Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-08-29 / 1230. szám
8 oldai BÉRMUNKÁS 1942 augusztus 29. A HÉT (A washingtoni háborús információs iroda ebben a rovatban hétről-hétre közli a fontosabb eseményeket, amelyek az országban és az egyes frontokon történtek. A közleményt az iroda juttatja lapunkhoz) AMERIKA SEGÉLYFORRÁSAINAK VÉDELME Az Egyesült Államok minden nemzetet, amely szabadságáért küzd — hadianyagokkal segélyez. Egyre nagyobb fontossága van annak, hogy ez anyagokat ne használják el szükségtelenül. Amerikának gazdag segélyforrásai vannak, valójában a világ leggazdagabb országa. Amerika azonban olyan nagy feladat elvégzésére vállalkozott, »melyet csak a legnagyobb takarékossággal lehet elvégezni. A Hadi Termelő Tanács múlt héten több rendeletet adott ki, amelyek rávilágítanak azokra a hiányokra, amelyekkel Amerikának meg kell küzdenie és arra, hogy a férfiruhákon ezentúl kevesebb zseb, gomb és csatt legyen és hogy kevesebb szövetet használjanak fel erre a célra, valamint kabátokhoz, munkás zubbonyokhoz és nadrágokhoz, horgolt és szövött ingekre. A másik rendelet korlátozza a gumi felhasználását áruk gyártásához, amelyek nem is polgári, hanem katonai célt szolgálnak. A legfontosabb anyagok egyike, amelyekből szenvedünk az acél. Ezen pedig segitenünk kell, ha a háborút meg akarjuk nyerni. Nagy Brittánia és az Egyesült Államok termelési problémáikat az egyesült Production and Resources Board utján kívánják megoldani. Ez a tanács múlt héten kijelentette, hogy bizottságot küld ki Angliába, amely terveket fog kidolgozni arra, hogy az Egyesült Nemzetek hogyan tudnák az acélt gazdaságosabban felhasználni. LÉGI TEHERHAJÓK A LÁTHATÁRON Ennek az egész földtekére kiterjedő háborúnak a lefolyása, amelynek frontjai az Egyesült Nemzetek fegyverraktáraitól messze esnek, szükségessé tette a légi teherszállítás megszervezését. Átalakított repülőgépek, amelyek még nemrégiben amerikai városok között bonyolították le a megszokott napi személyforgalmat, ma már árukat szállítanak az Atlanti Óceánon és Afrikán keresztül a Keletre. A TWA közhírré tette, hogy a hadsereg megbízásából naponta öt járatot fog indítani az Atlanti Óceánon át. Végcélja, hogy minden órában indíthasson útnak egy-egy repülőgépet, tehát huszonnégyet a nap le-1 forgása alatt. E program további tápot adott annak a reménynek, hogy a légi szállítás lesz a megoldása annak a súlyos problémának, hogy a demokrácia fegyvertáraiból a világ távoli részeibe hogyan lehet csapatokat eljuttatni és azokat anyagokkal^ ellátni. KARÁCSONYI CSOMAGOK A KATONÁKNAK. Tengerentúli szállításra kerülő csomagokat november 1. előtt kell feladni, a hadügyitengerészeti és posta-minisztériumok szerint. Az ilyen csomag legnagyobb kiterjedésére szóló korlátozásokat (11 font súly, 18 inch hosszúság, 42 inch kerület) egyelőre nem változtatták meg. A postahivatal mégis kéri a közönséget, hogy ne küldjenek cipődoboznál nagyobb és 6 fontnál nehezebb csomagokat. Élelmiszert egyáltalában ne, ruhát csak egyenes felkérésre. AZ ELLENSÉGE PROPAGANDA CÉLJAI Az ellenséges rádió-leadások még a szokásosnál is nagyobb egyöntetűséggel igyekeznek de- fetista hangulatot teremteni az észak-amerikai közönség körében. A Tengelyhatalmak katonai sikereit túlozva, az ellenséges propaganda szeretné Amerika hadikészülődését megbénítani azzal, hogy az Egyesült Nemzetek problémáit megoldhatatlan dilemákká nagyítja, “túlsók a front, tulkéső a kezdet, Amerika talajt vészit mindenütt, ahová elmerészkedett.” Az ellenséges propagandának sietnie kell betakarítani a propaganda termést, mielőtt a katonai akcióra beborulna az ég. A buzgalom, amellyel az idő haladására intenek, mutatja, hogy tisztában vannak azzal, hogy előnyük rövid életű lesz. Amerikára csak biztatóan hat, amikor kétségbeesetten ismételgetik, hogy az Egyesült Nemzeteket már leverték — amikor borzadva kell gondolni- ok arra, hogy offenzivába lépünk. HADI FRONTOK A múlt héten, amerikai haderők, levegőben .szárazon és vizen, erőteljes támadást kezdtek a második világháború legalább négy frontján. Dover fehér szírtjeitől a Solomon szigetek gőzölgő dzsungeléig — az ellenség tapasztalhatta, hogy a yenkik megérkeztek és maradni akarnak. NEM SIKERÜLT az augusztus 9-ikí piknik sem. Úgy Akronban, mint Clevelan- don a déli órákban hatalmas eső keletkezett, ami visszatartotta a közönséget, bár a bed- fordi Kalo farmot az eső csak délután négy óra körül érte el. Amikor azt irtuk le, hogy nem sikerült, azért tettük, mert számítottuk azt, hogy szép idő esetén néhány lapszámra való anyagiakat nyerünk a Bérmunkás részére. A most történt elszámolásnál kiderült, hogy a nagy kiadásokat leszámítva csak 85 dollár lett a maradvány. A konyhán Ber- csa Jánosné szorgoskodott, aki egymaga végezte a nagy bevásárlásokat, sőt a dolgoknak a helyszínre való kiszállítását is. A Los Angelesbe utazó Alak- szay munkástársnő kézimunkáját Lefkovits munkástársnő sorsolta ki, amely 6.20-et eredményezett és a clevelandi Farkas Béla munkástársnő nyerte meg. Kish munkástársnő egy csomag csigatésztát sorsolt ki, amelyért 2.50 jött be. A lapbizottság ezúton is köszönetét mond mindazoknak, akik munkájukkal segítettek, valamint azoknak, akik a rossz idő dacára is kijöttek. Agitáljon a Chicago-Mill- waukee kerületi sajtóünnepélyre, mely szeptember 13-án lesz. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland....... 12.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York ... 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley........ 12.00 M. Danka, Cleveland___ 7.00 A. Molnár, Cleveland.... 12.00 J. Kozsány, Saratoga.... 10.00 J. Horváth, Chicago...... 5.00 J. Zára, Chicago........... 5.00 Az amerikai hadsereg százezer gyakorlott mechanikust és technikust akar rekrutálni, a légi erők, a távjelző és tüzérségi hadtestek részére. 18 és 44 év közötti, fizikailag alkalmas emberek kellenek, ha a helyi sorozó bizottságtól felmentést nyertek. Havonta 40 tonna ónt nyernek a használt fogkrémek és borotva-szappanok tubusaiból. De ez az eredmény nem kielégítő, mert ez év első három hónapjában átlagban 600 tonna fémet használtak fel ilyen célra havonta. Tehát jelentékenyen többet kell ezzel az akcióval visszanyerni. A DRÁGASÁGI PÓTLÉKHOZ augusztus 22-ig befizetett összegek: F. Szabó, Cleveland 1.00; J. Kasik, Brooklyn 2.00; S. Matthew, Pittsburgh 1.00; J. Hegyi, Yorkville 1.00; J. Schwindt, Akron 3.00; L. Décsi, Akron 2.00; J. Szilágyi, Cleveland, 1.00; J. Varga, Cleveland 3.00; Wm. Fay, Akron 5.00; F. Horváth, Cleveland 4.00; Anna Szedlacsek, Astoria 50c; Anna Mojzer, McMechen 1.00; J. Kmetz, Pittsburgh 1.00; A Toldi, Detroit 3.00; J. Nehéz, Cleveland 2.00; E. Kovách, Cleveland 1.00. tyogás, mint amikor bombák zuhannak alá ezerméteres magasságból. Láutertopf ur úgy meredt meg ijedtében a társaság előtt: félbenmaradt grimásszal az orrán s tánclépésbe emelt görbe lábaival. Végig a lankák lejtőin elnémult a zsi- bongás. Valami nagy, láthatatlan tenyér tapadt a fecsegő szájakra. Az embereket átjárta a hideg s minden vér kiszaladt az arcukból. Pillanatnyi csönd s benne kavargó, émelyítő gondolatok. Tán jönnek a mieink? Újra kezdődik az egész? Újra? Kefeszakállu olasz legény ugrott talpra legelőbb: — Semmi az egész gyerekek! Csak gyakorlat! Csak kipróbálják az ágyúinkat, amikről azt hittük, hogy végleg megdöglöt- tek . . . Fölkapott egy ősajka zsírt s nagyot kortyantott belőle. — ... Semmi! Semmi! hoch — hurrá . . . élni fogunk gyerekek ! Lautertopf orrán újra nekiiramodott a grimász s mint valami élő, pillanatonként változó kacagtató ornamens, rajzolta tovább fiatal arcán a fölszabadult lélek szilaj örömét. Újra kezdődött a zsibongás, a félbeszakadt nótákat továbbénekelték s mire eljött az Ast, újra kigyultak a földeken az apró tüzek. Mint széles víztükör, amiben a csillagos ég nézegeti magát. Minden előkerült a batyukból, amit bennük rejtegettek. A csajkák uj meg uj ételtömegeket ontottak magukból s a zabálás bágyasztó, nehéz részegségében most már ész nélkül mindent összekevertek. Rumba főzött rizskására csípős krumplipálinkát iocsolgat- tak s mert nem volt kenyerük, dagadtrafőtt lótüdővel ették a kakaóval meghintett szalonnadarabokat. A ki's pásztor ragadozó étvágya nem talált megnyugvást. Amikor már mind elnyúlt a földön s hortyogó, mély álomban emésztettek körülötte, ő szép lassan még mindig evett. Közelebb tolta magát a tűzhöz, hányát feküdt a földön s ahogy mély borúval a csillagokat nézegette, az ujjaival bele-belemászott a csajkába. Boldog mélázással tömköd- te tele a száját s e pillanatban csak az a vágya volt, hogy még egyszer kukoricakását ehessen odahaza pirított szalonnával. S ahogy rágondolt a hazai szalonnára, a szive nehéz bánattal telt meg s értelmének lassú fölpislákolásával csöndesen hazaballagott a borsodi hegyek völgyeibe. A kutyája ugatva szaladt eléje s bolondos örömében százszor is körüliramodta rég látott gazdáját ... A tömzsi ember odább rúgott egy nyurga német legényt, mintha csak az állott volna útjába, amikor be akart nyitni a kiskapun. A márciusi éjszaka hideg, dermesztő szelekkel lepte meg a tábort, egymásután ol- togatta ki a tüzeket s a csajkák, mint ásító torkok, üresen meredtek az ég felé. Beletapogatott az ujjaival valamennyibe s hogy nem talált bennük semmit, dühösen messzirerug- ta mind a hármat. — Hej, te igazságos úristen, mikor lesz mán egy kis jó étel a számba! Nagyon ellágyult a kis pásztor- Kibuggyant a könnyű a szeméből s a szája reszeketett, mint az árva gyereké. Aztán föltápászkodott a földről s püffedt bendője terhét cipelve, halk káromkodással elindult az éjszakába valami ennivalót keresni.
