Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-05-22 / 1268. szám
1943. május 22. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÍÍL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI TUNISZGRAD Stalingrad és a téli orosz of- fenziva óta, most kapta meg a tengely az első nagy csapást. Afrikából teljesen kiverték az amerikai, angol és francia csapatok Hitler és Mussolini csapatait és ennél a vereségnél legalább egy negyed millió náci katona pusztult el, vagy került fogságba és a győzelmes hadsereg a félelmetesen nagy légi erejével 200 mérföldre áll szemben Olaszországgal. Ma már a legpesszimisztiku- sabb ember is látja, hogy a fasizmus Stalingrádnál halálos csapást kapott, amelyet újabb és újabb súlyos vereségek sorozata fog követni mindaddig, amig a teljes pusztulás el nem következik. Természetesen korai volna még azt állítani, hogy a fasizmus elérte a végső pontot, nem, Hitler ereje még nincs szétmorzsolva, a megsebzett és nyugalmat nem nyerő ordas még vissza-vissza fog fordulni, saját népének a megnyugtatására még nagy erőpróbákat fog rendezni, valószínűleg újra a Szovjetek ellen fog rohanni, ha csak az európai második front, az erejét szét nem ossza és védekezésre nem kényszeríti, amelyre hatalmasan felkészült, de sem a támadása, sem a védekezése a végromlását meg nem akadályozhatja, legfeljebb késleleteti. Ha az egyesült nemzetek az oroszok ellentállását arra tudták felhasználni, hogy felkészüljenek a nácizmus pestisének az elpusztítására, úgy a munkásosztálynak is fel kell használnia azt az időt, amig a Hitlerizmus összeomlik és fel kell készülnie arra, hogy olyan társadalmi rendszer változást idézzen elő, amely egy uj vérontást lehetetlenné tesz. Ha ezt elmulassza úgy hiába haltak meg a munkások milliói, újra nyomor, szenvedés és bűn lesz úrrá az emberiségen, amely készülni fog az uj, a harmadik világháborúra. A munkásosztályon, csakis a munkásosztályon függ az, hogy jövőbeli uj borzalmak helyére, a rablás, gyilkolás, nyomor és háború profitrendszere helyett felépítse azt a társadalmi rendszert, amelyben minden ember egyenlő, szabad és boldog, ahol a gyűlöletet a szeretet, a nyomort az általános jólét váltja fel. A hatalmasan fejlett technikai rendszerünk segítségével, kevés munkával, amelyet minden egészséges felnőtt végez a földön paradicsomot teremthetünk meg, csak akarni kell. HAZUGSÁGOK, HAMISÍTÁSOK Az amerikai magyar lapok nem igen kényeztették el az olvasóikat azzal, hogy nagyon szigorúan ragaszkodtak volna ahhoz, hogy csak az igazságot írják meg, sőt e lapok túlnyomó többsége, az igazságot úgy mérte, ahogy azt a gazdáik nekik megparancsolták. Ma az igazság megfeszítése azért történik, hogy megmentsék a már döglődő magyar úri uralmat. Itt a nagy cél amelyért minden hazugságot el lehet követni és ez ma központi irányítás alatt folyik, az Amerikai Magyar Szövetség az, amely megfelelő anyaggal látja el a magyar lapokat, amelynek a célja, hogy nemcsak a magyar, de az amerikai közvéleményt is meggyőzzék arról, hogy Horthy és gárdája csupa patentirozott demokrata, kiknek a redves szivük vérzik, hogy Amerika és szövetségeseik ellen kell harcolniok, de az a csúnya Hitler ebbe belekény- szeritette őket. Nagyon naivak ezek az urak, ha feltételezik, hogy Amerika hivatalos fórumai nem tudnak Horthy és minisztereinek az ismételten tett kijelentéseikről, hogy ők önként elvi alapon állták a tengelybe és ott is maradnak a végső bukásig. A baloldali magyar lapok megírták, hogy az Amerikai Magyar Szövetség szülőanyja a Magyarok Világ Szövetsége, erős propagandát folytat Amerika és Délamerika felé rádión keresztül, amelynek a célja az, hogy az Amerikába vándorolt magyarságot megnyerjék Hor- thyék támogatására, amely támogatásnak bármely formája is eléri a hazaárulás fogalmát. Ezek a lapok közöték Perényi báró egyik árulásra felszólító beszédét, amelyre hetek után nyilatkozott a Szövetség és kereken tagadta azt, hogy ilyen propaganda folyna, hogy a Magyarok Világ Szövetsége náci alakulat lenne, hogy nekik valaha is közük lett volna a Világ Szövetséghez. Hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát, a “Harc” cimü hetilap erre leköz- li a legutolsó két propaganda rádiózását a Világ Szövetségnek, amely alapos cáfolata az első két állításuknak: “A Magyarok Világszövetsége április 20-iki “Heti üzenet”- ét Zlinszky György kormányfő- tanácsos, a Szövetség alelnöke olvasta fel az Észak és Délamerika felé sugárzott rádióelőadásokban : “Üzenjük testvéreinknek azt, hogy minden hazugsággal szemben az az igazság, hogy a véres mérkőzést álljuk, mert aki nem elég bátor, hogy megállja helyét a nagy viharban, annak nincs itt helye. Ne higy- jetek azoknak a híreknek, hogy összeomlás előtt állunk. Nincs itt éhínség. Mindenkinek megvan az élelme és ruházata. Nincs itt békétlenség, nincs el-! lentét. Egy táborban van a magyarság. A harcok távol hazánk határától dúlnak. Idehaza teljes rend van. Svájc és Svédország kivételével Magyarország az egyetlen európai állam, ahol még együtt ül a parlament s helyén van a felelős kormány. Számítunk reátok, hogy mint az anyaország fiai megteszitek kötelességeteket és uj hazátokban felveszitek a harcot a céltudatos hazugsághadjárattal szemben. Várjatok az igaz hírekre. Mondjátok meg mindenkinek, verjétek be mindenkibe, hogy igenis álljuk a harcot megingathatatlanul. Külföldi magyar testvéreim, becsületes magyar kezek után nyújtja kezét az anyaország.” “A másik ‘üzenet’, egy ame- rikás magyar üzenete április 22-én hangzott el a budapesti rádióban. Szabó János dr. egyetemi tanár, aki az első világháború idején Trentonban élt — állítja — és évekkel ezelőtt visszatért Magyarorsz ágba, üzent amerikai magyar ‘testvéreinek’ : “Bármit is akartok velem, én sohasem tudtam elszakadni lélekben a magyarságtól. A múlt háborúban engem is a leghazugabb rémmesékkel traktál- tak és tudom, most is ebben a kinzókamrában vagytok. Szükségét érzem tehát, hogy néhány vigasztaló szóval» forduljak a rádión keresztül amerikai magyar testvéreimhez, akik a keresztényi hit reményével várják a hajnalhasadást. “Tudjuk, hogy sok testvérünknek vérzik a szive odaát. Ilyen vérző szívvel vártuk akkoriban is a hazai igaz híreket. Sajnos azonban négy évig el voltunk zárva attól, hogy megtudjuk az igazat. Csak a hamisított, hazug propaganda híreket hallhattuk. Ne higyjetek az ilyen propagandának, melyet sötét kezek irányítanak. “Magyarországon nagyszerű állapotok vannak, rend van, élelem van, ruházat van és a magyar nép teljes egységben bízik a végső győzelemben. Megingathatatlanul hiszi a magyar nép, hogy a Tengely ezt a háborút megnyeri. “Veszteségeink sem nagyok. Távolról sem olyan nagyok, mint a múlt háborúban voltak. Azok a magyar katonák, akik valamilyen oknál fogva visszatértek a frontról, alig várják, hogy visszatérhessenek a harctérre. “Ne higyjétek, hogy a Tengely ezt a háborút elveszítheti, aminthogy nem igaz az, hogy Magyarország megingott volna. A győzelem biztos — fejezte be előadását Szabó János dr. horthyista vitéz.” Most azután mi kérdjük, hogy “Mit szól ehhez Józan János?” De egyúttal megkérdezzük azt is, hogy az Amerikai Magyar Szövetség vezérei, Da- ragó, Újlaki, Eördögh és Dezső urak, mikor mondottak le a Világ Szövetség társ-elnöki tisztségéről és hogy a Világ Szövetségnek hány osztálya van Amerikában? Hogy azok tagjai-e a Magyar Szövetségnek is? Most ,amikor a hullaszag nagyon érezhető a tengely felől, a Szövetség urai felvonultatják a segédcsapataikat, a házi zsidajukat Lányi György rabit, a gazdag new yorki zsidók “lelki vezetőjét” ki egy egész oldalas cikkben száll ki a Szövetség és annak célja, a Horthy ék védelme mellett, oda akarja felsorakoztatni az amerikai magyar zsidóságot is. Ez a zsidó jezsuita, elég vakmerő azt állítani, hogy Magyarországon a zsidóüldözés Hitler befolyása, vagy kényszere alapján jött létre, lehazudva azt a tényt, hogy Horthyék már akkor herélték, verték, rabolták, bombázták a zsidóságot és hozták be a numerus clausust, amikor még Hitlerről a kutya sem tudott. Persze a rabi lebennek ez nem számit, mert akkor csak a szegény zsidót ütötték, a gazdag zsidó adott Horthyéknak, mint ahogy még ma is prosperálnak a gazdag zsidók, ha a profitot megosszák egy Horthy legénynyel, csak a kis krejzlerost, a munkást fosztották meg megélhetésüktől és ez a Horthy zsidó sem különbözik a más felekezetű szaktársaiktól, ő is csak a gazdag zsidókat védi, a szegény zsidókat nemcsak elárulja, de még arra is ráakarja őket venni, hogy megcsókolják azt a korbácsot, amely a hátukon csattog. A dögrovásra került magyar úri bitang rendszerért, a Népszava, a Himler lapok állnak az első védelmi vonalban, mig a többi lapok egy kissé szégyenkezve hozzák le a Szövetség védőiratait. A védelem komikumát Róbert Oszkár adja meg, ki ma már nemzetiszinü gatyában1 ágál ott, ahol még helyet talál, ő ugylátszik nem veszi észre azt, hogy ma már még azok sem veszik őt komolyan, akiknek a szolgálatában áll. IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁST! Polgári közgazdászok nagyon gyakran hivatkoznak arra, hogy ime a háború még nagyobb egyenlőséget hozott ebbe az országba. Most gazdag, szegény, bányász és a bányatulaj- nos egyformán részesül az ország szükségeti cikkeiből mindegyik csak három pár cipőt kap egy évre, egyformán kap húst, kávét, kannázott ételeket, mindent amit jegyre lehet kapni. Mint minden igazság, amit ők leírnak, úgy ez is csak fél igazság. Igaz az, hogy egyformán kapunk jegyeket, de fájó igazság az, hogy a jegyeken kívül van fekete piac, ahol piinden megkapható, annak aki az árakat megtudja fizetni. Tehát akinek sok pénze van és a bányabáróknak van, az fölös módon jut mindenhez, amit csak szeme-szája megkíván, de a bányász örül ha a keresetéből megtud élni, azonkívül a gazdagok igénybe vehetik és veszik is az előkelő éttermeket, ahol korlátlan mennyiségben áll a rendelkezésükre minden amit csak óhajtanak. De mindezektől eltekintve ez a vélt igazság, a legnagyobb igazságtalanság, mert minden orvos tudja és vallja, hogy egy nehezen dolgozó munkásnak sokkal több táplálékra van szüksége, mint egy részvény coupont nyíró tőkésnek. A legnagyobb igazságtalanság és bűnös játék a termelést végzők erejével és egészségével, munkabírásával az, hogy egy öntő munkát végző heti 6-7 napot napi 9-10-12 órát dolgozó munkás éppen úgy heti két és fél font hús, vaj, zsir és sajt jegyet és annyi cukrot, kávét és kannázott ételt kapjon, mint egy semmit, vagy csak irodai munkát végző tőkés (amelynek módja van a hiány pótlására) Még a nácik uralma alatt is különbséget tesznek e téren, ha nem is az igazság érzettől, de a munkaképesség fentartásának a fontosságától hajtva. Ma, amikor az elmúlt hónapok tapasztalatai már igazolták, hogy
