Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-06-19 / 1272. szám
tökéletesedés kialakulásához s folytonos fejlődéshez segítse. Más szóval, hogy az emberi rendeltetést, vagyis a kultúrát, amelyre az emberi nem képes, megvalósítsa, az ipari szervezetbe tömörülve. Ez az ipari szervezet erkölcsi (természete igazi és magasabb rendeltetése. Tehát az a gondolat, hogy a munkásosztálynak törekvései emeltessék a társadalom uralkodó elveivé, hogy az veszedelmes, erkölcstelen és barbár, hisz az volna csoda ha máskép Ítélné a mai közvélemény. Mindamellett ez a félelem csak előítélet és bebizonyítható, hogy ellenkezően ez a gondoláit képviseli az erköcs legnagyobbszerü haladását és diadalát, melyet a világtörténelem a mai napig ismer. A tőkés erkölcsi eszméje az, hogy az egyén számára semmi mást nem kell biztosítani, mint kizáróan a saját erőinek akadálytalan érvényesülését. A munkásosztály nemcsak életkörülményeinél fogva van az erkölcsiséggel más viszonyban mint a “felsőbb” osztály, hanem részben ennek következtében a társadalomról, erkölcsi céljairól is egészen más fölfogást alkotott magának, mint a tőkés osztály vagy akár a lakáj hadserege. A történelem, harc a természettel, a nyomorúsággal, a tudatlansággal, a szegénységgel, tehetetlenséggel és igy a minden irányú szabadságnélküliséggel amelyben az emberiségnek fokozatos legyőzése: ez a szabadság fejlődése, amely a történelmet képezi. Az ipari szervezetnek az a föladata, hogy ezt a munkát, a szabadság felé való törekvést, az emberi nemnek a szabadságba való belefejlődését végrehajtsa. Az elmondottakból pedig mindazok számára, akik a munkásosztályhoz tartoznak, az a kötelesség származik, hogy eddigi magatartásukat teljesen megváltoztassák. A munkásosztálynak a méltóságát és mélységes erkölcsiségét semmi sem emelheti jobban, mint az a tudat, hogy hivatása, történelmi hivatása van, hogy a maga elgondolását az egész társadalom, vagy az egész korszak elveivé emelje a maga eszméjét az egész társadalom irányító eszméjévé tenni és az egész társadalmat a maga fölfogása szerint átalakítani. Ennek a rendeltetésnek gyönyörű világtörténelmi tisztessége hassa át minden tagját a munkásosztálynak. Ennek a gondolatnak az erkölcsi komolysága soha el ne hagyjon bennünket, folytonosan éljen lelkűnkben, legyen velünk a műhelyekben munka közben, pihenő óránkban, összejöveteleinken és amikor fekhelyünkön kinyuztózkodunk pihenni. Gyorsítsuk meg azt az időt amely alatt a mi mostani korszakunk elvégzi a maga feldatát, annál gyorsabban jön meg az idő, ahol a munkásosztály a maga akaratát emeli a társadalom elveivé, amelynek megtörténte megszünteti az ember, ember feletti uralokdását. . Bischof LUGOSI BÉLA Az úgynevezett professzionális magyarok közül, kikről azt mondják, hogy “beérkeztek” Amerikába, ami annyit jelent, hogy eltudta ismertetni a képességeit és ennek megfelelő- leg keres, egydtlen Lugosi Béla Amerika szerte ismert színész az, aki annak dacára, hogy nagy pénzeket keres, hogy ma már amerikainak számit, nem csak azt nem felejtette el, hogy magyar, hanem azt sem, hogy Amerikába jövetele előtt szoros kapcsolatok kötötték az elnyomott magyar néphez, hogy harcos tagja volt annak az intel- lektuel csoportnak, amely vál- vetve harcolt a munkásosztály- lyal a magyar feudális rendszer ellen és itt rossz és jó módjában egyaránt, a lehetőségekhez mérten támogatott minden oly megmozdulást, amely a magyar népet elnyomó, gyilkoló Horthy rendszer ellen irányult. E sorok írója hónapokkal ezelőtt irt arról, hogy ameddig más nemzetiségek idemenkült irói, művészei, tudósai, kiálltak az amerikai közvélemény elé az elnyomott népük mellett, addig a feltűnően nagy számban idemenkült magyar intel- lekítuellek, úgy azok, akik a háború kitörése, mint már a korábbi emigránsok, mélységesen hallgatnak, mintha rájuk teljesen közömbös volna a magyar nép sorsa. A közelmúltban egy nagyobb cikkben, amely megjelent 4-5 amerikai liberális lapban, Lugosi Béla is mélységes elkeseredéssel kel ki azok ellen az irók és művészek, valamint más professzionista egyének ellen, kik a nácizmus szörnye elől idementették a saját személyüket, de utána megfeledkeztek nemcsak a magyar népről, hanem még a volt kollégáikról is, kik ma a munka és koncentrációs táborokban sínylődnek. Még a kis ujjúkat sem mozdították, meg, hogy azok szenvedéseit enyhítsék, de még a befogadó, menedéket nyújtó Amerikával szemben is elmulasztották azt, hogy nyíltan kiálljanak a náci ellenes frontra, amellyel Amerika élet-halál harcot folytat. Lugosi bátor, nyílt, egyenes felhívásának nem volt foganatja, mint ahogy nem lesz annak a cikknek sem, amelyet Cleve- landban való szereplésekor a Szabadságban irt, amelyben újra a nácizmus és a Horthyiz- mus ellen harcra hívja magyar Amerika és főleg a menekülteket. Nem pedig azért, mert az amerikai magyar vezérek, akik ma csak azért náci ellenesek, mert muszáj annak lenni és ez a “muszáj” náci ellenesség meg is látszik a cselekvéseiken. Azért komolytalan a Szabadságnak Lugosi cikkével foglalkozó vezércikkének az a javaslata, hogy Lugosi és társai álljanak be az Amerikai Magyar Szövetségbe, amely alakulat képezi a náci ellenes frontot. Megvagyok győződve arról, hogy Lugosi- nak esze-ágában sincs a Magyar Szövetséget minit komoly náci és Horthy ellenes alakulatot elismerni, amelyről még Himler Márton is kénytelen megállapítani, hogy “belefojtják a szuszt minden olyan magyar megnyilatkozásba, amely egyenesen, vitán felül, az egész világ előtt oda állítana bennünket, ahol állnia kellene az amerikai magyarnak. Régen volt s nem kívánjuk többé vitatni, hogy a Verho- vay Segély Egylet igazgatósága által indítványozott felhívás eljutott-e, vagy miként jutott el a magyar néphez, mert arról valami titokzatos ok miatt nem akarnak nyilvánosan beszélni. De arra sem adnak feleletet, hogy küldött-e az Amerikai Magyar Szövetség valamiféle felhívást az orosz fronton vérző magyar katonákhoz, amint azit a bridge- porti találkozás után Ígérték. S még kevésbé felelnek arra a kérdésre, hogy ha nem tették s esetleg nem is állt szándékukban megtenni, akkor miért tartották azt szükségesnek az amerikai magyarokkal tudatni. Az Amerikai Magyar Szövetség eddigi munkáját nem kívánjuk sem lekicsinyelni, sem lebecsmérelni, ha azonban nem tud SOKKAL TÖBBET tenni, akkor hivatását betölteni nem fogja.” A menekültek nagy általánosságban ugyan Hitler ellenesek, de nem Horthy ellenesek, sőt valósággal ünnepük Hor- thyt, mert nekik a Horthy uralom a háború kitöréséig nagyon is megfelelt, mert Horthy hagyta őket keresni, legfeljebb osztozni kellett a profiton, ők nem értik meg azt, hogy Horthy mielőtt Hitler szolgájává sülyedt, maga volt a fasizmus előharcosa, de ezt megbocsátják, mert a terror akkor csak a munkások, a kis zsidók ellen volt, de a nagy zsidók és a langyos liberálisokat nemcsak megtűrte, hanem bő lehetőségeket is nyújtott nekik. Ezek abban reménykednek, hogy a nácizmus leverése után, újra az a Horthyizmus kerül uralomra, amelyel ők olyan jól megértették egymást és ez a uralom biztosíték volna a vereség után felülkerekedő népforradalommal szemben is. Lugosi Béla nemcsak kiváló művész, de tényleg becsületes haladó gondolkozásu ember is, igy megfogja érteni azt, hogy a felhívás azért eredménytelen, mert ez osztálykérdés. A Horthyizmus elleni harc osztályharc, amelyhez csak azok csatlakoznak, akiknek ez oszJtály- érdeke, vagy pedig mint Lugosi, felül tudnak emelkedni a puszta osztályönzésen és az igaz, szabad művészetet, kultúrát csak egy szabad osztálymentes (társadalomban tudják elképzelni. Nekünk, kik harcosai vagyunk egy ilyen szabad társadalomnak, kik kérlelhetetlen ellenségei vagyunk a magyar népet elnyomó, gyilkoló, vágóhidra küldő, bandita uralomnak jól esett Lugosi bátor, be- I csületes kiállása, amelynek az ! értékéből az sem von le sem1943. junius 19. Mos* Vasárnap TÁRSAS KIRÁNDULÁS NEW YORKBAN A nyári idők beálltával az IWW new yorki tagjai ismét megkezdik a szokásos családias kirándulásaikat a régi helyen, a közismert Edenwald Erdőben. Az első ilyen összejövetel iunius 20-án vasárnap lesz, (esős idő esetén a következő vasárnap) melyré meghívják a new yorki munkástársakat. Enni és inni valóról a rendezőség gondoskodik. Útirány: Vegye a Lexington Ave. “White Plains Road” feliratú subwayt a 180-ik uccáig, és ott szálljon át a Dyer Ave. elevator vonalra és menjen a végállomásig, ahonnét egy néhány perc séta. Közvetlen az erdő bejáratánál leszünk letelepedve. Az IWW new yorki csop. mit, hogy a célját nem érheti el. Lugosi megtette és megfogja tenni a kötelességét a magyar néppel szemben, teljesen önzetlenül, amelyet a feltétlen felszabaduló magyar nép, kellően fog értékelni, mig a ma nagy hallgatói, a nép győzelme után a gyáváknak, az árulóknak kijáró megvetésben fognak részesülni. Kovách Ernő az építő gárdába 1942-1943-ra A. Alakszay, Los. Ang. 8.00 F. Bleier, Bridgeport .... 2.50 J. Buzay, Cleveland ........ 12.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba, New York 12.00 M. Danka, Cleveland .... 12.00 L. Decsi Ákron .............. 9.00 J. Dushek, Nutle .......... 12.00 J. Engli, Cleveland ___ 17.00 J. Farkas, Akron ______ 12.00 L. Fishbein, New York .. 12.00 J. Fodor, Cuy. Falls ........ 12.00 L. Gáncs, Caroline ........ 12.00 J. Geréb, Cleveland ........ 9.00 E. J. Havel, Garfield .... 6.00 P. Hering, Buffalo ___ 9.00 S. Kisák, New York ____ 10.00 J. Kollár, Cleveland ........ 5.00 E. Kovách, Cleveland .... 4.00 J. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ...... 7.00 L. Lefkovits, Cleveland 10.00 J. Mogor, New York ...... 12.00 A. Molnár, Cleveland .... 7.00 J. Policsányi, Triadelphia 5.00 J. Pataki, New York ...... 11.00 J. Pika, Turtle Creek .... 8.00 P. Pika, Chicago ............ 10.00 L. Rost, Phila ................ 6.00 M. Stefankó, New York 8.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 5.00 A. Székely, Cleveland .... 7.00 G. Wiener, New York .. 5.00 H. Varjú, Chicago .......... 7.00 J. Vizi, Akron ................ 12.00 J. Zára, Chicago __ 12.00 Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe! 2 oldal BÉRMUNKÁS
