Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-05-22 / 1268. szám

1943. május 22. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-----------------------------(gb) ROVATA----------------------------­MUNKÁS KURZUSOK “Mit fog csinálni holnap? — kérdeztem az egyik munkás­társtól, amikor mondotta, hogy másnap, vasárnap nem dolgo­zik. “Délelőt szeretnék tanulni egy kicsit, de délután elmehe­tünk valahová,” — volt a vá­lasz. Bizony manapság ritkán hal- lun kilyesmit. Meglepődtem te­hát, amikor egy 40 év körüli embertől hallottam ezeket a szavakat. Mert a tanulás, — bármiről legyen is szó — nem igen ízlik bizonyos kor elérése után. És azt is tudom, hogy na­gyon kevés azon felnőttek szá­ma, akik szabadidejük egy ré­szét tanulásra, önművelésre szentelik. Az ilyen emberek leg­többjét a munkásmozgalomban találjuk meg. Azelőtt mindig azt hangoz­tattuk, hogy a munkások tu­datlanok, mert iskola helyett korán a munkára fogták őket és az igy elmulasztott tanítást önműveléssel csak igen kevés ember tudja pótolni. Régebben ez igaz volt és vonatkozhatik is az idősebb munkásokra, kü­lönösen a bevándoroltakra. Most azonban amint szétnézek a gyárban, ahol dolgozom, hát a legtöbb 30 év körüli munkás magasfoku iskolázottsággal di­csekszik. (Igaz most már jóré­szüket felszívta a hadsereg és igy most az iskolázatlan öregek száma megnövekedett.) A 30-35 év körüli amerikai munkások közül igen sokan nemcsak a 8 éves elemit, de né­hány évfolyam high schoolt is végeztek és akadtam számos olyanra, akik valamilyen egye­temi kurzussal is dicsekedhet­nek. De csak dicsekedhetnek, mert ez az iskolázottság nem igen látszik meg rajtuk. A leg­többje éppen olyan durva, ká­romló szavakkal beszél, mint a nem iskolázott, éppen olyan ala­csony nívójú szórakozást keres­nek, mint az iskolázatlanok és irodalmi színvonaluk éppen úgy csak a “funny” oldalig ter­jed. Nehéz volna megállapítani, hogy vájjon az iskolákban van- e a hiba, vagy a környezetben, avagy magában a társadalmi rendszerünkben, amely kedvez a tömegek szellemi színvonalá­nak alacsony fokon való tartá­sának. AZ ÉRTELEMHEZ SZÓLUNK Éppen azért kalapot emelhe­tünk azok előtt, akik az önmű­velés révén magasabb színvo­nalra törekszenek. A radikális munkásmozgalom mindig nagy sulyt^ helyezett a tanulásra és tanításra. Azt tartottuk, hogy a munkásmozgalom katonáit nem a szenvedélyek felcsigázá- sa, hanem az értelem árán kell szerezni. Nem sokat várhatunk attól, aki csak azért jön a mun­kásmozgalomba, mert valami­lyen sérelem révén felingerlő- dött és bosszúja kielégitésrére teret keres. Az ilyen éppen olyan gyorsan elhagy bennün­ket, mint amilyen módon jött. De akik tanulás után megér­tik, hogy a magántulajdonra épített társadalmi rendszerben a kis számú munkáltató osztály profitja akadályozza a terme­lést, vezet az ipari pangásokhoz és háborúkhoz; azok kitartó katonái lesznek az osztályharc­nak, mert megértik, hogy az ilyen gyökeres bajon nem má­ról-holnapra, hanem csak kitar­tó küzdelemmel lehet segíteni. Éppen azért a radikális mun­kásmozgalmak már évtizedek óta tanfolyamokat, iskolákat nyitottak a tanulni vágyó mun­kások számára. Később követ­ték ezt a szakszervezetek is, amelyek több anyagiakkal ren­delkezvén valóságos “egyeteme­ket” nyitottak, melyekben csak a munkásság érdekeinek meg­felelő anyagot tanítottak. Most aztán arról értesülök, hogy a Harvard egyetem is megnyitotta kapuit “munkás kurzusok” számára és az első ilyen csoport a napokban vizs­gázott le. Munkás kurzusokban tisztán csak a munkásságot, mint osztályt érdeklő dolgok­ról van szó és nem kereskedel­mi vagy technikai tanításról. A Harvard egyetem kurzusa azonban nagyon különbözik miden más munkás iskolától. Először is tekintetbe kell ven­nünk, hogy ezt az egyetemet magán adományokból tartják fenn. Tulajdonosai tehát a nagytőkések. Éppen azért a szakszervezeti tisztviselők szá­mára nyitott kurzusnál azzal dicsekedtek, hogy “együtt ebé­delhetsz a bósz fiával”, — vagy “a bósz fiától megtudhatod mit akar a papa ?” A MUNKÁLTATÓK ÉRDE­KEIT NÉZIK A hir szerint ezen a kurzu­son az AFL és a CIO szerve­zetekhez tartozó 14 tanulót vett részt. Ezek mindegyike union tisztviselő, akik remélték, hogy a hat havi egyetemi kurzus se­gíteni fogja őket a szervezete­ik érdekében kifejtett munká­ban. A kurzust az egyetem in­dítványozta és a tanulókat a unionok választották ki, akik­nek iskolázottsága nagyon kü­lönböző volt. Volt közöttük, aki még az elemit sem végezte el, de oyan is, aki már egyetemi titulussal birt. Átlagos életko­ruk 27 és fél évet tett ki, tehát még elég fiatalok a tanulásra. A felvett tantárgyak között gazdaságtan, szakszerveze t i problémák, adminisztrációs tu­domány, kollektiv egyezkedés Az IWW Cleveland és környékének tagjai, a Bérmunkás olvasói és barátai MÁJUS 30-ÁN, VASÁRNAP D. E. 10 ÓRAI KEZDETTEL KERÜLETI ÉRTEKEZLETET tartanak a Bérmunkás irodájában (8618 Buckeye Road., Cleve­land) melyre tisztelettel meghívják mindazon munkástársakat, akik a Bérmunkás fenntartásának és terjesztésének nehéz munkájában részt akarnak venni, valamint az ipari szervez­kedés eszméjét elősegíteni kívánják. Soha nem volt nagyobb szüksége a munkásságnak arra, hogy egységesen megszervez­ve erejét, testvéri egyetértésben végezze a mozgalmi munkát, hogy a jövő minden megpróbáltatásával szembe tudjon nézni. Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. és labor-management problé­mák szerepeltek. A kurzust kísérlet gyanánt csinálták. Kétségkívül kifeje­zője annak a gondolatnak, hogy a munkáltatók és a munkások­nak közös érdekeltségeik van­nak. összevág azon szakszerve­zeti felfogással, amely csak méltányos bért követel a mél­tányos munkáért, amikor van ilyen munkaalkalom. A szak- szervezetek csak arra töreksze­nek, hogy tagjaiknak a munka- alkalmakhoz való jogát bizto­sítsák. Az amerikai nagytőkések még ilyen, engedményre sem voltak hajlandók eddig, ők a munkások és a munkaalkalmak fölötti teljes korlátlan hatal­mat bírták és ragaszkodtak hozzá. Sőt sok képviselőjük még ma is az ily korlátlan ura­lom fentartását követeli. A Harvard egyetem kifeje­zést adott a nagytőkések ama csoportjának, amelyik hajlandó megegyezni a szakszervezetek­kel, hogy azok szállítsák szá­mukra a munkásokat a profit zavartalan termelésére. Ezért rendeznek munkás kurzust a nagytőke által fentartott egye­temen. Azért fontos az, hogy union tisztviselők, — a jövő munkásvezérei, — együtt ebé­deljenek a bószok fiaival, akik a jövő kizsákmányolói akarnak lenni. így ha már most összeismer­kednek, később könnyebb lesz a barátkozás, aminek az árát természetesen a munkások fi­zetnék meg. A Harvard ingyenes kurzusa és hasonló kurzusok igen sok­ba kerülhetnek a munkásosz­tálynak. MULATNAK A HADIGAZDA­GOK BUDAPESTEN WASHINGTON, máj. (ONA) — A budapesti rádiónak egy magyar nyelvű közleményét fogták fel az idevaló ellenőrző hatóságok és abban Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter nyilatkozatára történik hivat­kozás, aki igen erélyesen kelt ki a mulatozó hadigazdagok el­len és munkatáborral meg bör­tönnel fenyegette meg őket. “Ezek a háborús élősdiek, mon­dotta a miniszter, kávéházakba, szállókba, bárokba és más ilyen nyilvános helyekre járnak és ott költekeznek abból, amit többé-kevésbé törvényes, vagy törvényellenes módon keresnek. Viselkedésükkel kihívják a ren­des polgárok keserűségét és ko­molyan veszélyeztetik a köz ál­dozatkészségének, valamint a mai idők komoly szellemének légkörét. Ennek a felháborító állapotnak véget kell vetni. El­rendeltem, hogy a magyr kir. rendőrség rendszeresen tiszto­gassa meg ezeket a helyeket, igazoltassa le azokat a férfia­kat és nőket, kik feltűnő visel­kedésükkel különösen megbot- ránkoztatóan hatnak. Az ilyen elemek számára a munka- és gyüj tőtáborok a legmegfele­lőbb hely”. Egy kormányrende­let betiltotta a nyilvános he­lyeken való táncot. az építő gárdába 1942-1943-ra A. Alakszay, Los Ang. .. 7.00 F. Bleier, Bridgeport .... 2.50 J. Buzay, Cleveland ........ 12.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba, New York 6.00 M. Danka, Cleveland .... 12.00 L. Decsi Akron .............. 9.00 J. Dushek, Nutle ............ 12.00 J. Engli, Cleveland ........ 17.00 J. Farkas, Akron ............ 12.00 L. Fishbein, New York .. 12.00 J. Fodor, Cuy. Falls ........ 12.00 L. Gáncs, Caroline ........ 12.00 J. Geréb, Cleveland ........ 9.00 E. J. Havel, Garfield .... 6.00 P. Hering, Buffalo ........ 9.00 S. Kisák, New York ........ 10.00 J. Kollár, Cleveland ........ 5.00 E. Kovách, Cleveland .... 4.00 J. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ...... 7.00 L. Lefkovits, Cleveland 10.00 J. Mogor, New York ...... 12.00 A. Molnár, Cleveland .... 7.00 J. Policsányi, Triadelphia 5.00 J. Pataki, New York ...... 3.00 J. Pika, Turtle Creek .... 8.00 P. Pika, Chicago ........ 10.00 L. Rost, Phila ................ 6.00 M. Stefankó, New York 8.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 4.00 A. Székely, Cleveland .... 7.00 G. Wiener, New York .. 5.00 H. Varjú, Chicago .......... 5.00 J. Vizi, Ákron ................ 12.00 J. Zára, Chicago .............. 9.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom