Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-09-19 / 1233. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Qeveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1942 SZEPT. 19 NUMBER 1233 SZÁM Megjegyzések Magyarország bombázásához Talán a háború kezdete óta az amerikai magyarok között a legnagyobb izgalmat az a híradás keltette, mely Magyarország és" különösen Budapest bombázásról számolt be. Nagyobb szénzáció volt mint Sta- lingrád körül dúló élet-halál harc és minden más háborús hiradás a frontokról. Mint ahogy szokták mondani mindenki a saját baját érzi, még azok a magyar amerikások is akik 30-40 évvel ezelőtt hagyták ott Magyarországot fájdalmasan sóhajtoznak a hir olvasásánál. Az egyik pontosan tudta, hogy egyes ismerősei még mindig a Gizella gőzmalom környékén laknak, ahová a legtöbb bombát célozták az orosz repülők, a másik a Csepel szigethez vezető útirányon lakó'rokonai után sóhajtozott, a harmadik a pécsi vasutas barátja sorsa után aggódott. A budapesti rádió mely a hős magyar hadsereg győzelmes előhaladását szokta időről időre jelenteni a vörös bolsevi- kiek ellen, most teljesen meg- némult. Magyarország és Budapest népével most értetik meg, hogy mit jelent a tényleges háború. Mint ahogy elképzelni lehet a bombázások nagy pánikot idéztek elő a nép soraiban és ha még nem is lehetett hallani az általános lázadások hangjait, az bizonyos, hogy Horthy és fasizta társai nem óhajtják, hogy az a sok “jó” rájuk szálljon, ami1^ nekik kívántak. Mi elképzeljük a szerencsétlen magyar nép sorsát, hogy egyelőre még tehetetlenül tűri a nyakukon ülő népnyuzó bitangok uralmát és ha annak elpusztítását eredményezné a bombázás úgy egész biztos, hogy az amerikai magyarok a sóhaj tozás helyett örömrivalgásba törnének ki. Hogy ez nem igy történik közvetlenül a bombázások nyomában, arról az elmúlt három év történelme elég bizonyítékkal szolgál. És ha bármennyire is hadi cél az ellenség háborús iparának a megbénítása elsősorban a munkásnép pusztul, ahogyan a frontokon is a munkásnép fiai pusztulnak tömegesen. A magyar úri bitajjgok egész biztosan valamelyik távoli fürdőhely kényelmes szállodáiban dorbézolnak és addig mig közülök egyet ér el a repülök bombája, a munkásnép százai esnek áldozatul. így tehát még a bombázásnál is osztály- külömbség van mely az igazságtalanságot tükrözi, elénk. Budapest bombázásával kapcsolatban egy ilyen igazságtalanságot kell megemlítenünk és az angolok felé fordulva vagy talán az oroszok felé is, azt kell kérdezzük, hogy" miért nem Róma ? A magyar nép semmivel sem bünösebb mint az olasz nép, sőt'még az általunk végtelenül gyűlölt Horthy kormány sem bünösebb mint Mussolini fasizta kormánya. Miért cáfolnak hát, rá arra az ismert közmondásra, hogy “minden ut Rómából vezet.” Vagy talán valóbán igaz azon állítás, hogy azért kerülik ki Rómát mert közelében van a Vatikán a pápai szentség székhelye? Állítólag Hitlerék és Horthyék kedvenc barátaikat akiket határozott biztonságban akarnak látni Rómába küldik üdülni. Meddig fogják még tűrni azt, hogy a pápai szentséggel a leggyülöltebb fasiztákat védelmezzék. Amennyire sajnáljuk a magyar nép pusztulását, annyira örvendünk a magyar fasizták kipusztitásának és úgy gondoljuk, hogy a repülő bombázás ezt a célt szolgálja. A fasizmus elleni harcban azonban mi nem ismerünk kivételeket, mert mi a világ munkásainak a fölszabadulását akarjuk látni a kapi- talista-fasizta diktatúra alól. A munkásosztálynak ez az egyetlen célja ebben a háborús vérzivatarban és ha már annyi sok áldozatot hozott, vigyáznia kell arra, hogy ezt a győzelmi célját ne engedje tévutakra terelni .Mi most is azt mondjuk, le a fasizmussal mindenütt, Budapesten is, az egész világon és még Rómában is a pápai szoknya alól is ki kell ráncigálni és örökre kipusztitani a föld színéről. (f.) A Bérmunkás előfizetési ára $2 marad Az országos értekezlet úgy határozott, hogy a Bérmunkás ne kövesse a polgári újságokat az előfizetési árak felemelésében, akkor sem, ha a Bérmunkás előállítási költsége meg is drágult. Elitéli az értekezlet a magyar sajtót, amely kihasználva a munkások helyzetét felemelte a lap árát, majd amikor az olvasó elnézte, akkor a felemelt árért kisebb és silányabb lapot adnak. A Bérmunkás tehát nemcsak a legtisztább hírszolgálatot adja, de ajjegolcsóbb lapja is a magyarságnak. A Bérmunkásnak nem szabad hiányozni a magyar munkások házaiból. Küldje be a két dollárt ha hátralékban van és szerezze meg olvasónak magyar barátait, ismerőseit is. Választási harcok előtt VISSZANÉMETESITIK’ KA- RINTIÁT Zürich, szept. (ONA) A szlovének lakta Felső Karintiát teljesen bekebelezték a német birodalomba, jelenti a Münchener Nachrichten. A lap szerint “ezt a területet a papság szloyéni- zálta volt, most visszanyeri valódi német jellegét.” Idézi a lap Rainer náci gauleiter nyilatkozatát, aki azzal fordult a német birodalomhoz, siettesse a terület “visszanémetesitésétA (Vi.) Részben a háború és ennek az ürügye alatt a mun- kásszerverezetek elleni hadjárat, nagyobb érdeklődést kelt az őszi választások iránt. A munkásellenes képviselőknek a legnagyobb része, nagyon rokonszenvesen viselkedtek a nácikkal szemben. Hűségesen segítettek nekik a felkészültségi elleni harcban, melynek ellenében azok segítettek nekik a munkásság elleni harcokban és kémkedésekben. Minden államban vannak Die- sok, Sweeneyk, Fishek, akik még Rooseveltet is kómmunis- tának nevezték, mert több kedvezményt, védelmet adott a munkásszervezeteknek, mint bármelyik elődje. Ezek a reakciósok, akik nyíltan együttműködtek az itteni náci ügynökökkel, mindenben segítettek a munkásvédelmi törvénye két megakadályozni, úgyszintén a védelmi intézkedéseket is. Valamint az adófizetést is a munkásságra igyekeznek tolni és vehemensen tiltakoznak Roosevelt azon ajánlata ellen, hogy az évi jövedelem senki részére ne haladja meg a 25 ezer dollárt. A New Deal és a régi reakciós tábor között mindég élesebb a harc mindkét párton belül. Mert most inkább csak reakciós és liberális névvél lehet a politikusokat illetni mint párt névvel. Mindkét nagy pártban vannak reakciósok és liberálisok is. Ma még a szervezetek a CIO és az AFL is egységesebb ezen a téren mint a múltban és több államban együttesen harcolnak a munkásellenes képviselők ellen. Igyekeznek azokat kifagyasztani a törvényhozási testületekből. Ámbár mi nem sokat bízunk a liberális köpeny alatt szereplő politikusokban sem, mivel a munkásság tömegakciójának, directakcióján a k használatával való eredményt tartjuk tartósnak, maradandónak, mégis -örömmel fogjuk látni a reakciós elemek kibuktatását a törvényhozó testületekből. Különösen kiszemelt reakciósok Ohioban Martin Sweeney, John M. Vorsy, Pennsyvaniá- ban, Faddis, Moser, Jarret, Car- land, Kinzer, Ditter és Van Zandt. Missiouriban Walter, Ploesch, Michiganban Clare Hoffman, Gerald K. Smith, Massachussets-ben A. T. Treadway, Virginiában H. Smith, Georgiában Carl Vinson, Californiaban Leland Ford, New York államban Hamilton Fish. Ezek voltak, akik a sztrájkhoz való jogot és a 40 órás munkahetet akarták elvenni tőlünk, a ,háboru ürügye alatt. Ezeknek a beszédeit közölték és nyomatták sok ezer példányban a nácik és fasizták úgy itt Amerikában mint külföldön. Ezek neveztek minden unionis- tát orosz ügynöknek és börtönbe akarták azokat a munkásokat vetni, akik beszédben vagy mint Spanyolországban ténylegesen mertek harcolni a nácik ellen. A harc a politikai berkekben, mely csak visszatükröződése a gazdasági harcnak, mindég intenzivebb lesz, egyrészről a háborús megszorítások, adók szaporodása törvényhozás utján, másrészről a haszon korlátozása, mely szükséges ha nem tudják a munkásságot éhbér elfogadására kényszeríteni, ami viszont benső harcok nélkül nem igen történhetne meg, jni- vel a 11 millió szervezett munkás, ha még nincs is tökéletesen szervezve, nem engedné meg, nogy meg az eddig elért