Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-10-02 / 1287. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 OKT. 2 S i . / . zombaton végétért a NUMBER 1287 SZÁM Hol van már a tavalyi hó? (rr) Az ipari forradalmár, a jelent összehasonlítja a múlt­tal és a kapott különbözet fel­billenti előtte a jövő perspektí­váit. Mi materialisták vagyunk. Rendszer és esemény bírálata­ink iránytűje az osztálytársa- dalom delejével mozog együtt. Lett légyen bármilyen kényes a megoldandó társadalmi prob­léma, biztos kezekkel, tiszta aggyal és látókörrel, mint osz­tályharcosok, el nem veszhe­tünk soha, mind zavarosabbá váló rendszerünk labirintusai­ban. Még ha kerülni akarnék, ak­kor sem bírunk kitérni a sok kiváncsiskodások és kérdések alól. Ismernek bennünket a kör­nyezetünkben. A tornyosuló problémákkal küzdő proletárok — nem úgy mint a múltban — hanem ellenkezőleg, ahelyett, hogy kerülnének bennünket, megszólitgatnak, keresik az al­kalmat a találkozásra. A kom­petens, kiforrott magyarajku IWW-istáknak, ha az életküzde­lemben és robotban már hajlik is a háta, mind magasabbra női az alakja és tekintéje. Tegnap, még dogmatikusnak, csökönyös­nek neveztek bennünket azok, akik ma elvhüeknek és kitar­tóknak dicsérnek! Mindez érthető is. Hiszen ke­vés józan proletár akad, aki ne érezné a robot súlyát és a hol­nap bizonytalanságát. Igaz, hogy van elég munkaalkalom, overtime is rogyásig, a peda is nagyobb a rendesnél, vagy a szokottnál. Viszont az is tagad­hatatlan, hogy a legtöbb bér­munkást, minden héten csaló­dások érnek. Mit tagadjuk? Mindig kisebb a peda, mint amennyit számolgattunk! Mi­korra a markunkba kerül, már mindenki kapott belőle egy-egy kisebb-nagyobb részt. Csak fi­gyelni kell az arcmozdulásokat egy ilyen fizetési aktusnál. Még pszihológusnak sem kell lenni, hogy a gondolatokat olvassuk. Bizony sokan, nagyon hango­san gondolkoznak. Mi az, hogy gondolkoznak ? Káromkodnak is! Egész családok benne van­nak a robotban. Ismerünk olya­nokat — valószínűleg ti is — akiktől a hetenkénti levonások összege többet tesz ma ki, mint alig egy évvel ezelőtt a család­fő egész heti keresete! Ahol a levonások ilyen summásak, a kézhez kapott összeg is tekin­télyes, de hogy tényleges vá­sárló ereje mennyi és hogy jut e belőle a mindenki által rette­getett holnapra? arról most nem kívánunk beszélgetni . . . Van más valami komoly téma, amely ez értekezés kapcsán ólombetűkbe kívánkozik. Nem engedhetjük meg, ha mégugy szeretnék is — hogy elhomályosítsák azon rideg tényt, hogy az amerikai tőké­sek képtelenek voltak megolda­ni a tiz esztendeig dühöngő krí­zist. A depresszió nem szűnt meg az összes Washingtonban hozott társadalmi reformok során sem. Nem szűnt meg a munkátlanság, hiába Ígérte Roosevelt elnök, hogy megvá­lasztása után hat hónapra, hat millióval és minden szukszesz- sziv hat hónap alatt hat millió­val lesz kevesebb mindaddig, amig teljesen eltűnik . . . Nem igy történt. Nem, mert az európai háború, más máso­dik esztendejében dühöngött a maga förtelmességében és még mindig tiz millió körül vibrált az amerikai munkanélküliek seregének száma. Bár nem sze- retnők, hogy bárki is félreért­sen legkevésbbé azt, hogy fél­remagyarázzon bennünket, de szerény nézetünk szerint Hitler túltett valamennyi ígérgetőn és ígérgetésen, még a sajátján is . . . ebben a tekintetben. Mert őförtelmessége is azt Ígérte a német proletároknak, hogy ha a náci rendszert elfogadják, megszünteti a munkanélkülisé­get ... és bizony ez bekövetke­zett. Etekintetben az Ígéret fa­zeka túlcsordult, mert a német munkanélküliséget úgy felvál­tották, hogy ma az egész világ proletáriátusa szakadásig robo­tol vagy gyilkol! ! A tőkés társadalmi rendszert halálos vergődéséből és ellent­mondásaiból, ideiglenesen a há­ború rántotta ki! A képzett szervezett, öntudatos munkások tudatosan, a tucatemberek pe­dig tudat alatt, de általános­ságban tudják és érzik, hogy a háború befej tével, aránylag na­gyon rövid időn belül, ott le­szünk, ahol a part szakad! Sőt még ott sem! Ebből a háború­ból egyetlen egy ország sem kerül ugyan úgy ki, mint aho­gyan belement, Amerika sem képez kivételt. A Pearl Harbor előtti Amerika egész gazdasá­gi berendezése átalakult és a régi eltűnt, mint a tavalyi hó. Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! Verhovay konvenció A 11 napos tárgyalás legizgalmasabb tárgysorozata az a kísér­let volt, hogy a Verhovay Segély egy let kapcsolja le magát az Amerikai Magyar Szövetségből, amely nemcsak a magyar kor­mány óhajára alakult, de a háború folyamán is több Ízben kife­jezést adott német-olasz barátságának. (A BÉRMUNKÁS TUDÓSÍTÓJÁNAK JELENTÉSE) PITTSBURGH, Pa. — Mint jelentéssel voltam a Verhovay- ak konvenciójának tárgyalásai csak a második héten kezdő­dött. Azideig a bizottságok dolgozták fel a nekik kiosztott ügyeket. A nyílt tárgyaláson történt felszólalások már előre vetet­ték azt a képet, hogy az 50 ezer Verhovay tag nevében ezen a konvención nagyon kevés bér­munkás van jelen, üzletembe­rek, intellektuelek a felszólalók nagyobb része, akik nem isme­rik a “következetes” szónak az értelmét és szavazásuknál a “barátság” a legdöntőbb körül­mény. Ennek volt a megnyilatkozá­sa az a döntés is, amely a Ver­hovay Segélyegyletet továbbra is odakapcsolta az Amerikai Magyar Szövetséghez. Ameri­kaiak, milliók hallatára olvas­ták rá az AMSZ-re, hogy olyan alakulatokkal tart, amelyek el­lenséges viszonyban vannak ezzel az országgal. Csak napok­kal ezelőtt adtak ki írásos bizo­nyítékokat amerikai kormány- hivatalok, hogy az AMSZ tiszt­viselői félrevezetik az amerikai magyarságot. És a Verhovay delegátusok előtt megjelennek ezek az AMSZ tisztviselők, megtapsolják őket, órákon ke­resztül erkölcsöt prédikálnak és végül megszavazzák a velük való további együttműködést. Nem, erre a bányák, a vasko­hók robotosai képtelenek lettek volna. Csütörtökön döntött eb­ben az ügyben a konvenció. Majd a többi bizottságok jelen­tései és előterjesztései kerültek tárgyalásra. Meghagyták a Verhovayak Lapját heti lapnak azzal az utasítással, hogy olcsóbb elő­állítását kell keresni. A napi- dij megállapító .bizottság napi 15 dolláros javaslatával szem­ben, napi 18 dollárt szavaztak meg. Majd erős korteskedés után a választásokra került a sor. Amikor évekkel ezelőtt Daragó Józsefet az elnöki szék­be ültették, azt hitték róla, hogy liberális ember került a Verhovay egylet élére, azért ért meglepetés sokakat. Bencze János uj elnöknél, aki eddig fő­titkári minőségben volt, nem fog érni senkit ilyen csalódás. Szombaton megválasztották az összes tisztviselőket, igazgató­kat és bizottságokat, mire a konvenció feloszlott. Szólás vagy hazugsági szabadság (Vi.) Az egész világon mint szervezet az IWW harcolt és szenvedett legtöbbet a szólás- szabadságért, igy jogunk van, hogy megszabjuk mi a szólás- szabadság és mi a hazugság szabadsága. Nem hiszem, hogy hazugság kitalálása és terjesz­tése is bele tartozna a szólás­szabadság kereteibe. Mégis minden nagy lap és folyóirat most Pegler védelmé­re kell, a szent szólásszabadság ürügye alatt. Úgy akarják fel­tüntetni, hogy a Tengerész Union és más unionok elleni hazugság, mely segítségével a szervezett munkásság ellen lo­vai ják a katonákat, megenged­hető a szólásszabadság ürügye alatt, de a tengerészek védel- mezésére felállított picket vo­nal, már sérti ezt a szólássza­badságot. Vagyis Peglernek szabad rágalmazni, hazudozni, de az uniónak nem szabad vé­dekezni. Hát mi szerintünk a szólás- szabadság nem azonos a hazug­sági szabadsággal és midőn az egy szervezet és szépen kidol­gozott tervnek a része, mint a hadsereg a szervezett munkás­ság ellen való fordítása, akkor nagyon is elitélendő és a kor­mánynak kellene lecsapni az ilyen rendbontókra, akik a pol­gárháború csiráit táplálják oly hazugságokkal, melyet a Navy Department hivatalosan is ha­zugságnak bélyegzett. Vagyis, hogy a szervezett munkásság megtagadta a hajó kirakását (Folytatás az 5-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom