Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-08-29 / 1230. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1942 augusztus 29. Egy álláspont olyan iskola könyvet, amelyek­ben úgy Hitlert, mint Mussoli-1 nit dicsérik, szintén ez a tár- \ sulat pártfogolt és terjesztett. Egyben kitűnt az is, hogy mindazok, akik az ily irányú tankönyvek, avagy propaganda mögött sorakoztak fel, valami­lyen összeköttetésben álltak vagy állnak hivatalos német ügynökökkel, vagy már elitéit benszülött fasiztákkal. így pél­dául maga a hírhedt Coudert volt new yorki állami szenátor ügyvédi irodája a jelenlegi Vichy kormány itteni jogi kép­viselője. Coudert bizonyára fas- izta tevékenységével érdemelte ki ezt a zsíros megbízatást.. Az említett tankönyv elősza- wában köszönetét mondanak a szerzők Wolfgang 0. Frohberg- nek, akiktől az elitéit német német ügynök, George Sylves­ter Vierick kapta az utasítása­it. A LaFollette szenátusi bi­zottság vizsgálatainál, kiderült, hogy a National Association of Manufacturers felfogadott egy csapat egyetemi tanárt és több száz újságírót munkásellenes propaganda terjesztésére. Ezek között szerepelt a fent leirt könyv indorszálója, J. E. Le- Rossignol dékán is. FASIZTA TANÍTÓ SZERVEZET Ennek a fasizta propagandá­nak tudható be a new yorki Teachers’ Union elleni hadjárat is. A megvásárolt tanítók ma­gában a unionban is egyenet­lenséget szítottak. Most azon­ban, hogy kisült, miszerint szá­mosán a kutyaszövetség alkal­mazásában álltak és állanak, a megvádolt és állásaiktól felfüg­gesztett tanítók és tanárok el­lenük fordulnak és grand jury vizsgálatot követelnek. E cél­ból New Yorkban 90 szervezet delegátusai konferenciát tartot­tak, amelyet a napi sajtó el­hallgatott. A konferecián, amély “Vic­tory over fasizm in the schools” jelszó alatt folyt le, adatokkal bizonyították, hogy az iskolák­ban még most is fasizta propa­ganda folyik. Ily propagandát, meg antiszemitizmust hirdet­nek a következő tanárok: Milo F. McDonald, Buschwick High School; Edward Fenlon, Brook­lyn College; Timothy Murphy, Chelsea Vocational School; Ge­orge T. Renner, Columbia Uni­versity, Teachers College; stb. Az iskolákban folyó náci vagy fasizta propagandát az American Educational Associa­tion nevű fék szervezet foglal­ja egybe az “Educational Sign­post” nevű folyóirat segélyé­vel. Ez a lap teljesen azt a szel­lemet ápolja, mint Coughlin be­tiltott “Social Justice” nevű lapja. Ez a papír szervezet már a nevével is megtéveszteni igyekszik a nevelésügyet rész­letesebben nem ismerő közön­séget, azért vették fel az “Ame­rican Educational Association” nevet, ami hasonlít az igazi, or­szágos méretű nagy szervezet­hez, amelynek neve “National Education Association”. Ennek a fék szervezetnek az egyik vezetője Dr. Edward J. Fenlon, tanár a Brooklyn Colle­geban, disz-szónoka volt a “Wo­men United” nevű náci egyesü­letnek a kémszolgálatokért el­itéit Laura Ingalls repülőnővel Mostanában úgy hivatalos, mint nem hivatalos körök fog­lalkoznak avval a problémával, hogy mindazon cselekvéseket amiből a tőkés mint tőkés táp­lálékát meríti megszüntessék, vagy kisajátítsák. A tőkésnek meghatározni a profitját a ter- melvények árát, anélkül, hogy a tőkést mint tőkést megszün­tetnék, és anélkül, hogy a fen- álló polgári demokratikus jogi­állapotok megszűnnének. Nem tudják vagy nem akarják tud­ni, hogy a munkabér és a ter- melvények árainak megszabá­sa és a munkaerő feletti ellen­őrzés az állam vagy kormány ügynökség részéről magát a tőkés termelést szünteti meg a tőkés fenmaradásával. A tőkés igaz, hogy már rég az élősdi szerepet tölti be a ter­melésben az iparokhoz már csak annyi köze volt ami ma­gát az igazgatást illeti, hogy hasznot húzott. Magát a ter­melést és igazgatást a munká­sok végeztéi?; bérért, a tőke parancsára. Az iparok kisajátí­tása a kormány részéről a kor­mánynak adja az ellenőrzési jogot az egész társadalom és minden intézménye felett úgy a tőkés felett is. Eddig a társadalom minden intézménye a kormánnyal egye­temben a tőkét szolgálta csu­pán, ma az államot szolgálja. A kormány mind jobban válik egy központosított termelő és szétosztó hivatallá. Lassan de biztosan alakul át egy gazda­sági intézkedő intézménnyé és megszűnik'mint politikai fecse­gő intézmény lenni. A fecsegő politikusok fel­csapnak áru és életszükségle­tekhez elosztó ügynökké. Min­dent ami a társadalmi szükség­leteket szolgálja, megkaparita- nak és intézkednek. Megszünte­tik az osztályharcot az osztály- külömbözet és osztályok fen­maradásával. Megteremtik az ipari demokráciát a saját kép­másukra. Ezernyolcszáz kilencvenben amikor a munkásság a legelső május elsejét ünnepelte hang­zottak el a következő szavak Marxnak legnagyobb segtőtár- sa Friedrich Engels ajkáról: “Bárcsak mellettem állna és láthatná, hogy uj nemzetközi szövetség keletkezik, sokkal nagyobb és hatalmasabb mint az első volt.” Már több mint ötven éve, hogy ezen reménnyel telített szavak elhangzottak. Az orosz forradalom után a kommunista kiáltványhoz irt előszóban már azt olvassuk, hogy: “Csalódás volt, ha En­gels azt hitte, hogy a II Inter- nacionale megvalósitotta a vi­lág munkásságának az egyesü­lését. De — teszi hozzá az iró — nem csalódás, ha azt mond­juk, hogy az egyesülés ma va­lóban megkezdődött a III In- ternacionale megalakulásával. egyetemben. Ez a college pro­fesszor abban a beszédében a demokráciát csak a kommunis­ták meg a liberálisok fecsegé­sének mondotta, amivel anarc­hista és pogány voltukat igyek­szenek leplezni. Sok viz folyt a Missisipin mi­óta a fenti szavak elhangzot­tak. A könyvek ezrei, röplapok milliói továbbították, megismé­telték. Terjesztették az egye­sülés szükségességét de a mun­kások között süket fülekre ta­lált az egész vonalon. Már a második az egész világra kiter­jedő háborút vivatja a munká­sokkal a tőkés osztály uralmá­nak megtartásáért — a sok kisebb háborúkat, ahol a mun­kásság véredényeit csapra ver­ték, nem is számítva. Több évi depressziótól kisér­ve a munkásság még most se figyel föl az intő szóra. A tét­lenség, közömbösség eddig nem ismert formát öltött. Mint a bábu hagyja magát az esemé­nyek gyors változásaitól hány- ni-vetni ide-oda, nem veszi ész­re a maga körül történteket. Az írásom címét majdnem ferdeséggel jelöltem meg, de magam is beláttam, hogy av­val, hogy a kormány kisajátí­totta az iparokat és a munká­sok nem szervezkednek, még nem nevezhető ferdeségnek. A kormánynak joga, sőt mond-, hatjuk kötelessége az iparok kisajátítása ha bizonyos okok­nál fogva nem úgy működnek ahogy kellene. A munkásoknak szintén joguk van szervezetle­nül tűrni a következményeket ha úgy akarják. A munkásosztály történelmi hivatása a bérrendszer eltör­lése és nem a politikusoké. A bérrendszert csak a bérért dol­gozók tudják megszüntetni av­val, hogy megszüntetik azt az osztályt amely a bérfizetésből tartja fenn a létét. A politiku­sok abbani félelmükben, hogy a munkásság megszünteti a bérrendszert és őket mint ha­szontalan osztályt teljesen kí­vül fogja hagyni a javak ré­szesedésénél, a munkásokat megelőzték és megteremtették a maguk érdekeiknek megfele­lő rendszert. Bérharcokban, ha előfordul, hogy a munkások magasabb bért vagy jobb mun­kaviszonyokért harcba szállnak ami mind ritkábban fordul elő — már nem a tőkés képviselő­ivel és nem is politikai ügynö­kökkel kerül szembe, hanem egy katonai bizottsággal. A felmerülő munkásügyek már nem a munkaügyi hivatalnál nyernek elintézést, hanem a hadügyi és tengerészeti hiva­talban. A politikusok megelőz­ték a munkásokat és elvágták egy időre, ha nem örökre, — amit nem hiszek — a szervezés és á harci lehetőséget. Hogy meddig, az a munkásságtól függ, hogy mikor fog a szer- vezkedéhez és a kisajátítók kisajátításához. Dacára annak, hogy az események bennünket ipari unionistákat igazolnak, a látszat majdnem az, hogy nincs eshetőség a szocializmus megvalósításához. De ez csak látszat. A munkásság nagyon, sok mindent megpróbált. Vé­gig járta a vallások több faj­táját, a szakszervezetek és po­litikai pártok minden színét, egyik tévedésből a másikba esett. Csalódások sokasága ér­te. Megbünhődött minden té­vedésért. Mind ezek után nincs más hátra, mint az ipari szer­vezet eszméje és taktikájának a kipróbálása. Harc minden­nemű és fajú kizsákmányolás ellen. Én hiszem, hogy a pró­bát megéri. Szervezés, nevelés és fölsza­badulás, a munkásosztály egye­düli reménye. Bischof. CHICAGO — MILLWAUKEE KERÜLETI SAJTÓ ÜNNEPÉLYT rendeznek az IWW Chicago és Millwaukee kerületben levő csoportjai a Finn és Magyar propaganda csoportokkal egye­temben 1942 szept. 13-án vasárnap egész nap a TWIN CITY PARKBAN (Mozina Park) 1120 Elmwood Avenue, North Chicago, 111. Waukegan közelé­ben. A kerthelyiség megválasztá­sánál a rendezőség figyelem­mel volt arra, hogy az úgy Chi­cagóból, mint millwaukeeból könnyen megközelíthető legyen mig a közben eső Racine, Wau­kegan és Kenosha szomszéd­ságában van és igy a legmeg­felelőbb. A helyiség minden időben alkalmas. Szép idő ese­ten a kerthelyiség, esős vagy hűvös idő esetén pedig tágas fedett helyiségekben szórakoz­hatnak a vendégek. A sajtóünnepély a szezón ki­magasló eseménye lesz. Műsor, tánc, különféle társasjátékok, ízletes ennivalók és hűsítők. Az ünnepély jövedelme az IWW sajtó, úgymint: “IN­DUSTRIALIST!” finn napilap; “INDUSTRIAL WORKER” an­gol heti és a “BÉRMUNKÁS” magyar hetilapok anyagi tá­mogatását szolgálja. Kössük össze a hasznosat a kellemessel és tömegesen je­lenjünk meg ezen SAJTÓ ÜN­NEPÉLYEN. Már most felszó­lítjuk lapunk olvasóit, hogy je­gyezzék elő e napot és szólít­sák fel ismerőseiket is. Tolsztoy: Amidőn a katoná­kat beporozzák, egy intenzív fegyelmi gyakorlatba képezik ki, melyre azóta lett nagy szűk ség, mióta nem osztozkodnak a hadi prédákban, mint a múlt­ban. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. A. Alakszay, Akron 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron 5.00 Mrs. J. Deák, Akron ..... 5.00 Mrs. L. Decsi, Akron ..... 5.00 Mrs.özv.I. Farkas, Akron 5.00 Mrs.If j. J. Farkas, Akron 5.00 Mrs. Wm. Fay, Akron ... 5.00 Mrs. P. Kern ,Akron ..... 5.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 5.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ....... 5.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.. 8.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago....... 3.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 5.00 Mrs. S. Visi, Lincoln Prk. 5.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 6.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 4.00 Mrs. E. Kovách, Clev...... 4.00 Mrs. Török, Atl. City 5.00 Mrs. Mary Mayer, Phila 4.00 Mrs. M7 Danka, Cleveland 2.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom