Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-10-30 / 1291. szám
1943. október 30. S oldal BÉRMUNKÁS MUNKA KÖZBEN-----------------------------(gb) ROVATA----------------------------“MIT VÁRHATUNK A HÁBORÚ UTÁN” — VI — A “PIAC” A társadalmi redszereknél azonban nem igy áll a dolog. Azokat az átlagos ember nem figyeli, nem tanulmányozza és csak a nagy körvonalakat tudja róluk, — leginkább csak itt- ott, felkapott ismeretek utján. Hiszen még ma is, itt Amerikában, amely állítólag a föld legműveltebb országa, a lakosság három-negyed része mitsem hallott társadalmi rendszerekről. És akik hallottak valamit, csak a pár felületes szóllamot vagy frázist jegyezték meg. Ezért van az, hogy napjaink eseményeit igazán kevesen tudják helyesen elbírálni és mérlegelni. Ezért van az, hogy antiszemitizmus, fasizmus, náci fajelmélet, lincseléshez vezető néger ellenszenv, stb. igen sok hívőre talál. A gazdaságta- ni kérdések ismerete a kulcs a napi események helyes elbírálásához. Azért tartjuk az ily elméletek ismertetését olyan fontosnak. Boudin a fent említett müvében kifejti, hogy a tőkés termelési rendszer természetére milyen befolyást gyakorolt a vezető termék. A gyáripar első igazi tömeg produktumai a szövet áruk voltak. Textil árukat kezdtek szállítani első Ízben a gyarmatokra, amelyeket “piac” névvel jelöltek. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a “piac” szót csak átvitt értelemben használták. Miután addig minden városnak és városkának volt olyan tere, ahol az élelmiszereket és más holmikat árulták és azt a helyet “piac” szóval jelölték, ennek a szónak az értelmét kibővítették, alkalmazták azon nagy fölrajzi területekre is, amelyeket máskülönben “gyarmat” néven ismertek. Ez a piac azonban részleteiben nagyon különbözik attól a piactól, amit a szó eredetileg jelölt. Legfeljebb csak abban egyeznek meg, hogy ott is eladnak valamit. Vagyis csak a nagy körvonalakban áll fenn az azonosság, mint az előbb említett példánál, amikor . mondottuk, hogy a gyerek is meg a felnőtt ember is eszik, tehát abban megegyeznek, de azért óriási különbség van közöttük. Vizsgáljuk csak meg, mit is értünk a gyarmati “piac” alatt. Mint tudjuk a gyarmati kivitelt az tette szükségessé, hogy a kapitalista termelési rendszerben a munkásosztály nem tudja visszavásárolni a termelt javakat, hanem csak egy részét; a felmaradó részt pedig a tulajdonosok osztálya nem tudja elhasználni kevés számuknál fogva, igy a felmaradt árukat a határokon túlra kell vinni és ott valami módon érté- kesiteni. Amikor ez a procesz- szus megakad, akkor az iparilag kifejlett államban pangás áll be. Igen ám, de az újonnan megnyitott gyarmat nem vásárló képes. El van maradva, lakóinak nincsenek igényei ipari termelvényekre. Azért a piacnak kiszemelt avagy elfoglalt területet előbb “civilizálni kell” vagyis képessé kell tenni arra, hogy lakói vásárolni tudjanak. Ezt a civilizáló folyamatot nagyon gyakran a kiválasztott népek akarata ellenére is végrehajtották. Lehetővé tette ezt a “civila- zálást” az a tény, hogy a legtöbb területnek vannak valamilyen természeti kincsei, amelyeket a már fejlett országokban lehet értékesíteni. Egyik helyen nagy erdőségeket, a másikon ércköveket, a harmadikon olajmezőket találtak. A piac megteremtése ezeknek a kiaknázásával kezdődik. Amint a természeti források kiaknázása megindul, ott a benszülöttek alkalmazást nyernek, bérmunkásokká lesznek és igy valamilyen, ha mindjárt csekélyét is, de vásárló képességet nyernek. A kapitalista fejlődés törvénye azonban az, hogy amint valamely helyen ezt a fejlődést megindította, az folyton halad előre. A piac vásárló ereje mindig nagyobb és nagyobb lesz, majd ipari termékeket is produkál és egyszer csak a piac is iparilag fejlett területté válik. És éppen az a tény, hogy a piac idővel igy kifejlődik, kény- szeritette a vezető kapitalista államokat, hogy újabb meg újabb gyarmatokat (piacnak alkalmas területet) kerítsenek. Ezt a törekvést nevezték IMPERIALIZMUSNAK. IMPERIALISTA TÖREKVÉSEK Az imperialista törekvések különösen a kapitalista termelés fejlődésének második fázisában, — amikor a termelés súlypontja a textil árukról az acél árukra ment át, — lett tisztán láthatóvá. Mert amig a textil és egyéb kisebb árukért a vevők csaknem azonnal fizettek valamivel, az acél árukat már nem igy adták el. Mert az acél áruk elsősorban is a vasutakat, vashidakat, fűrésztelepeket, bányafelszerelést, stb. kell értenünk. Ezeket nem készpénz fizetésre, avagy rövid lejáratú hitelre adták el, hanem sok évekre kiterjedő koncessziókért. Ilyen koncessziók például a bányászati jog, erdő kitermelés, stb. Ezeket a koncessziókat természetesen már fegyveres erővel kell megvédeni és biztosítani. Ezért az acélkorszakba lépő kapitalizmus harcias lett. Az imperialisztikus érát a háborúk és a kardcsörtető politika jellemzi. Ezekután most már érdemlegesebben vizsgálhatjuk, hogy vájjon a jelenlegi háború imperialista háboru-e? Vájjon a fasizmus (és náci válfaja) imperialista törekvést jelent-e? Természetesen meg kell állapodnunk abban, hogy mit értünk ezen jelenlegi globális háború alatt? Vagyis melyik dátumot vegyük a kezdetének. Mert vannak, akik azt tartják, hogy ez a háború már a ver- saillesi békével kezdődött. És miután ehhez megint a sara- jevói gyilkosság vezetett, tehát éppen olyan joggal vehetjük ezt a dátumot is. Avagy éppen ilyen logikával visszamehetünk a vizözönhöz, avagy, ahhoz a mesebeli pillanathoz, amikor Kain agyonütötte testvérét Ábelt. Ha nem akarunk hamisítani, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a világháború 1939-ben kezdődött, amikor Hitler hadai átlépték a lengyel határt. Mussolini imperialista törekvéseit nem szabad összetéveszteni a későbbi világháborúval. Mert Mussolini valóban imperialista háborút kezdett Ethiopia elfoglalásával. Ez teljesen megfelelt az olasz kapitalizmusnak, amely elmaradt az angol, amerikai és a német kapitalizmustól. Az olasz vasipar csak az első világháború után indult nagy fejlődésnek igy az olasz kapitalizmus is harcijellegü lett. Azért kapta Mussolini azt a nagy támogatást az olasz nagytőkésektől. Németországban azon ban már a kapitalizmus előbbre haladt. Előbb átment a bank-ka- pitalizmus fázisába, majd az angol és amerikai tőkésekkel megkötötték a kartelt, vagyis egyességre léptek a világ népeinek kizsákmányolására. Ebben az egész világra kiterjedő kar- telben a német I. G. Farbindus- trie vitte a szerepet. A német, angol és amerikai vezető nagytőkések ennek megfelelőig nem kívánták a háborút, hiszen a kartel révén úgyis adófizetőjükké tették az egész világot. Miután a kartel a versenyt kiküszöböli, a profitot tetszésük szerint határozhatták meg. A kartel kapitalizmus karakterének megfelelőeg Chamberlain angol miniszterelnök az “appeasement” (kielégítő) politikát folytatta és Ausztriát meg Csehországot konc gyanánt odadobta Hitlernek. (Folytatjuk) Üdvözlő leveleket küldtek Az országos konvencióhoz, valamint a Lefkovits munkás- társ tiszteletére rendezett vacsora bizottságához nagyszámú üdvözlő levelet küldtek munkástársaink és munkástársnöink. Tekintettel a levelek rendkívül nagy számára csak szemelvényeket, részleteket közlünk a levelekből, elhagyva a megszólítást, más ügyekre vonatkozó dolgokat, stb. Tisztelt Munkástársak:— Itt küldök öt dollárt a lapunkra. Nagyon sajnálom, hogy előbb nem tehettem, de amikor csak tehetem, a lapunk lesz az első. Csak egy nap van a héten, mit nehezen várok és az, amikor a lapunkat megkapom, mert csak azt hiszem, amit abból olvasok és mást nem. Remélem, hogy az az igazi szabadság, amiért oly bátran harcolnak, el fog jönni. Mary Mayer Philadelphia, Pa. Kedves munkástársak: üdvözlöm önöket és itt küldök 4 dollár felülfizetést a Bérmunkásnak. Úgy kaptam, hogy adjam át a fiamnak, Jiminek, aki majd elviszi. De én nem igyekeztem odaadni neki, hanem beküldőm magam. Felváltom a fiamat, hiszen most úgyis agyonra dolgozzák magokat a gyárban. Naponként 10 óra erős munka egy kicsit sok. És tessék cimszalagot is küldeni. Itten a közelben, a mi tájékunkon összetudnék kollektálni valamit. Özv. Farkas Imréné Akron, 0. Üdvözlöm Lefkovits munkástársat, mint bátor, hü és kitartó forradalmárt, amit a Bérmunkás részére tett oly sok évi munkájával bizonyított. Üdvözlöm az országos értekezletet és kívánom, hogy jó munkát végezzenek lapunk és az IWW által képviselt ipari szervezkedés érdekében. Weidinger József Manayunk, Pa. Mi valamennyien erőt és egészséget kívánunk úgy Lefkovits munkástársnak, mint Lekovitsné munkástársnőnek a második évtized előestéjén. Alex Shopf Camden, N. J. Sajnos, nem vehetek részt a banketton személyesen, de fogadják szívélyes jó kívánságaimat. M. Földi Detroit, Mich. Üdvözlöm a jubiláló munkástársakat és Lefkovits munkástársat, aki már olyan sok hasznos munkát végzett a munkás- mozgalomban. Ezt az ünnepel- tetést valóban kiérdemelte a tiz éven át tartó munkájáért. Sajnos az ünnepélyen nem vehetek részt személyesen, itthon is érzem azt az örömet, azt a lelkesedést, ami ott lesz szombat este. Kívánom, hogy sokáig éljenek úgy a jubiláló Lefkovits munkástárs, mint a jubiláló munkástársak. Abrahám Pelei Trenton, N.J. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága
