Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-07-10 / 1275. szám

1943. julius 10. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-----------------------------(gb) ROVATA----------------------------­MÉRŐESZKÖZ Már régebb idő óta gondol­kozom azon, hogy miről lehet­ne megismerni a munkásmoz­galomba bekerült opportunistá­kat, az olyan egyéneket, akik a mozgalmat csak a saját érde­keik előmozdítására igyeksze­nek kihasználni, tehát nem őszinte hívei annak az eszmé­nek, amit hirdetnek, vagy kö­vetnek. A kisebb kaliberű egyéneket, akik a mozgalomba kerülésük után mindjárt “árulnak” vala­mit, — biztosítási kötvénytől fel a tőzsde részvényekig —• rendesen hamar lefülelik és ki- ebrudalják a mozgalmakból. A legnehezebben felismerhe tők azok, *kik csak önmagukat árulják, vagyis tisztséget, ál­lást — szóval megélhetést ke­resnek a mozgalomban. Ezek, mint igazi opportunisták, alkal­mazkodnak minden árnyalat­hoz, gyakran vezetőszerepre tesznek szert és éppen ezért ve­szedelmesek a munkásosztály­ra. Sajnos, ilyen határozott mé­rőeszközünk ezidőszerint még nincs. Nem tudom, hogy a bíró­ság által használt hazugságot kimutató készüléket lehetne-e használni erre a célra is, mond­juk némi módosítással, tudomá­som szerint azonban még ed­dig nem használják és igy az opportunisták szabadon garáz­dálkodhatnak. Egyenlőre csak az emberismeretünkre és az események által szolgáltatott adatokra kell támaszkodnunk. Nekem azonban van egy bi­zonyos módszerem, amit ilyen esetekben alkalmazni szoktam. Nem mondom, hogy csalhatat­lan, de jobb hijján ezt haszná­lom és nekem még eddig min­dig bevált. Mondom, már régeb­ben akartam erről írni, de vala­hogy mindig elmaradt. Most azonban bizonyos események hatása alatt és Vlasits munkás­társ (Itt igazítjuk helyre, hogy lapunk legutóbbi számában hi­báson közöltük nevét, mint a cikk íróját — szerk.) cikkével kapcsolatban kirukkolok vele. Sietek megjegyezni, hogy Vlasits munkástárssal nem vi­tatkozni akarok, hiszen a bá­nyászok sztrájkjára meg a kommunistákra vonatkozó Írá­sával az előző számainkban százpercentig megegyező vezér­cikkekben foglalkoztunk. Sőt éppen ellenkezőleg, hozzá aka­rok tenni valamit, amit hiszem hogy jóváhagy. A KUTYA MEG A SZOLGA Mondom, nem kívánok vele vitatkozni, mégis először is egy mondatába kapok bele, ha mindjárt közmondásból vette is. És ez az, hogy a szolga olyan mint az ur. Hát ez nem igaz, mert ha a szolga igazán szolga, akkor sokkal komiszabb az ur­nái, mert tudatlanabb és mert mindig jutalomra vágyik, amit ki akar érdemelni, hiszen ép­pen azért szolga. A munkásmoz­galomba bekerült olyan oppor­tunisták, akik csak szolgálata­ikat árulják, rendesen ilyen jó szolgák. Sajnos, hogy a szak- szervezetek és a politikai pár­tok sok ilyen jó szolgát befo­gadnak. Amikor az ilyen emberek mű­ködését figyelem, mindig az eszembejut egy kis kutyám, amellyel sok bajom volt far­mer koromban, mert csak any- nyit tanult meg, hogy a tehe­neket hajtani kell, de hogy mi­kor és merre, azt már nem tud­tam a fejébe verni. így aztán mindig éppen az ellenkező irányba zavarta a teheneket, mint én akartam. Sőt akkor is zavarta őket, ha nem kellett, mert szegény nagyon jó kutya volt, mindenáron meg akarta szolgálni az élelmet, amit na­ponként kapott. Szóval ez is jó szolga volt, azonban mindjárt elárulta, hogy a tehén-hajtás mesterségét nem érti. Pesti magyarsággal mondva “gikszert” követ el az, aki va­lami olyasmit csinál, amivel ki­mutatja, hogy nem érti a dol­gát. Ilyen gikszert követett el például az az újdonsült me­nyecske, aki a mészárostól ha­zahozott tyúkot kibontatlanul, tehát belestől együtt főzte meg. Ezzel kimutatta, hogy nem ért a főzéshez. A munkásmozgalmon élős- körő egyének is ilyen gikszert követnek el időközönként, ami­ről fel lehet ismerni opportu­nista voltukat. Ha aztán vala­mely mozgalom túl sok ilyen egyént tartalmaz, akkor ezek ráütik az opportunista bélyeget az egész mozgalomra. Az ilyen emberek első sorban is a poli­tikai mozgalmak felé terelőd­nek. így nem váratlan, hogy az Amerikai Kommunista Párt most ilyen nagyméretű gikszert követett el a bányászok sztrájk­jával kapcsolatban, E rovat olvasói jól tudják, hogy nem tartozom azok közé, akik élvezetet találnak a más munkásfrakciók támadásában. Azonban mindig hangoztattam, hogy a tényeken alapuló kriti­ka jogos, sőt kötelességünk is. Az Amerikai Kommunista Párt vezetői, Earl Browder titkárral az élükön a legarcátlanabb mó­don hátbatámadták a valóban jogos bér javítást követelő bá­nyászokat. Browder kiadta a jelszót, hogy a bányászok láza­dók, akiket izzolálni kell a mun­kásmozgalomban. A többi kis- sebbrendü vezérek aztán neki- ' vadultak és még élesebben csa­holtak a bányászok ellen. Mert a szolga sokkal komiszabb az urnái. Nem titok, hogy a kommun­isták mindig a szovjet kor­mányt szolgálták. Amikor az oroszok és a németek megkö­tötték az egymást meg nem tá­madó paktumot, az amerikai kommunisták félreértették a dolgot és azonnal demokrata el­lenesek lettek, a fasiztákat ha nem is dicsérték, de minden kritikát beszüntettek ellenük, noha az európai országokban a kommunisták továbbra is har­coltak a fasizták és a nácik el­len. Bele tellett jó pár hét, mi­korra észrevették magukat. Szóval megmutatták; hogy na­gyon jó szolgák, akik ki akar­ják érdemelni a jutalmat. BEEVEZTEK A magyar követőik természe­tesen mindenben majmolták az amerikai vezetőket. Ezért tör­tént az, hogy annak idején a Vámbéry-Jászi csoportot mint háborús izgatókat támadták. Mert a szolgának a szolgája a legrosszabb, a legkészségesebb bérenc! Most ugyanazt látjuk nem­csak a bányászok hátbatáma­dásából, de általában a háború­val kapcsolatos minden cselek­ményeikből. Még azt csak vala­hogyan meg lehet érteni, hogy a szakszervezetek vezetői fel­adták a sztrájk jogot a tagság megkérdezése nélkül, amihez természetesen nem volt joguk, mert a munkásságnak csak ez az egyetlen hathatós fegyvere van; de hogy micsoda jogon ád fel munkás jogokat a kommun­ista párt, azt már kevésbé ért­jük. Kiktől és mikor kaptak ilyesmire megbízást? Még egy dolgot akarok itt megemlíteni, amit Vlasits talán nem tud, de sejt, amikor ezt Ír­ja: “Ezek az emberek a mun­kásság ügyét csak keresetfor­rásnak és hatalmi kérdésnek te­kintik.” Mint ismeretes, a kong­resszusban éles kritikát vál­tott ki az Office of War Infor­mation (OWI) 47 milliós költ­ségvetése. A képviselők meg a szenátorok feljajdultak, hogy hiszen az egész kongresszus nem kerül ennyibe. Igaz ugyan, hogy az a kongresszus még a legkisebb pénzegységet sem ér­demelte meg, de azért mégis fájt nekik, hogy nem emelhet­ték a fizetéseiket és igy talán csak irigységből mindkét ház­ban levágták az OWI költségve­tését, de később az adminisztrá­ció nyomására mégis megadták az egészet. Ebből a 47 millió dollárból sok mindenre telik. így példá­ul az OWI propaganda Írásokat küld ki csaknem naponként az összes lapokhoz. Mi is kapunk jó csomót. Sőt mi több, mind­járt idegen nyelvű szolgálatot is nyújtanak. Egy idő óta bizonyos szemé­lyek által “irt” — vagy lega­lább is igy jelzett cikkeket ka­punk. Az írók között itt-ott is­merős nevek bukkannak elő. A legtöbbje naiv, kezdetleges pro­paganda irás, gyerekeknek vagy jámbor nénikéknek való. De annyi bizonyos, hogy az OWI megfizet az ily Írásokért. Ahogy nézegetem az “irók” ne­veit elgondolkodom, hol is lát­tam én ezeket. Persze, persze, a kommunista lapokban! Igen a Jánosok tehát beeveztek. És ha beeveztek, akkor meg is szol­gálják a jutalmat. Mert a szol­ga sokkal de sokkal komiszabb mint az ur! BUDAPESTRŐL MOZGOLÓ­DÁST JELENTENEK. WASHINGTON — Budapesti forrásra támaszkodva, a svájci rádió jelentette, hogy junius 11-én több száz detektív és ren­dőr nagyszabású razziát haj­tott végre Budapesten, össze­sen 372 személyt tartóztattak le, akik közül 125 maradt őri­zetben a svájci jelentés szerint. A rádió jelentés szerint a ma­gyar kereskedelmi minisztéri­um minden magántelefonbeszél­getést az országon belül betil­tott. Ezzel a jelentéssel ellentét­ben a berlini Transocean rádió, ugyancsak budapesti forrásra hivatkozva, cáfolta a magyar- országi nyugtalanságról szóló híreket ,amelyek a magyar kor­mánynak a lánckereskedők és árufelhajtók ellen végzett raz­zia nyomán fakadtak.” Berlin szerint a magyarországi magán telefonforgalom akadálytalanul működik. az építő gárdába 1942-1943-ra A. Alakszay, Los. Ang. 10.00 F. Bleier, Bridgeport .... 2.50 J. Buzay, Cleveland ...... 12.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba, New York 12.00 M. Danka, Cleveland .... 12.00 L. Decsi Akron .............. 9.00 J. Dushek, Nutle ............ 12.00 J. Engli, Cleveland ....... 20.00 J. Farkas, Akron ............ 12.00 L. Fishbein, New York .. 12.00 J. Fodor, Cuy. Falls ........ 12.00 L. Gáncs, Caroline ........ 12.00 J. Geréb, Cleveland ........ 12.00 E. J. Havel, Garfield .... 6.00 P. Hering, Buffalo ........ 9.00 S. Kisák, New York ....... 10.00 J. Kollár, Cleveland ........ 6.00 E. Kovách, Cleveland .... 4.00 IJ. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Lelkó, Pittsburgh .....v 7.00 L. Lefkovits, Cleveland 10.00 J. Mogor, New York ...... 12.00 A. Molnár, Cleveland .... 7.00 J. Policsányi, Triadelphia 5.00 J. Pataki, New York __ 11.00 J. Pika, Turtle Creek .... 8.00 P. Pika, Chicago ............ 10.00 L. Rost, Phila ................ 10.00 M. Stefankó, New York 8.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 5.00 A. Székely, Cleveland .... 7.00 G. Wiener, New York .. 12.00 H. Varjú, Chicago _____ 9.00 J. Vizi, Akron ................ 12.00 J. Zái \ Chicago ............ 12.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom