Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-10-30 / 1291. szám

1943. október 30. S oldal BÉRMUNKÁS MUNKA KÖZBEN-----------------------------(gb) ROVATA----------------------------­“MIT VÁRHATUNK A HÁBORÚ UTÁN” — VI — A “PIAC” A társadalmi redszereknél azonban nem igy áll a dolog. Azokat az átlagos ember nem figyeli, nem tanulmányozza és csak a nagy körvonalakat tud­ja róluk, — leginkább csak itt- ott, felkapott ismeretek utján. Hiszen még ma is, itt Ameriká­ban, amely állítólag a föld leg­műveltebb országa, a lakosság három-negyed része mitsem hallott társadalmi rendszerek­ről. És akik hallottak valamit, csak a pár felületes szóllamot vagy frázist jegyezték meg. Ezért van az, hogy napjaink eseményeit igazán kevesen tudják helyesen elbírálni és mérlegelni. Ezért van az, hogy antiszemitizmus, fasizmus, ná­ci fajelmélet, lincseléshez veze­tő néger ellenszenv, stb. igen sok hívőre talál. A gazdaságta- ni kérdések ismerete a kulcs a napi események helyes elbírá­lásához. Azért tartjuk az ily elméletek ismertetését olyan fontosnak. Boudin a fent említett mü­vében kifejti, hogy a tőkés ter­melési rendszer természetére milyen befolyást gyakorolt a vezető termék. A gyáripar első igazi tömeg produktumai a szö­vet áruk voltak. Textil árukat kezdtek szállítani első Ízben a gyarmatokra, amelyeket “piac” névvel jelöltek. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a “piac” szót csak át­vitt értelemben használták. Mi­után addig minden városnak és városkának volt olyan tere, ahol az élelmiszereket és más holmikat árulták és azt a he­lyet “piac” szóval jelölték, en­nek a szónak az értelmét kibő­vítették, alkalmazták azon nagy fölrajzi területekre is, amelyeket máskülönben “gyar­mat” néven ismertek. Ez a pi­ac azonban részleteiben nagyon különbözik attól a piactól, amit a szó eredetileg jelölt. Legfel­jebb csak abban egyeznek meg, hogy ott is eladnak valamit. Vagyis csak a nagy körvona­lakban áll fenn az azonosság, mint az előbb említett példánál, amikor . mondottuk, hogy a gyerek is meg a felnőtt ember is eszik, tehát abban megegyez­nek, de azért óriási különbség van közöttük. Vizsgáljuk csak meg, mit is értünk a gyarmati “piac” alatt. Mint tudjuk a gyarmati kivi­telt az tette szükségessé, hogy a kapitalista termelési rend­szerben a munkásosztály nem tudja visszavásárolni a termelt javakat, hanem csak egy ré­szét; a felmaradó részt pedig a tulajdonosok osztálya nem tudja elhasználni kevés szá­muknál fogva, igy a felmaradt árukat a határokon túlra kell vinni és ott valami módon érté- kesiteni. Amikor ez a procesz- szus megakad, akkor az ipari­lag kifejlett államban pangás áll be. Igen ám, de az újonnan meg­nyitott gyarmat nem vásárló képes. El van maradva, lakói­nak nincsenek igényei ipari termelvényekre. Azért a piac­nak kiszemelt avagy elfoglalt területet előbb “civilizálni kell” vagyis képessé kell tenni arra, hogy lakói vásárolni tudjanak. Ezt a civilizáló folyamatot na­gyon gyakran a kiválasztott népek akarata ellenére is vég­rehajtották. Lehetővé tette ezt a “civila- zálást” az a tény, hogy a leg­több területnek vannak vala­milyen természeti kincsei, ame­lyeket a már fejlett országok­ban lehet értékesíteni. Egyik helyen nagy erdőségeket, a má­sikon ércköveket, a harmadi­kon olajmezőket találtak. A pi­ac megteremtése ezeknek a ki­aknázásával kezdődik. Amint a természeti források kiaknázása megindul, ott a benszülöttek al­kalmazást nyernek, bérmunká­sokká lesznek és igy valami­lyen, ha mindjárt csekélyét is, de vásárló képességet nyernek. A kapitalista fejlődés törvénye azonban az, hogy amint vala­mely helyen ezt a fejlődést megindította, az folyton halad előre. A piac vásárló ereje min­dig nagyobb és nagyobb lesz, majd ipari termékeket is pro­dukál és egyszer csak a piac is iparilag fejlett területté válik. És éppen az a tény, hogy a piac idővel igy kifejlődik, kény- szeritette a vezető kapitalista államokat, hogy újabb meg újabb gyarmatokat (piacnak alkalmas területet) kerítsenek. Ezt a törekvést nevezték IM­PERIALIZMUSNAK. IMPERIALISTA TÖREKVÉSEK Az imperialista törekvések különösen a kapitalista terme­lés fejlődésének második fázi­sában, — amikor a termelés súlypontja a textil árukról az acél árukra ment át, — lett tisztán láthatóvá. Mert amig a textil és egyéb kisebb árukért a vevők csaknem azonnal fizet­tek valamivel, az acél árukat már nem igy adták el. Mert az acél áruk elsősorban is a va­sutakat, vashidakat, fűrészte­lepeket, bányafelszerelést, stb. kell értenünk. Ezeket nem kész­pénz fizetésre, avagy rövid le­járatú hitelre adták el, hanem sok évekre kiterjedő koncesszi­ókért. Ilyen koncessziók példá­ul a bányászati jog, erdő kiter­melés, stb. Ezeket a koncesszi­ókat természetesen már fegyve­res erővel kell megvédeni és biztosítani. Ezért az acélkor­szakba lépő kapitalizmus har­cias lett. Az imperialisztikus érát a háborúk és a kardcsör­tető politika jellemzi. Ezekután most már érdemle­gesebben vizsgálhatjuk, hogy vájjon a jelenlegi háború im­perialista háboru-e? Vájjon a fasizmus (és náci válfaja) im­perialista törekvést jelent-e? Természetesen meg kell álla­podnunk abban, hogy mit ér­tünk ezen jelenlegi globális há­ború alatt? Vagyis melyik dá­tumot vegyük a kezdetének. Mert vannak, akik azt tartják, hogy ez a háború már a ver- saillesi békével kezdődött. És miután ehhez megint a sara- jevói gyilkosság vezetett, tehát éppen olyan joggal vehetjük ezt a dátumot is. Avagy ép­pen ilyen logikával visszame­hetünk a vizözönhöz, avagy, ahhoz a mesebeli pillanathoz, amikor Kain agyonütötte test­vérét Ábelt. Ha nem akarunk hamisítani, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a világháború 1939-ben kez­dődött, amikor Hitler hadai át­lépték a lengyel határt. Musso­lini imperialista törekvéseit nem szabad összetéveszteni a későbbi világháborúval. Mert Mussolini valóban imperialista háborút kezdett Ethiopia elfog­lalásával. Ez teljesen megfelelt az olasz kapitalizmusnak, amely elmaradt az angol, amerikai és a német kapitalizmustól. Az olasz vasipar csak az első vi­lágháború után indult nagy fejlődésnek igy az olasz kapita­lizmus is harcijellegü lett. Az­ért kapta Mussolini azt a nagy támogatást az olasz nagytőké­sektől. Németországban azon ban már a kapitalizmus előbbre ha­ladt. Előbb átment a bank-ka- pitalizmus fázisába, majd az angol és amerikai tőkésekkel megkötötték a kartelt, vagyis egyességre léptek a világ népe­inek kizsákmányolására. Ebben az egész világra kiterjedő kar- telben a német I. G. Farbindus- trie vitte a szerepet. A német, angol és amerikai vezető nagytőkések ennek meg­felelőig nem kívánták a hábo­rút, hiszen a kartel révén úgy­is adófizetőjükké tették az egész világot. Miután a kartel a versenyt kiküszöböli, a pro­fitot tetszésük szerint határoz­hatták meg. A kartel kapitaliz­mus karakterének megfelelőeg Chamberlain angol miniszterel­nök az “appeasement” (kielégí­tő) politikát folytatta és Auszt­riát meg Csehországot konc gyanánt odadobta Hitlernek. (Folytatjuk) Üdvözlő leveleket küldtek Az országos konvencióhoz, valamint a Lefkovits munkás- társ tiszteletére rendezett vacsora bizottságához nagyszámú üd­vözlő levelet küldtek munkástársaink és munkástársnöink. Te­kintettel a levelek rendkívül nagy számára csak szemelvénye­ket, részleteket közlünk a levelekből, elhagyva a megszólítást, más ügyekre vonatkozó dolgokat, stb. Tisztelt Munkástársak:— Itt küldök öt dollárt a lapunkra. Nagyon sajnálom, hogy előbb nem tehettem, de amikor csak tehetem, a lapunk lesz az első. Csak egy nap van a héten, mit nehezen várok és az, amikor a lapunkat megkapom, mert csak azt hiszem, amit abból olvasok és mást nem. Remélem, hogy az az igazi szabadság, amiért oly bátran harcolnak, el fog jönni. Mary Mayer Philadelphia, Pa. Kedves munkástársak: üd­vözlöm önöket és itt küldök 4 dollár felülfizetést a Bérmun­kásnak. Úgy kaptam, hogy ad­jam át a fiamnak, Jiminek, aki majd elviszi. De én nem igye­keztem odaadni neki, hanem beküldőm magam. Felváltom a fiamat, hiszen most úgyis agyonra dolgozzák magokat a gyárban. Naponként 10 óra erős munka egy kicsit sok. És tessék cimszalagot is küldeni. Itten a közelben, a mi tájékun­kon összetudnék kollektálni va­lamit. Özv. Farkas Imréné Akron, 0. Üdvözlöm Lefkovits munkás­társat, mint bátor, hü és kitar­tó forradalmárt, amit a Bér­munkás részére tett oly sok évi munkájával bizonyított. Üdvözlöm az országos érte­kezletet és kívánom, hogy jó munkát végezzenek lapunk és az IWW által képviselt ipari szervezkedés érdekében. Weidinger József Manayunk, Pa. Mi valamennyien erőt és egészséget kívánunk úgy Lef­kovits munkástársnak, mint Lekovitsné munkástársnőnek a második évtized előestéjén. Alex Shopf Camden, N. J. Sajnos, nem vehetek részt a banketton személyesen, de fo­gadják szívélyes jó kívánsága­imat. M. Földi Detroit, Mich. Üdvözlöm a jubiláló munkás­társakat és Lefkovits munkás­társat, aki már olyan sok hasz­nos munkát végzett a munkás- mozgalomban. Ezt az ünnepel- tetést valóban kiérdemelte a tiz éven át tartó munkájáért. Sajnos az ünnepélyen nem ve­hetek részt személyesen, itthon is érzem azt az örömet, azt a lelkesedést, ami ott lesz szom­bat este. Kívánom, hogy soká­ig éljenek úgy a jubiláló Lef­kovits munkástárs, mint a ju­biláló munkástársak. Abrahám Pelei Trenton, N.J. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom