Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-10-30 / 1291. szám
2 ouiai BÉRMUNKÁS 1943. október 30. egyengetés a görög kathólikus és az orthodox egyházak felé. E gyűlésre jövet, head-line- on láttam, hogy Hull külügyminiszter, Moszkvába érkezett tárgyalni. Az ő dolguk ugyan, de az egész felesleges. Hull politikus. Az oroszokat militarista dolgok érdeklik elsősorban: a második front. Erről Hull nem beszélhet. Viszont amiről beszéni akar . . . Európa térképének megrajzolásáról, az meg az oroszokat nem érdeki azontúl, amit már ismételten megmondottunk. Fischer szerint: csakis a valódi nemzetköziségben keresendő és lelhető fel a háború utáni világ békéjének kulcsa. A győző háborús felek csak olyan békét csinálhatnak, mint az embereik, képviselőik, akik csinálják! A képviseletek viszont csak olyanok, mint az államok, melyeket képviselnek. Miután a békét csinálok felől nem tart sokat, az általuk csinált béké-; tői sem vár többet! _ | } Mortimer Adler Dr. derűs j hangulatban, azonnal a tárgy közepébe veti magát. Úgymond : ott kezdem, ahol Fischer abba hagyta. Én nem vagyok pesszimista. Látom a békét és a föld emberiségének testvéries, megértő, együttműködését egy közös, szabad, boldog egyenlő társadalomban, minden porcikám optimizmusával — úgy vagy ötszáz esztendő múlva! Ennyire taksálja azt az időt, amely alatt szerinte, átformálódik a világ emberisége. Mi az, hogy béke? kérdi. Hát ha nem lövöldözik agyon egymást az emberek a csatatereken akkor béke van? Béke amióta az emberek társadalmát ismerjük nem volt. Csak fegyverszünetek voltak, rövidebb, hosszabb időn át. Nekünk halandóknak többek között az is egyik nagy hibánk, hogy mindent, de mindent úgy akarunk és bírálunk, hogy beleférjen életünk rövid ciklusába. A folyton formálódó társadalmi rendszerek, a mi életünk rövid tartamát nem veszik figyelembe, fittyet hánynak a mi sürgetésünkre. Mi is a háború? Mi az a béke? amint azt mi ismerjük. Béke addig és akkor van, amikor az uj háborús gépezet készülés alatt áll. A háború viszont egyszerű nemzeti diplomáciásko- dás, olyan arányokban, amint azt a nemzeti érdekek megkívánják. Szerintem, mondja Adler Dr. amig a nemzeteknek egyetlen egy diplomatájuk és egyetlen egy külügyi hivataluk lesz, háborúk is lesznek! Igazi béke legelső feltétele a társadalmi forradalom! A nevelési rendszer Status Quoját, csak a forradalommal lehet elseperni! Vezetésre predesztinált népek és nemzetek nin- csennek! Ázsia ezer millió színes népei megfognak férni fehér testvéreikkel, de fehér zsarnokaikat tűrni maguk fölött nem fogják! Politikai demokrácia teljes lehetetlenség ipari demokrácia nélkül. Olyan nevelési rendszer, amely e kettőt elválaszthatónak tanítja, nem fogja bírni magát sokáig tartani. Ezért kell elsősorban forradalomnak jönni! A mi intézményeink ... a mi termelési rendszerünk ... a mi fölényes életszínvonalunk és rátermettségünk stb. mind megannyi tévhit, ami csak rosszat hoz, rossz utakra vezet. Kevés mentség és mégkevesebb vigasztalás, hogy másoknál jobb a helyzetünk: ha a helyzetünk rossz! Free Enterprize! (szabad vállalkozási jog) Halljuk mind gyakrabban mostanában. Miért szabad és miért nem inkább igazságos? Dr. Adler, nekem is az elevenemre tapintott, mikor a marxistákkal akasztott szarvat fejtegetései nyomán, de gondolkodóba ejtett. Mi az állam? mondja és kérdi: Semmi egyébb, mint az a szerv, amely egy bizonyos keretben élő embereket és csoportokat rákényszerit, hogy egymással békében meglegyenek. A tizenkilencedik század kétségen kivül egyik legnagyobb tudósa Marx Károly, az ő idejében és meglátása szerint úgy vélte, hogy az állam kihal. Pedig tévedett! Nézzük csak a fejlődés menetét . . . Családokból törzsek alakultak; törzsekből nemzetek ; nemzetekből impériumok. Az állam bizonyos formáit e fejlődési folyamatban mindenütt megtaláljuk. Nos mi tehát a helyes következtetés? VILÁG ÁLLAM! Nem értem ezalatt, hogy valamilyen ligát alakítsanak. Azt sem, hogy egyik ország a másiknak rovására, avagy a nemzetek bizonyos csoportosulásán keresztül erőitett nemzetközi egységet, vagy központot létesítsenek. Ilyesmit nem tartok megodásnak. Ám vallom és hiszem, hogy valamikor kialakul e földtekén az emberiségnek egy olyan közössége, melyben a háborúkat, csak a történelem könyveiből fogják majd ismerni. Ezeket sőt ennél sokkal többet hallottam az elmúlt hétfőn a Sinai Tempieben. Teljes két órán át két rendkívüli képzettségű elme és jó szónok, himbált 5000 főnyi hallgatóságot, akik legalább három negyed részben a női nemhez tartoztak (háborús tükör). Kérdésekre nem kerülhetett sor. A fórum vezetősége sem nem munkás, sem nem magyar. Pontosan 8 órakor kezdik és pontosan 10-kor fejezik be. És mert a tárgy előadói kimerítették a teljes két órát, a kérdésekre nem volt idő és alkalom. Úgy véltem, hogy szolgálatot teszek olvasó táborunknak, a hallottak leírásával. Kommentárt pedig azért sem fűzök hozzájuk, mert igazat adok abban Louis Fischernek, hogy az “előítéletek ellenszere a gondolkozás”. Szerintem, a Bérmunkás olvasótábora jórészt van olyan nagykorú, hogy észrevegye a legfontosabbakat. Végeredményében ez nem egy munkás- gyűlés volt. A szónokok sem voltak munkások. Tény azonban az, hogy Dr. Adler előtt (aki még fiatal ember) már vagy 38 évvel megállapította az IWW, hogy POLITIKAI DEMOKRÁCIA IPAR DEMOKRÁCIA NÉLKÜL NEM ASSZONYOK ÍRJÁK... LÉTEZHET. Az IWW nemzetközisége annyira kifejlődött, hogy az egyetlen szervezet vagyunk, kik nemzetköziségünkben felemelkedtünk a NEMZETNÉLKÜLISÉGHEZ, a m i alatt, a föld minden népének, fajának, nemzetének egyenlőségét. szabadságát és boldogságát egyetlen egy testvéri közösség megteremtésében tartjuk megvalósíthatónak. Jól esik ilyen gyűléseken résztvenni, tudni róluk. Regisztrálják ezek a szellemi forradalmat, amely lassan de biztosan érlelődik. A szellemiségnek azt a forradalmát, amely meg kellett volna előzze, a j munkásmozgalom kibontakozá- I sát. Bár nagy baj, hogy késett, J de jobb későn is, mint soha! Wiener Andor NÉHÁNY SZÓ JOHN ROY CARLSON UNDER COVER CIMü KÖNYVÉRŐL Miután a Bérmunkás többször foglalkozott a fenti könyvvel és mivel Los Angelesben, ahol több száz könyvkereskedés van, képtelen voltam beszerezni, hozattam egy példányt New Yorkból. Most fejeztem be a könyv olvasását és én is szeretném a Bérmunkás női olvasóinak a figyelmét felhívni ezen könyvre. Ha más könyvről lenne szó, miután elolvastuk napirendre lehetne térni felette, de ez a könyv olyan megdöbbentő tényeket hoz a náci alvilág működéséről ebben az országban, hogy szükségessé teszi a könyv további terjesztését. Munkástársnők, amit ebben a könyvben olvastam, szinte hihetetlen, de el kell higyjük, mert ez nem egy regény, sem az írónak a fantáziája. Ezek tények, el kell, hogy fogadjuk, mert az iró négy éven keresztül az úgynevezett náci under- groundban, álnév alatt gyűjtötte össze az adatokat, amit most az Under Cover-ban nyilvánosságra hozott. A náci törekvések között a legenyhébb az a cél, hogy minden munkásszervezetet kiirtanak és nem riadnak vissza semmilyen embertelen eszközöktől, hogy céljukat elérjék. Ha valaha sikerülne a náci hordáknak fölül kerekedni, akkor kipusztitanák a nekik nem tetsző emberiséget. Sajnos oly korszakot értünk el, hogy a kapitalista nem az egyedüli ellensége a munkásosztálynak, attól sokkal borzalmasabb a nácizmus, amely csak gyűlölni és rombolni tud, nem ismer határt a brutalitásban. A munkástársnők figyelméb? amely hozzásegít, hogy ellenajánlom ezt az értékes könyvet, súlyozzuk a náci aknamunkát. Los Angeles, Cal. Mrs. Reeves igazságot, hogy neki is egy láncszemet kell képeznie a munkásság szebb jövőért folyó harcában. Nem. ő azt hiszi, hogy ő a munkásság között idegen, hogy onnan kiemelkedik s urat, a tömegek felett parancsolót játszhat. Nem valószínűtlen, hogy elképzelése nevelésében van, mert mint mondja a magyarországi kommün idejében őt is ágyából cipelték el és börtönözték be a munkások rendszere bírálatáért, pedig még csak gimnazista volt. Sem az ott szerzett súlyosabb érvek, sem az évtizedes küzdelme az életért, nem hozta közelebb ezt az embert a munkás törekvésekhez. Valószínűnek tartom, hogy ha a rája fecsérelt időben egy tényleges munkás családdal beszélgettem volna, azokat már közelebb tudnám a szebb jövőért folyó harc helyesléséhez. Úgy hiszem, hogy az “Asszonyok írják” rovat úgy tölti be hivatását, ha a munkás asszonyok azon keresztül beszélgetnek a helyzetről, amely körülöttük történik, igy vitatva meg gondolatunkat és igyekezzünk a munkások körében híveket szerezni az eszmét hirdető, tanító Bérmunkásnak. Los Angeles, Cal. Mrs Alakszay SUSZTER MARADJ A . . . Ez a nagyon sokszor bevált közmondás jutott eszembe, azután a balsiker után, hogy egy volt fehérgallérost kívántam megnyerni a munkásmozgalom törekvéseinek és minden szándékom csödött mondott. Annak dacára, hogy az illető talán erősebben küzd a mindennapi megélhetéséért, amit éppen iskolázottsága folytán jobban kellene, hogy átérezzen és felismerje azt, hogy ez a társadalmi rendszer igazágtalan az érvényesülés lehetőségében és mégis visszautasítja azt az A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 7.00 Bercsa Jánosné, Clev........ 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .... 7.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 4.00 Mrs. J. Deák, Akron ____ 7.00 Mrs St. Detky, Phila ........ 6.00 Katy Esztergád, Cleve. 5.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 4.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 8.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 7.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 4.00 Mrs J. Fodor, Cuyahoga 10.00 Mrs. P. Kern, Akron ........ 7.00 Mrs. J. Kollár. Clev........... 5.00 Mrs. E. Kovách, Cleve...... 4.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. .... 5.00 Mrs. L .Lefkovits, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila. .......... 6.00 Mrs. A. Molnár, Cleve. .. 5.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 7.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 5.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ...... 7.00 Mrs. St. Visi, Detroit..... 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 7.00
