Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-06-19 / 1272. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at- Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 JUNE 19 NUMBER 1272 SZÁM A jugoszlávoknak sem kell a király A dolgozok társadalma és az uralkodás (Vi.) Detroit újra polgárhá­borúnak volt a színhelye a na­pokban, most a jugoszlávok csaptak össze egy gyűlésen ahová Miss Ruth Mitchell-t hoz­ták a királypártiak a szószékre, hogy Mihaj lovicsékat .és a ki­rályt dicsérje, híveket szerez­zen a részükre az itteni dolgo­zó munkásság között. Gondolták a királypártiak, hogy amerikai és női mivolta Miss Mitchellt megvédi majd a munkásság támadásaitól és majd a királyelleneseket letor­kolhatják, vagy ha kiabálni mernek, akkor udvariatlanság­gal vádolhatják őket. Ebben nagy segítségükre van az ame­rikai State Department is, mely minden alkalommal a királyt és annak képviselőjét Mihajlovi- csot támogatja az az ismeri el. Morális alapot adnak Mihaj lo- vicséknak, hogy minden király- ellenes egyént királysértéssel vádolhassanak és ahol tehetik kivégeztetik őket, amit Szer­biában . napirenden tartanak és a nemzetközi csapatok ellen ezen az alapon tartják fenn a polgárháborút. Jugoszlávia az első világhá­ború után lett naggyá csinálva, megjutalmazva, amiért a sza­rajevói gyilkossággal megkezd­ték a háborút. Ámbár nem saj­náljuk Ferenc Ferdinándot, de érdemes megjegyezni, hogy ezen orvgyilkosság eredménye­képpen a Karagyeovicsek éppen olyan vegyes népekből alakult királyságot építettek fel, mint az elpusztult Habsburg király­ság, melynek a romjaiból a szerbekhez csatolt Bosznia-Her­cegovina, Dalmácia, Horvátor­szág és Montenegro népeinek egy cseppet sem volt több örö­mük, boldogságuk a szerb ki­rályság, mint az osztrák csá­szárság ideje alatt. De ugylátszik Amerika most sem tanult és most is hivatalo­san a királyságot akarják a vi­lágégés romjaira helyezni. Nem akarják meglátni, hogy a nagy többség ezt annyira ellenzi, hogy hajlandó a király ellen fegyvert fogni még akkor is, ha azért Mihajlovicsék halálra ítélik is őket. És nem akarják azt meglátni, hogy azok a kü­lönböző nemzetekből, törzsek­ből álló balkán, még mindég a puskaporos hordó szerepét fog­ja jásztani, amig királyságok, egyik nemzet, vagy csoport a másik feletti uralmát igyekszik fentartani, addig a Balkánon nem lehet béke. Az egész Euró­pában a Balkánon találhatjuk a legvegyesebb nemzeteket, ör­mény, szláv, román, bolgár, tö­rök, macedóniai. Mondhatnánk, hogy olyan területen mely Né­metország területének megfe­lel, nem kevesebb mint tizenkét különböző nemzet és nagyban különböző fajok, családtörzsek vannak képviselve. Ezek között csakis a nemzetköziség, a test­véries egyetértés, mely csakis egyen jogosultságon alapulhat lesz képes tartós békét megte­remteni. A michigani Jugoszláv Kong- ressz végrehajtó bizottsága adott ki nyilatkozatot, melyben azt mondták, hogy, ők igazi de­mokráciát akarnak nem király­ságot és elitélik Miss Mitchellt, meg mindazokat, akik újból rá­juk akarják erőszakolni a szerb királyt. Ez a Kongressz közel 80 százalékát képviseli azoknak a népeknek, akiket a jugoszláv gyűjtőnéven ismerünk. Nagy részben horvátok, dalmátok, de minden nemzet képviselve van és csakis ilyen demokratikus együttműködésben, szervezet­ben látják a megoldást, nem pedig újból hatalomra juttatni a szerb királyt, aki a közép­kort, a puskaporos Balkánt kép­viseli. A királyellenes jugoszlávok helyeslik és pártolják azokat a szabad csapatokat, akiket par­tizán néven ismernek és sok­szor Mihaj lovics ellen is harcol­nak önvédelemből. Ezekben a csapatokban minden nemzetbe­li képviselve van, sőt sok ma­gyar, román és bulgár, állító­lag legújabban olaszok is. Mi- hajlovics mint hűséges szolgá­ja a királynak, agyonlövet min­den ilyen partizán harcost, ha elfogja őket, királysértés mi­att. Ez már majdnem annyira elmérgesedett, hogy Oroszor­szág hivatalosan tiltakozott a szerb királyi kormánynál Lon­donban és nagyon hasonlít a lengyel helyzethez, Itehát szaka­dás is előállhat. Most elképzel­hetjük ezeknek az itteni ju­goszlávoknak a hangulatát, kik­nek a hozzátartozóit, testvéreit legyilkoltatja őfensége hadü­gyi minisztere Mihajlovics, és akkor a demokrata Miss Mit­chell azoknak segít a propagan­dát terjeszteni, védi, erősiti őket. VAGY KI URALKODIK A DOLGOZÓK TÁRSADALMÁBAN Mi ipari unionisták mindég és mindenkor azt az eszmét és gondolatot ápoltuk, mely gondolatnak és eszmének a gyakorlat­ba vitele a legalsóbb osztály a munkásosztály által emeltessék a társadalom elveivé. Igaz, hogy az uralmon lévők veszedelmes­nek és erkölcstelennek Ítélik, attóltarva, hogy az emberi erköl­csöt és műveltséget “modern barbárságba” sülyesztéssel fenye­geti. Valóságban az uralmon lévők a fentiek bekövetkezését féltik. A középkorban a nemesség, vagy a földbirtok eszméje volt az uralkodó elv, ez a korszak a francia forradalommal véget ért és egy uj kor vette kezdetét, vagyis a tőkés társadalmi rendszer. A tőkés tárasadolmban már nem a földbirtok képezi az uralkodó elvet, hanem a gyár, az ipar, vagyis a tőke. A középkori nemes­ség a föltörekvő buzsoázia ellen védte a földbirtok uralmi elvét. A buzsoázia sokkal szigorúbb következetességgel viszi keresztül a tőke és a gyár uralmi elvének a megvédését. A középkorban a népoktatást a papságnak engedte át a ne­messég. Ma ezen föladatot az újságokon keresztül a tőkés osztály lakájhada végzi. A francia forradalom a harmadik rend forra­dalma volt és ha akkor a negyedik rend még a harmadik rend redőiben rejtőzött és azzal egynek látszott, ma másfél század után az akkor létező rendek megszűntek és helyüket elfoglalta két teljesen, mondhatnánk különböző rend, vagy már nem is rend hanem két különböző osztály. A tőkés és a munkásosztály. A fejlődés folyamán megszűnt a burzsoázia, helyét elfoglalta a tőkés rend. Megszűnt a harmadik rend és ugyan úgy szűnt meg a kézimunkás, akinek helyét a gépmunkás vagy részleteket vég­ző munkás foglalta el. Ezek megszűnésével uj korszak, uj elne­vezés, uj módszerek és harci eszközök szükségeltetnek az ember, ember feletti uralkodás megszüntetéséhez. A dolgozók társadalmának már az előkészítési munkálatok­nál rögtön szemünkbe ötlik az az óriási külömbség, hogy a dol­gozók társadalma utolsó és a legszélsőbb osztálya az emberi tár­sadalomnak kitagadott osztálya és mint ilyen nem állít, de nem is állíthat föl jogi természetű, sem ténylegesen olyan föltételt, mint akár a nemesség, mert nincs földtulajdona, vagy akár a tőkés vagy a gyárak tulajdonosai, amelyre uj kiváltságot alapít­hatna és amelyet a társadalom intézményeire, végig érvénye­síthetne. A dolgozók társadalmában csak a munka érvényesülhet, amennyiben mindannyiben meg kell lenni az akaratnak, hogy az emberi társadalomban valami módon közreműködjön. A dolgo­zók társadalmában csak a munka és semmi más fog uralkodni, mert nem is fog máskép lehetséges lenni, ha csak nem akarja magát a társadalomból kirekeszteni. Csak azon dolgozók lesznek befogadva a dolgozók társadalmába, akiknek a szivükben már nem rejtőzik semmiféle újabb előjognak a csirája. A dolgozók társadalmában minden ügy az egész társadalom ügye lesz. Az egyéni szabadság magának az egész társadalom minden tagjá­nak a szabadsága lesz és az ember, vagy az ő uralma valameny- nyiünk uralma lesz. Tehát ha a munkásosztály eszméjét uralko­dó eszmévé akarjuk emelni, abban az értelemben mint azt a Bérmunkás, az IWW magyar nyelvű lapjában oly sokszor lett ki­fejtve, edt az elvet kell felismernünk és követnünk. Mert a Bér­munkás szava nem a társadalmi osztályok széttagolásának és szétszakításának apostola. A Bérmunkás szava az engesztelődés szava, amely az egész társadalmat átöleli és a társadalomban az összes ellentétek kigyenlitésének hive. Tehát aki azt hirdeti, an­nak a szava a szeretett és az egység szava, amelyhez csatlakozni kellene mindazoknak, akik nem akarják, hogy a kiválságos osztá­lyok a dolgozókat, az igazi népet jogaiktól megfosszák és el­nyomják. A dolgozók törekvése megvalósításának eszköze az ipari szervezet. Az ipari szervezet célja tehát nem az, hogy csak személyes szabadságát védje (amely céllal a tőkés fölfogása sze­rint az egyén is érvényesülhet), hanem, hogy ezen egyesülés által az egyének képesek legyenek olyan célokat, a létnek olyan fokát elérni, amelyet minit egyének soha el nem érhetnének és hogy képesek legyenek a műveltség, a szabadság olyan meny- nyiségét megszerezni, amelyet mint egyének soha semmilyen módon nem szerezhetnének meg. Továbbá, hogy az emberi lényt

Next

/
Oldalképek
Tartalom