amelyben felsorolják, hogy a vezető náci politikusok és generálisok milyen óriási vagyonokra tettek szert. Valamint azt is tudjuk, hogy a hozzájuk csatlakozott, vagyis nekik hűséget fogadó nagytőkéseket meghagyták továbbra is kizsákmányolóknak, mig a többieket megfosztották vagyona- iktól. Nyilvánvaló tehát, hogy a náci uralom alatt csak a nácikhoz HÜ egyének kaptak gazdasági előnyöket. Másszóval abban a rendszerben a HŰSÉGÉRT fizetnek. Valójában a HŰSÉGET mutatóknak hagytak rabolni, vagy kizsákmányolni. De ilyen rendszer már volt a múltban is. Azt ma “hűbéri” vagy “feudális” rendszernek nevezik. Ma azonban a nagy vagyon, (tehát a kizsákmányolás lehetősége) nem a földbirtokban van, mint hajdan, hanem az iparvállalatokban. Ennek megfelelőleg én a Hitler által célzott és az elfoglalt területeken már megvalósított “uj világrendet ’’IPARI FEUDALIZMUS névvel jelöltem. Nyilvánvaló, hogy a jelen világháborút az váltotta ki, hogy Hitlerék megkísérelték a már rég letűnt feudális rendszert (az iparokkal mint alappal) újból feltámasztani. Természetesen a jelenlegi rendszert védelmezték azok, akiknek hasznot nyújt, vagy akiknek több politikai és gazdasági szabadságot ád, mint a Hitlerék által felújítani igyekezett ipari feudalizmus, — ez magyarázza meg ennek a háborúnak globális jellegét. Hogyan lehetséges az, hogy bárkik is egy már régen letűnt rendszer visszaállítására gondolhattak is? A választ megint csak a szerszámok fejlődésének a vizsgálatában találjuk. Ennél a kérdésnél természetesen a hadiszerszámokat kell számba- venni. A hadiszerszámokat, melyek az utóbbi években forradalmi jellegű változáson mentek át. Hitler, vagy a katonai szakértői ezt hamarább észrevették, mint más országok szaktekintélyei. Észrevették, hogy a repülőgépeknek már döntő szerepe van a hadászatban. És rájöttek arra, hogy a mai hadfelszereléssel aránylag igen KIS SZÁMÚ KATONA LEIGÁZHAT EGÉSZ ORSZÁGOKAT, HA AZOKAT ELŐBB LEFEGYVERZIK. Ez adta meg a villám (blitz) háború eszméjét. A nácik arra számítottak, hogy a titokban kifejlesztett repülő haderejükkel gyors támadással lefegyverzik ellenfeleiket, Angliát, Franciaországot, Oroszországot, stb. és akkor fegyveres hatalmukkal behozzák az “Uj Világrendet”, amely a tüzetes vizsgálat szerint ipari feudalizmusnak felel meg. A RÉSZLETEK FONTOSSÁGA A jelenlegi háború megértésénél tehát nem elegendő csak a kontúr vonalakat nézni, — hogy a németek is hódításra törekedtek, tehát imperialista háború, — hanem a kontúr vonalakon belül, a részletek vizsgálata mutatja az igazi képet. A laikus csak a kontúr vonalakig megy mindenben, a szakértő azonban már ismeri a részletes különbségeket is. Hogy mit értek ezalatt, az alábbi példa világosan megmagyarázza. Az átlagos háziasz- szony, amikor tojást vesz, csak azt nézi, hogy a tojás kicsi-e vagy nagy. Esetleg megkérdezi, hogy friss-e? Tovább nem igen megy, mert hiszen a tojások nagyon hasonlítanak egymáshoz és a részletesebb különbségeket nem ismeri, sőt nem is tudja, hogy olyasmik egyáltalán számításba vehetők. A szakértő tojásvásárló, — mondjuk aki a nagy chain-storeok- nak vásárol, a következő dolgokat figyeli meg a tojás minőségének elbírálásánál: 1. Osztályozza súly szerint, 5-6 különböző csoportba. 2. Meghatározza a frissességét a hegyesebb végén látható levegő karika utján. 3. Osztályozza a tisztaság szerint. 4. Elkülöníti a különböző színek szerint. 5. Erős fény segítségével megnézi a tojáshéj tömörségét, mert ha nem egyenletesen tömör, hanem durva szemcsés a kéreg, akkor a tojás hamarább romlik. 6. Megvizsgálja, hogy a fehérje szilárd-e, avagy vizenyős? 7. Megnézi, hogy a sárgája a közepén van-e, avagy már le- huzódott az egyik oldalra, ami a fehérnye vizenyősségére és egyben a tojás régiségére mutat. 8. Megnézi, hogy nincs-e benne vércsepp. 9. Megvizsgálja, hogy a csirkéket nem etették-e őrölt hallal, (fish-meal) amitől a tojás különös izt kap. És igy tovább, még sok más részletes dologra kiterjed a figyelme. A társadalmi kérdéseknél a napi események elbírálásánál is a részletek ismerete ad értékes felvilágosítást. Azért nem csodálkozom azon, hogy amig a hazafias szellemben nevelt emberek minden háborút a nemzeti sovinizmus fátylával vonnak be ,addig a marxista irányt követők közül is azok, akik csak a nagy körvonalakat látják, minden háborút imperialista háborúnak neveznek, mert a marxisták ezt igy mondották jó félszázaddal ezelőtt. Ezek közül még érthetők azok, akik az ily felületes felfogásuknak megfelelőleg azt tartják, hogy a munkásságnak egészen mindegy, melyik fél kerül ki győzelmesen ebből a háborúból. Ellenben azok, akik egészen helyesen látják, hogy a nácizmus győzelme visszavetné a munkásságot a jobbágyok helyzetébe, önmagukkal jönnek ellentétbe, amikor ezt a háborút az előző háborúkkal egyformán imperialista háborúnak nevezik. Azt hiszem, hogy az ilyen embereknek helyesebb az érzésük, mint a meglátó képességük ebben a dologban. Ilyenformán van az a háziasszony is, aki a használatnál meg tudja mondani, hogy melyik a jó tojás, noha a fent elsorolt to- jásbirálati szabályokat nem tudja. Mint már említettem, a füzetben nem törekedtem arra, hogy megjósoljam, mi fog történni a háború után. Azt mondottam, hogy a tudományos módszer szerint meg kell figyelnünk az utóbbi évtizedek fejlődését és abból le kell vonnunk a következtetést. Sőt in(Folytatás a 7-ik oldalon) "Szervezés" — //Nevelés// — "Felszabadulás" \y * V/ At Ipari Forradalmárok Szentháromsága ' W ^ W