Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-09-05 / 1231. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1942. szeptember 5. GYÁSZMAGYAROK A chicagói “Az Irás”-ban Földi Ferenc a fenti címmel cikket irt, amelyben, megbízható bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy az amerikai magyar egyleti vezérek, akik Pearl Harbor óta egymást túl licitálni akarják a demokrácia védelmében, december 7-ike előtt ilyen, vagy még nagyobb loyalitással voltak a Horthy-Hitler kormányokkal szemben. Mi ezt már számos Ízben megírtuk. De most polgári ember, polgári újságban teszi fel a kérdést, hogy kit akarnak megint becsapni az urak. A cikk egy részét minden változtatás nélkül itt hozzuk. — Szerk. belőlünk Dózsa György, Rákóczi, Martinovics, Petőfi, Ady Endre és a tizenhárom aradi vértanú, valamint a többi szabadságszerető nemzeti hős szelleme. Nincs meg bennünk az erő és bátorság. Az igazi magyar a nemzeti hőseink szellemében gondolkozik, beszél, ir és cselekszik. A többi az labanc gyászmagyar. Megfogja az amerikai magyarság szenvedni ezen hamis vezérek működését;. A hurok szorul. Állítják a bitófát az árulóknak. Az amerikai kormány kezdte a veszedelmesebb német Bund-on, folytatni fogja a Bund-hoz hasonló magyar szervezeteken. Életküzdelemről van szó, s ezt a félrevezetett amerikai magyarság egy része még mindig nem akarja megérteni. Minden belső és külső ellenségnek pusztulnia kell, mert ha nem ők, akkor mi. Inkább ők, mint mi . . . Érdeklődéssel olvastam a* Horthy-Hitler Hűség Szövetség gyászmagyarjainak nyilatkozatát. Mennyi cinizmus és ferdítés kiált felénk abból az üres frázisokkal kicifrázott nyilatkozatból. Kit akarnak megint becsapni ? Az amerikai magyarság egy bizonyos részét az orruknál fogva vezették. A legnagyobb sötétségben tartották és áruló aknamunkájukról nem mondták meg az igazat, hogy egy véreskezü nyilas keresztes, ébredő bandita vezérlete alatt akartak Független Magyarország mozgalmat csinálni, az összmagyarság megkérdezése és beleegyezése nélkül. Áruló tervük nem sikerült. Hamis mozgalmuk megbukott. Most egy év után farizeusi módon azt merik irm nyilatkozatukban, hogy a Roosevelt- Churchill Atlantic Charter mellett foglaltak állást. Miért vártak majdnem egy évig? Miért csak julius 31-én nyilatkoztak? A Horthy-Hitler Hűség Szövetség, szebb néven az Amerikai Magyar Szövetség tiszta érzelmeit, politikai felfogását a következő idézetek tükröztetik vissza, amelyeket a magyar kormány hivatalos jegyzőkönyvéből vettük ki, a második Magyarok Világkongresszusának lefolyásáról. “A mi kiváló elnökünk és nagyszerű vezérünk, báró Peré- nyi Zsigmond ur.” Szóval és írásban az ő vezérük báró Pe- rényi Zsigmond és nem a mi szeretett elnökünk F. D. Roosevelt. Ezt mondták magyar amerikai polgárok. “Mielőtt a nagy munkához hozzá fognánk eljöttünk Főméltóságu Kormányzó ur magas színe elé, hogy lojalitásunkról és mélységes ragaszkodásunk csokrát mély hódolattal felajánljuk.” Milyen nagy munkához? Az árulás nagy munkájához fogtak hozzá. Megszervezni az amerikai magyarságot a Horthy-Hitler Hűség Szövetségben. “Loyalitásunkról hódolatunkról.” Mi ez, ha nem hazaárulás fogadott hazánkkal szemben. Kinek tartozunk mi lojalitással és hódolattal Horthynak, vagy fogadott hazánknak és annak demokratikus alapon megválasztott kormányának ? “Nagy hittel és forró bizanáját”. De ez nem fogja meggátolni Himlert abban, hogy továbbra is ilyen hazugságokat közöljön a munkások ellen, mindaddig, amig a gazdáitól ilyen utasításokat kap. Ez rendben is van, a himlereknek ez a hivatása, de már itt volna az ideje annak, hogy a magyar bányászok kiseprüzzék az ilyen hazug szemetet a lakásukból. lommal ajánljuk a megalakulandó Világszövetséget (és az Amerikai Magyar Szövetséget) Főméltóságu Kormányzó ur jóindulatába. Magunkat külföldi magyarokat kegyes jóságába és szeretetébe és kérve-kérjük a mindenhatót, a jó Istent, hogy Főméltóságu Kormányzó urat nem csak drága szülőhazánk, de a külföldön élő magyarok javára is tarsa meg sokáig, igen sokáig, hogy lássa meg és gyönyörködjék velünk együtt hazánk feltámadásában. (Hosszan tartó lelkes éljenzés és taps). “Elolvastuk jól nagyon jól “hazánk”, szóval Hor- thyország az ő hazájuk. “Néha szivünk megszakad a honvágytól a kereszthordozástól.” Szóval a szegény Horthy legények megszakadnak itt a kereszthordozástól ? Hát olyan rettenetes ebben a szabad, demokratikus nagy országban élni? Mennyivel szebb, boldogabb az élet Horthy országában? Miért hordják hát a keresztet? Csak azért, mert fogadalmat tettek, hogy megszervezik az amerikai magyarságot Horthy- Hitler szolgálatában. “A külföldi szervezet arra törekednék, hogy minden külföldi magyar tagja legyen a Világszövetségnek. Mindenütt egy szervező központot állít fel, amelynek kötelessége az országban élő magyar egyletek és egyéneknek megfelelő pénzösszeggel hozzájárulnának. Állandó jelentéseket küldene a Magyarország, budapesti központnak.” Hát mi ez, ha nem jól megszervezett kém és hűség szövetség? Ennek a megbízatásnak az Amerikai Magyar Szövetség eleget tett. Könyveket lehetne írni az elhangzott hűség nyilatkozatokról, de ez a pár idézet megvilágítja náci felfogását az aláíróknak. Szomorú tanúságot ad az amerikai magyarság egy része, hogy ezeket a Horthy ügynököket elfogadja vezérüknek. Az Amerikai Magyar Szövetség káros működését nagyon nehéz lesz jóvá tenni. Az amerikai magyarság egy részében nincs meg a gerinc, a bátorság és lelki erő ahoz, hogy ezeket a Horthy ügynököket lerázza és kiűzze a magyar társadalmi és politikai életből. A reakciós egyleti vezérek, az egyleti fiókok kulancsai, a reakciós magyar papság megmérgezte, megvakítatta és megbénította az amerikai magyarság egy számottevő részét. Évtizedek káros hatású munkáját nem lehet máról-holnapra jóvátenni. Mi magyarok nem vagyunk képesek ezt megtenni. Kihalt Az ő békeviláguk A világ visszhangzik tervektől és hangos meggondolásoktól, hogy kelljen majd berendezni ezt a világot, ha majd vége lesz a borzalmas küzdelemnek, ha elvégeztük már a feladatot, eltenni útból a rablógyilkosokat. Azon gondolkodik mindenki, hogy kell megnyerni a békét, ha már megnyertük a háborút. Mindenki? Ezeket a jóakarata terveket és elszánásokat eddig csak azokból a körökből hangoztatták, akik a világ másmilyen eddigi berendezkedésétől szenvedtek, valamint azok szószólói: tudósok, gondolkodók köréből. A másik világból, azoknak köréből, akik az eddigi berendezéséből csak hasznot és hatalmat húztak, nem sokat hallottunk, mit szólnak ők a tervezett jövőhöz. | Most, mint egy ablakból, bepillanthatunk az ő fejükbe, szivükbe is. Az líAmerican Mana- ; gement Association”, az Ame- 1 rikai Gyáriparosok Szövetségé■ nek közlönyében fejtegetés jelent meg a Szövetség elnökéi nek, Alvin E Dodd-nak tollá■ ból, amelyben az elmondja, mik . az “angol” tőkéseknek legfőbb , aggodalmai a háború titán kö- , vetkező békevilág tekintetében. : De, miként a “New York Ti- . mes” közgazdasági rovatveze- i tője elárulja, ez az “angol” hi- , vatkozás csak kifogás, mert az , amerikai nehéztőkének ugyan- . azok a bajai, az angolokra való rámutatás csak mód arra, hogy a mostani háborús világban szabadabban beszélhessenek. Azt kell látnunk, hogy mind- ; az, ami nékünk, reménység, az . nékik aggodalom, félelem. Az első bajuk az, hogy a mostani állami ellenőrzésnek nagy része, hátha megmarad a háború után is! Azután: a szakszervezetek egyre növekvő nyomása, hogy beleszólhassanak az üzemek vezetésébe. Azt elismerjük, hogy a há- " 'borús termelésnek gyakran nagy hasznára volt, amikor összeültek a szakszervezetek, az Uniók képviselőivel és a há- . borús üzemvezetés egyes részleteit közösen beszélték meg, engedtek a szakszervezetek beavatkozásának üzemeik háborús vezetésébe. De hogy ez most már mindig igy legyen, hogy az üzemvezetést a békében valamivel is inkább vezesse a közérdek és nem csupán a hatalom és a haszon szempontja, — nem, ez már maga az ördög uralma a földön, sőt ennél is rosszabb, kommunizmus. Mindenki vállalkozó külön-külön attól fél, hogy a konkurrens a háborús termelés alatt való tevékenységével — vagy tétlenségével — jobb helyzetbe kerül mint ő s a háború után elkövetkező business- ben. Ez a búj ósdi játék úgy Angliában mint Amerikában ugyancsak hátráltatta a háborús termelés kibontakozását és a kormányoknak nagy erőfeszítésükbe került, amig az ebből eredő bajokat, úgy ahogy, elhárították. Az angolok — mondja az amerikai nehéztőke képviselője — nagyon félnek attól is, hogy a háború után itt állanak majd, elvesztvén export-területeiket; az export-piacokat “más hatalom” gazdasági erői hódították el tőlük. Ez se angol ügy. Mert, amitől az angol nehéztőke joggal tart, arra az amerikai nehéztőke, már rég elszánta magát. Hogy a háború utáni világban magához kapar it ja az angolok piacait, amelyeket az angol termelés, az export teljes megszűntével, kénytelen volt elhanyagolni. De ha ez megint igy fog menni, bizonyos, az angolok se fogják ott hagyni a terepet, min- denik fél felfegyverezi a maga uj Mussolinij ét, Hitlerét és Horthy-ját és az egész kezdődhet elölről. Nem, a mi békelvilágunknak nem szabad majd igy kinéznie. De, mint ebből az áruló közleményből látjuk, az igazi békevilágot nem lesz olyan könnyű megszervezni. Hatalmas, nagy erőkkel kell még előbb megküz- deniink. (Harc) AZ EPITO GARDABA BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland....... 12.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Farkas, Akron.......... 12.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Danka, Cleveland....... 7.00 A. Molnár, Cleveland.... 12.00 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 J. Horváth, Chicago....... 5.00 J. Zára .Chicago ........... 7.00 L. Gánch, Carolina ....... 12.00 Chicago-Millwaukee kerületi sajtóünnepély szeptember 13- án lesz. Bővebb információért keresse e lapban elhelyezett közle jényt.
