Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-08-29 / 1230. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1942 AUG. 29. NUMBER 1230. SZÁM Ajánlat az uj adótervezet vitájához A KÖZÉP-NYUGAT FŐISKOLÁIBAN NÁCI PROPAGANDÁT TARTALMAZÓ TANKÖNYVEKET HASZNÁLNAK. — HITLERT MAGASZTALÓ TANKÖNYVEK — A KUTYASZÖVETSÉG TERJESZTI ŐKET Bármerre vetjük pillantásun-1 kát, mindenütt a háború győzelméért látunk felhívásokat. Vegyünk védelmi kötvényt, ve-1 gyünk védelmi bélyeget, dolgozzunk rogyásig a háború győzelméért. Ne vásároljunk sok árucikkeket mert ezzel az infláció bekövetkezését segítjük elő. Mint már oly sokszor megírtuk ez a háború különbözik minden más eddigi háborútól, mely dacára annak, hogy a kapitalista osztály érdekeiért folyik, a fasizmus győzelme esetén a munkásszervezetek kipusztulását idézné elő. Csakis ezért munkás kötelességünk a fasizta erők letörését elősegíteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden erőnkkel a kapitalizmus győzelmét és megerősödését mi vállaljuk. Soha nem volt jobb alkalma a munkásosztálynak a profit rendszer gyöngitésére, a nagytőke fölhalmozás korlátozására erejét alkalmazni mint most, amikor legalább is látszólag maga a kormányzat is a profit korlátozásra tesz lépéseket. Persze azok a korlátozási törvénykezések eddig még csak a papíron maradt törvények voltak, gyakorlatban nagyon' kevés eredményük volt. Mert ha átnézzük a nagy korporációk félévi pénzügyi kimutatásait, akkor azt látjuk, hogy kivétel nélkül mind, nagyobb hasznot csináltak az elmúlt félévben mint bármikor azelőtt, dacára a nagy korporáció adóknak, mely ellen éppen most vannak a nagy siránkozások a szenátusban. És éppen ehhez a siránkozáshoz akarjuk hozzá fűzni véleményünket, melynek drámai- as színésze Cheever Cowdin a gyárosok szövetségének elnöke. Ez az ur arra kérte a szenátus pénzügyi bizottságát, hogy a korporációk adóját az üzleti fellendülés és haza érdekében le kell szállítani és az infláció megakadályozására a forgalmi adózást kell fokozni. Nem is igen kertelt amikor a forgalmi adó legalább 8 százalékos felemelését javasolta ami csak annyit jelent, hogy a népmilliók a szükségleti cikkek vásárlásánál minden dollár után még 8 centet juttattnának a kincstárba, igy az állam azért a néhány billióért amit a nagytőkés uraknak elengedne bőségesen kárpótolva volna. így díszelegnek ezek az urak a haza védelmére és dacára annak, hogy a háború főrészt az ő érdekükért történik, minden szégyenkezés nélkül bevallják, hogy annak költségeit a néptömegekkel akarják megfizet- tettni Előttük minden csak a pénz, és amikor a nép fiai a harctereken véreznek, ők azon törik a fejüket, hogy hogyan lehetne még több hasznot ki- -préselni, és ha már a munkásnép még mélységesebb kizsákmányolása nem lehetséges, akkor az általuk fizetendő adók egyrészét akarják visszatartani feneketlen zsebükben. Nem igaz tehát az az állítás, hogy ebben a háborúban nem fognak születni uj milliomosok, mert már eddig is jó néhány tucat uj milliomost-lehetne felruházni a hadifelszerelésen behúzott milliókból. És itt aztán komolyan számításba lehet venni azt a tisztességes polgári megállapítást, amiről elég sokat hallottunk a kényszerítő katbnakötelezett- ség bevezetése előtti vitákban. Akkor többen hangoztatták azt, hogyha a kormánynak lesz joga arra, hogy annyi emberi erőt sorozzon be, amennyire szükség van és ezek ha kell az életüket kell áldozzák, akkor miért ne lehetne az egyéni vagyonokat besorozni a háborús szolgálatba a győzelem érdekében. Miért ne lehetne, a Mor- ganok, a Fordok és Rockefellerek és hasonszőrű társaik, valamint a nagy trösztök vagyo- nait egyszerűen felhasználni hadifelszerelésre a haza érdekében. Vagy ezek az urak nem szeretik úgy a hazájukat mint azok, akik minden vagyonnál többet, az életüket vetik latba a háború győzelméért. Miért a nagyképüsködő viták, az adózásokról, a hadiköl- csönök vásárlásáról, tessék onnét venni a pénzt a háborúra ahol van és egycsapásra megWashington, Aug. hó — A Cincinnati Union Journal nevű munkásujság felhívta J. Edgar Hoover, az F.B.I. (titkos rendőrség) vezetőjének figyelmét egy tankönyvre, amelyet Nebraska, valamint a szomszédos államok egyetemein használnak. Ezt a könyvet, amelyből egy példányt Hoovernek küldtek, a nebraskai egyetem két tanára, Wilhelm K. Pheiler és Joseph E. A. Alexis írták, de indorszálták és mindig védelmezték Chanucey Samuel oldódik a helyzet a háborús készülődésben. Az eldugott milli- árdok előkerülnek a tőkés urak zsebeiből és valóban megindulhat teljes erővel a felkészülés és a harc a győzelem érdekében. És ha a tőkés urak látni fogják, hogy már nem érdemes nekik a háborús vérből sajtolt milliók további fölhalmozásán törni a fejüket, micsoda fellendülés lenne a termelés szinterén. Milyen nagyszerű volna látni egy termelési folyamatot ahol az egyéni haszon- fölhalmozás lehetetlenné volna téve és az egyéni megadóztatásra pedig egyáltalán nem volna szükség. Még az sem volna baj, hogy a politikus vezető urainknak nem volna miről tárgyalni, unalmukban talán még ők is követnék a hasznos termelési munka példáját és a gyárakban találkoznánk velük. És milyen nagyszerű volna a háború győzelme után a profitnélküli termelést tovább folytatni. A.z lenne aztán az igazi győzelem dacára annak, hogy a szenátor és a tőkés uraknak nem volna Ínyére. (f.) Bucher egyetemi rektor és J. E. LeRessignol dékán is. A könyvben, melyet Németország és a német szokások ismertetésére írtak, egy német diák magyarázza egy amerikai diáknak a német viszonyokat és többek között a két amerikai professzor ilyeneket mondat a német diákkal: “Nekünk, németeknek Hitler nem diktátor. Nácizmus Németországnak és a német népnek sok jót hozott; — szabadságot a versaillesi békétől, visszaállította a rendet, megszüntette a munkanélküliséget, mindenki megint katona lett, visszaadta a Rhineland vidéket és most már megint minden németet becsülni lehet.” Egy más helyen megint ezt mondja: “A német népre egy uj, jobb korszak köszöntött be. Mi, németek, jól tudjuk, hogy Németországról és Adolf Hitlerről a külvilágnak hibás felfogása van.” Majd bemutatják Hitler fényképét és a svastika zászlót. A könyv vége felé pedig Hitler privát várkastélyát mutatják be ezzel a felírással: “Isten hozott Németországba!” A könyvet iró két professzor és az indorszáló egyetemi méltóságok nem védekezhetnek azzal, hogy amikor a könyvet Írták, még Hitler nem indította meg a háborút. A könyv oldalakon át magasztalja Hitlert, hogy mi minden jót hozott a munkásságnak, micsoda nagyszerű munkarendszert vezetett be a régi unionok helyébe. Ezt kimerték írni 1938-ban, noha már előzőleg a League of Nations nemzetközi munkás irodája “munkás rabszolga rendszernek” nevezte Hitler uj rendszerét. MUNKÁBAN A KUTYASZÖVETSÉG Ismeretes, hogy pár évvel ezelőtt nagy propaganda indult meg mindenfelé, de különösen New York államban, hogy a tankönyveket megtisztítsák a ‘bolshevik’ propagandától. New York államban a Coudert Bizottság lett hírhedtté az ily irányú hisztérikus propaganda révén. Később aztán kiderült, hogy úgy a new yorki, mint az egész országra kiterjedő ily irányú izgatás mögött a Gyárosok Országos Szövetsége állott. És a Union Journal állítása szerint a szóbanforgó tankönyvet, valamint számos más 41111 IMI MIIIIIIIIIIIIIIIMI IMII IMIMIIII MII Ilii IMIM IIIMI Ml II III IM II IMIM MII IMIM Iliim A magyar nyelvű ipari unionisták és a Bérmunkás olvasók az egész országból képviselve, 1942 szeptember 6-án, (Labor Day előtti napon) ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Clevelandon, 11306 Buckeye Roadon, ahol a mozgalom, de különösen a Bérmunkás még szélesebb körben való terjesztését beszéljük meg. A világesemények kapcsán nagy szükség van arra, hogy a munkásosztály tisztánlátását a Bérmunkással elősegítsük. Ennek a sikeréhez az értekezletre meghívjuk lapunk minden olvasóját. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. 'I|lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||lr Uh i m _ Fasizta propaganda az iskolákban
