Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-09-05 / 1231. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1942. szeptember 5. GYÁSZMAGYAROK A chicagói “Az Irás”-ban Földi Ferenc a fenti címmel cikket irt, amelyben, megbízható bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy az amerikai magyar egyleti vezérek, akik Pearl Harbor óta egymást túl licitálni akarják a demokrácia vé­delmében, december 7-ike előtt ilyen, vagy még nagyobb loyalitással voltak a Horthy-Hitler kormányokkal szemben. Mi ezt már számos Ízben megírtuk. De most polgári ember, polgári újságban teszi fel a kérdést, hogy kit akar­nak megint becsapni az urak. A cikk egy részét minden változtatás nélkül itt hozzuk. — Szerk. belőlünk Dózsa György, Rákó­czi, Martinovics, Petőfi, Ady Endre és a tizenhárom aradi vértanú, valamint a többi sza­badságszerető nemzeti hős szel­leme. Nincs meg bennünk az erő és bátorság. Az igazi ma­gyar a nemzeti hőseink szelle­mében gondolkozik, beszél, ir és cselekszik. A többi az labanc gyászmagyar. Megfogja az amerikai magyarság szenvedni ezen hamis vezérek működését;. A hurok szorul. Állítják a bi­tófát az árulóknak. Az ameri­kai kormány kezdte a veszedel­mesebb német Bund-on, foly­tatni fogja a Bund-hoz hason­ló magyar szervezeteken. Élet­küzdelemről van szó, s ezt a félrevezetett amerikai magyar­ság egy része még mindig nem akarja megérteni. Minden bel­ső és külső ellenségnek pusztul­nia kell, mert ha nem ők, ak­kor mi. Inkább ők, mint mi . . . Érdeklődéssel olvastam a* Horthy-Hitler Hűség Szövetség gyászmagyarjainak nyilatkoza­tát. Mennyi cinizmus és ferdí­tés kiált felénk abból az üres frázisokkal kicifrázott nyilat­kozatból. Kit akarnak megint becsap­ni ? Az amerikai magyarság egy bizonyos részét az orruknál fogva vezették. A legnagyobb sötétségben tartották és áruló aknamunkájukról nem mond­ták meg az igazat, hogy egy véreskezü nyilas keresztes, éb­redő bandita vezérlete alatt akartak Független Magyaror­szág mozgalmat csinálni, az összmagyarság megkérdezése és beleegyezése nélkül. Áruló tervük nem sikerült. Hamis mozgalmuk megbukott. Most egy év után farizeusi mó­don azt merik irm nyilatkoza­tukban, hogy a Roosevelt- Churchill Atlantic Charter mel­lett foglaltak állást. Miért vár­tak majdnem egy évig? Miért csak julius 31-én nyilatkoztak? A Horthy-Hitler Hűség Szö­vetség, szebb néven az Ameri­kai Magyar Szövetség tiszta érzelmeit, politikai felfogását a következő idézetek tükröztetik vissza, amelyeket a magyar kormány hivatalos jegyzőköny­véből vettük ki, a második Ma­gyarok Világkongresszusának lefolyásáról. “A mi kiváló elnökünk és nagyszerű vezérünk, báró Peré- nyi Zsigmond ur.” Szóval és írásban az ő vezérük báró Pe- rényi Zsigmond és nem a mi szeretett elnökünk F. D. Roo­sevelt. Ezt mondták magyar amerikai polgárok. “Mielőtt a nagy munkához hozzá fognánk eljöttünk Főméltóságu Kor­mányzó ur magas színe elé, hogy lojalitásunkról és mélysé­ges ragaszkodásunk csokrát mély hódolattal felajánljuk.” Milyen nagy munkához? Az árulás nagy munkájához fog­tak hozzá. Megszervezni az amerikai magyarságot a Hor­thy-Hitler Hűség Szövetségben. “Loyalitásunkról hódolatunk­ról.” Mi ez, ha nem hazaárulás fogadott hazánkkal szemben. Kinek tartozunk mi lojalitás­sal és hódolattal Horthynak, vagy fogadott hazánknak és an­nak demokratikus alapon meg­választott kormányának ? “Nagy hittel és forró biza­náját”. De ez nem fogja meg­gátolni Himlert abban, hogy to­vábbra is ilyen hazugságokat közöljön a munkások ellen, mindaddig, amig a gazdáitól ilyen utasításokat kap. Ez rend­ben is van, a himlereknek ez a hivatása, de már itt volna az ideje annak, hogy a magyar bányászok kiseprüzzék az ilyen hazug szemetet a lakásukból. lommal ajánljuk a megalaku­landó Világszövetséget (és az Amerikai Magyar Szövetséget) Főméltóságu Kormányzó ur jó­indulatába. Magunkat külföldi magyarokat kegyes jóságába és szeretetébe és kérve-kérjük a mindenhatót, a jó Istent, hogy Főméltóságu Kormányzó urat nem csak drága szülőha­zánk, de a külföldön élő ma­gyarok javára is tarsa meg so­káig, igen sokáig, hogy lássa meg és gyönyörködjék velünk együtt hazánk feltámadásában. (Hosszan tartó lelkes éljenzés és taps). “Elolvastuk jól na­gyon jól “hazánk”, szóval Hor- thyország az ő hazájuk. “Néha szivünk megszakad a honvágytól a kereszthordozás­tól.” Szóval a szegény Horthy legények megszakadnak itt a kereszthordozástól ? Hát olyan rettenetes ebben a szabad, de­mokratikus nagy országban él­ni? Mennyivel szebb, boldogabb az élet Horthy országában? Miért hordják hát a keresztet? Csak azért, mert fogadalmat tettek, hogy megszervezik az amerikai magyarságot Horthy- Hitler szolgálatában. “A külföldi szervezet arra törekednék, hogy minden kül­földi magyar tagja legyen a Világszövetségnek. Mindenütt egy szervező központot állít fel, amelynek kötelessége az országban élő magyar egyle­tek és egyéneknek megfelelő pénzösszeggel hozzájárulnának. Állandó jelentéseket küldene a Magyarország, budapesti köz­pontnak.” Hát mi ez, ha nem jól meg­szervezett kém és hűség szö­vetség? Ennek a megbízatás­nak az Amerikai Magyar Szö­vetség eleget tett. Könyveket lehetne írni az elhangzott hű­ség nyilatkozatokról, de ez a pár idézet megvilágítja náci felfogását az aláíróknak. Szomorú tanúságot ad az amerikai magyarság egy része, hogy ezeket a Horthy ügynö­köket elfogadja vezérüknek. Az Amerikai Magyar Szövet­ség káros működését nagyon nehéz lesz jóvá tenni. Az ame­rikai magyarság egy részében nincs meg a gerinc, a bátorság és lelki erő ahoz, hogy ezeket a Horthy ügynököket lerázza és kiűzze a magyar társadalmi és politikai életből. A reakciós egyleti vezérek, az egyleti fió­kok kulancsai, a reakciós ma­gyar papság megmérgezte, megvakítatta és megbénította az amerikai magyarság egy számottevő részét. Évtizedek káros hatású munkáját nem lehet máról-holnapra jóváten­ni. Mi magyarok nem vagyunk képesek ezt megtenni. Kihalt Az ő békeviláguk A világ visszhangzik tervek­től és hangos meggondolások­tól, hogy kelljen majd beren­dezni ezt a világot, ha majd vége lesz a borzalmas küzde­lemnek, ha elvégeztük már a feladatot, eltenni útból a rab­lógyilkosokat. Azon gondolko­dik mindenki, hogy kell meg­nyerni a békét, ha már meg­nyertük a háborút. Mindenki? Ezeket a jóakara­ta terveket és elszánásokat ed­dig csak azokból a körökből hangoztatták, akik a világ másmilyen eddigi berendezke­désétől szenvedtek, valamint azok szószólói: tudósok, gon­dolkodók köréből. A másik vi­lágból, azoknak köréből, akik az eddigi berendezéséből csak hasznot és hatalmat húztak, nem sokat hallottunk, mit szól­nak ők a tervezett jövőhöz. | Most, mint egy ablakból, be­pillanthatunk az ő fejükbe, szi­vükbe is. Az líAmerican Mana- ; gement Association”, az Ame- 1 rikai Gyáriparosok Szövetségé­■ nek közlönyében fejtegetés je­lent meg a Szövetség elnöké­i nek, Alvin E Dodd-nak tollá­■ ból, amelyben az elmondja, mik . az “angol” tőkéseknek legfőbb , aggodalmai a háború titán kö- , vetkező békevilág tekintetében. : De, miként a “New York Ti- . mes” közgazdasági rovatveze- i tője elárulja, ez az “angol” hi- , vatkozás csak kifogás, mert az , amerikai nehéztőkének ugyan- . azok a bajai, az angolokra va­ló rámutatás csak mód arra, hogy a mostani háborús világ­ban szabadabban beszélhesse­nek. Azt kell látnunk, hogy mind- ; az, ami nékünk, reménység, az . nékik aggodalom, félelem. Az első bajuk az, hogy a mostani állami ellenőrzésnek nagy ré­sze, hátha megmarad a háború után is! Azután: a szakszerve­zetek egyre növekvő nyomása, hogy beleszólhassanak az üze­mek vezetésébe. Azt elismerjük, hogy a há- " 'borús termelésnek gyakran nagy hasznára volt, amikor összeültek a szakszervezetek, az Uniók képviselőivel és a há- . borús üzemvezetés egyes rész­leteit közösen beszélték meg, engedtek a szakszervezetek be­avatkozásának üzemeik hábo­rús vezetésébe. De hogy ez most már mindig igy legyen, hogy az üzemveze­tést a békében valamivel is in­kább vezesse a közérdek és nem csupán a hatalom és a haszon szempontja, — nem, ez már maga az ördög uralma a föl­dön, sőt ennél is rosszabb, kom­munizmus. Mindenki vállalko­zó külön-külön attól fél, hogy a konkurrens a háborús terme­lés alatt való tevékenységével — vagy tétlenségével — jobb helyzetbe kerül mint ő s a há­ború után elkövetkező business- ben. Ez a búj ósdi játék úgy Angliában mint Amerikában ugyancsak hátráltatta a hábo­rús termelés kibontakozását és a kormányoknak nagy erőfeszí­tésükbe került, amig az ebből eredő bajokat, úgy ahogy, el­hárították. Az angolok — mondja az amerikai nehéztőke képviselő­je — nagyon félnek attól is, hogy a háború után itt állanak majd, elvesztvén export-terüle­teiket; az export-piacokat “más hatalom” gazdasági erői hódí­tották el tőlük. Ez se angol ügy. Mert, ami­től az angol nehéztőke joggal tart, arra az amerikai nehéz­tőke, már rég elszánta magát. Hogy a háború utáni világban magához kapar it ja az angolok piacait, amelyeket az angol ter­melés, az export teljes meg­szűntével, kénytelen volt elha­nyagolni. De ha ez megint igy fog men­ni, bizonyos, az angolok se fog­ják ott hagyni a terepet, min- denik fél felfegyverezi a ma­ga uj Mussolinij ét, Hitlerét és Horthy-ját és az egész kezdőd­het elölről. Nem, a mi békelvilágunknak nem szabad majd igy kinéznie. De, mint ebből az áruló közle­ményből látjuk, az igazi béke­világot nem lesz olyan könnyű megszervezni. Hatalmas, nagy erőkkel kell még előbb megküz- deniink. (Harc) AZ EPITO GARDABA BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland....... 12.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Farkas, Akron.......... 12.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Danka, Cleveland....... 7.00 A. Molnár, Cleveland.... 12.00 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 J. Horváth, Chicago....... 5.00 J. Zára .Chicago ........... 7.00 L. Gánch, Carolina ....... 12.00 Chicago-Millwaukee kerületi sajtóünnepély szeptember 13- án lesz. Bővebb információért keresse e lapban elhelyezett közle jényt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom