Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-07-04 / 1222. szám
ti oldal BÉRMUNKÁS 1942, julius 4. kaimat, hogy a világhírű honfitárssal eldicsekedjen. . Miért veti fel a cikkíró a kérdést? Mi a cikkiróhoz intézzük a kontra kérdést, hogy miért nem adta meg a választ a feltett kérdésére ? Holott ő éppen olyan jól tudja, mint mindenki, aki ismeri a hivatalos magyar körök mentalitását hogy miért történt nem egy esetben hasonló mulasztás. Ha egy énekes, vagy légtornász honfitárs^ vetődik Clevelandiba, akkor a Magyar Club, a Magyar Nők Világszövetségével együtt rögtön fogadtatást rendez a tiszteletére, feltéve, hogy az illető vallási és politikai tekintetben megüti azt a mértéket, amelyet a Horthy éra vezetett be. A közel múltban történt, hogy egy magyart neveztek ki szövetségi bíróvá, akinek az apja évtizedekig vett részt a magyar mozgalmakban, de ezt az egyedülálló esetet nem találták bankéira alkalmasnak, mert az illető feltett kalappal dicséri a jehovát. Egy kiváló opera énekesnőt csak azért nem vettek észre, mert az illető háborús segélyre énekelt. Most ünnepelik szerte a környéken az amerikai magyarság két “kiváló Íróját” de Molnár Ferencet, vagy Lengyel Menyhértet még nem vették észre, mert zsidók és liberálisok. Itt van kérem a kutya eltemetve, mert mit szólna a Horthy bagázs Budapesten, ha az amerikai magyarság vezérei egy olyan valakit ünnepelnének, kit az egész világ ismer, de kérem, az illetőnek el kellett hagyni Magyarországot, mert utálta a magyar úri rendszert, utálta, gyűlölte a magyar né- p e t megnyomorító gentry bandát. Megvagyok győződve, hogy sem Korda, sem Molnár, sem Jászi Oszkár nem lesz kétségbe esve, hogy Darago, vagy Kerekes urak nem üdvözlik őket és az egész dolog nem is olyan fontos, mert magyar szempontból nem sokat lendítene a kátyúba jutott magyar szekeren, amely reménytelenül bele sü- lyedt a náci mocsárba. Ebből a szempontból és általános emberi szempontból is sokkal súlyosabbnak, sokkal szégyenletesebbnek találom azt, hogy az úgynevezett hivatalos amerikai magyar körök, bele értve a lapokat és egyleteket, nem találták szükségesnek azt, hogy megbotránkozásuknak és részvétüknek adjanak kifejezést azokért a szörnyűségekért, amiket a “hős magyar hadsereg” Szerbiában elkövetett és elkövet. Sok ezreknek a legyilkolása, asszonyok, lányok megbecstelenitóse, tízezreknek börtönbe és koncentrációs táborba való hurcolása (mi ezt jól ismerjük Siófok és Orgo- vány idejéből) rettenetes vád Magyarország ellen, amelyet enyhített volna az, ha az amerikai magyarság hatalmas arányú tiltakozását fejezte volna ki. Ja, kérem, Amerika megüzente a háborút a magyar kormánynak, ezek a hivatalosok féltéglával verik az amerikai mellüket, — mert muszáj, de Kordáról, a szerbek legyilkolá- sáról, nem vesznek tudomást, | mert suttyomban ők ma is Egy esztendő... Félve, halogatva fogtam.ehhez a megemlékezéshez hozzá. Hisz már a 16-ik napja, hogy Hitler hordái minden képzeletet felülmúló támadásokat intéznek Sevastopol ellen, hogy ennek a veszett vérebnek az oroszok elleni háború évfordulóján legyen mit felmutatni. A németek és a román-magyar ágyutöltelékek tízezreit áldozta fel, hogy ezt a szovjet erőséget bevegye, hogy a lankadt német lelkesedést újra fel vértezze. Nem rajta és nem a feláldozott tömegeken múlt, hogy ezt a győzelmet nem lobogtathatta meg a német nácik előtt. Leningrád ismétlődik meg Sé- vastopolnál, ahol nemcsak a hihetetlenül áldozatkész vörös hadsereg, de a város civil lakossága is halálos elszántsággal, regébe illő hősiességgel védi a szovjet földet a náci ban- j ditákkal szemben. “Készek vagyunk az utolsó csecs-szopó gyermekig elpusztulni, de Sevastopolt át nem adjuk. Csak a város romjai alá temetett hulláinkon keresztül juthatnak a nácik a szovjet ' erőségbe”, — jelentették ki Sevastopol hős védői. Ugyanilyen ellentállással találkoznak Hitler náciai a khark- ovi fronton. Ott sem bírták kierőszakolni az áttörést. A szovjet vörös hadserege a múlt évben Leningrádnál, Moszkvánál, most Sevastopolnál és Khark- ovnál ad történelmi leckét nem csak a náciknak, hanem az egész világnak arról, hogy a munkásosztály milyen hősiességre képes abban az esetben, ha a szabadsága, az emberi jogai vannak veszélyben. .Ez a történelmi lecke igazolja azt, hogy a nácizmusnak a legkomolyabb ellenfele a munkás- osztály. A Szovjet Tanács Köztársaság, egy elmaradott iparilag és kultúrálatlan, fejletlen országban alakult meg. Itt döntötte romba a munkásosztály először nagymértékben a kapitalista rendszert. A szó szoros értelmében romokat vett át. A négy éves háború még a meglévő szegényes gazdasági eszközöket is lerongyolta. A gyárak álltak, a gépek tönkretéve, szívvel lélekkel Horthynál vannak. Hát ezért kérem szépen. HOZZÁSZÓLÁS Már nem csak az írógárda kéri a hozzászólásokat az olvasóktól, de különösen a feltett kérdésekkel egyet nem értőktől, hanem a vendégszereplő (remélem, hogy rendes irógár- dista lesz. Ehhez meg van minden előfeltétele: dolgozó munkás, írni tud és a szemei nyitva vannak) Tudja Pál is. De ugy- látszik, hogy ő sem tudja megmozdítani a csökönyösen hallgatókat. Hát igy, hogy a felhívása hiába ne essen, én szólok hozzá röviden a kérdéshez, (hosszan már többször megtettem, talán kedvet kapnak a nagy hallgatók is. Az én véleményem ezúttal a következő: tudja Pál, mit kaszál! a közlekedése csődben, a földmi velése a földosztás miatt termelésképtelen. Ehhez jött az évekig tartó polgárháború, amikor a külföld által felfegyverzett és pénzelt zsoldosok törtek a fiatal szovjetekre. Azután megkezdődött az építés. A gyárak ezrei nyíltak meg. Az ipara elképzelhetetlenül gyors fejlődésnek indult. Rendbe szedve a közlekedést, likvidálva az analfabétizmust, óriási munka folyt le egy évtizeden keresztül. Nem úgy, ahogy mi szerettük volna, az eszközöket, a móds zereket számtalanszor kifogásoltuk, de a körülmények kényszere is közre játszott a mód és az eszköz megválasztásában. Lenin halála, az európai forradalom elmaradása, a kapitalizmus újra való megerősödése, mind irányitólag hatottak az eseményekre. De 10-15 év alatt sokszor koplalva, rongyosan, ha talmasat alkottak az orosz munkások és amikor már a fejlődés, a haladás simább és gyorsabb lett volna, akkor j öt: az uj világégés, amely elől Sztálin szerencsétlenül egy náci szövetséggel akarta a szovjeteket kivonni, — sikertelenül. Mert egy év előtt Hitler hátba támadta a szövetségesét. Ez az egy év, romba döntötte egy évtized szenvedéssel teli munkáját: városok romokban; millió dolgozó proletár megölve; óriási szovjet területek náci csür- he igája alatt szenved. De a szovjet népe bátorsággal, halálmegvetéssel, egységesen, az egész szebb jövőben bízó emberiség rokonszenvétől erősítve áll szemben a náci hadi gépezettel. Ma, egy év után a vörös hadsereg erősebb mint valaha, csapatai jól képzettek, felszerelése elsőrangú, a katonai vezetői a legkiválóbbak. Amerika és Anglia ma a legnagyobb méretű hadianyag segítséget nyújtja és holnap talán már uj front nyitásával gyöngíti meg a nácik rettenetes nyomását. Ma már tudjuk azt, hogy ha újra vissza kellene is vonulnia a vörös hadseregnek, ha Sevastopol, ha Leningrád, Moszkva el is esne, Hitler még akkor sem ütné ki az oroszokat, mert az, úgy ember, mint hadianyag szempontjából uj frontokat húzhatna. Az Uralon túl nem csak a régebben épült gyárak vannak 100 százalékos üzemben, hanem az elmúlt évben uj és uj üzemek támadtak, nem is beszélve az Ukrajnából odatelepitett gyárakról, amelyek nem csak a gépek, de a munkások áttelepítését is jelenti. Az Ural mögött óriási tartalék kiképzése folyik, amelyek még sok keserű órát fognak szerezni a náciknak. Természetesen számítani kell a Japán orvtámadásra is, de erre fel van készülve a szovjet. A szibériai hadsereg mint olyan teljesen különállóan van megszervezve, a hadianyag ellátását is közvetlenül Szibériából kapja, nem valószínű, hogy ott a Japán uj Pearl Harbort ismételhessen meg. Mi, akik egy szebb, boldogabb társadalomért harcolunk proletár szolidaritással figyeljük az orosz munkások gigászi küzdelmét és hangos szóval követeljük, hogy Amerika és Anglia ne csak a lehető legnagyobb hadianyag segítséget adja meg a szovjetnek, hanem a második front megnyitásával segitsen a szovjeteken és tegye lehetővé a nácizmus legyőzését még ebben az évben. Kovách Ernő. LEGŐSZINTÉBB JAVULÁST kívánva váltunk el újra, az elmúlt héten Révész Zoltán munkástársunktól, aki messze Calif ormából jött a kelétre, hogy a michigani Mount Clemensen enyhülést találjon kínzó bán- talmaira. New York magyar munkás- mozgalmának egy oszlopa volt a Révész család. És ezt szósze- rint kell érteni, mert ma az egész országban ismert Modern Színkör alakításában Révész^ né, a velük együtt élő nővére, de még az akkor 5—8 éves Pityu és Sisi fiuk is olyan aktivitást fejtettek ki, hogy akkor sokan megjósoltuk, hogy valamikor Hollywood keresett művészei lesznek, ők tényleg beérkeztek, de Révész munkástársunkat megrongálta az élet küzdelme. Most fiai juttatták a gyógyulást kereső úthoz. És hogy az lelki örömöket is kielégítsen, a több mint yardos vasúti tikét Hollywood, New ..York, Cleveland, Mount Clemens, Chicago és Hollywoodra van kiállítva, hogy talán utoljára kibeszélgethesse magát régi, harcos munkástársaival. New Yorkban két hetet, Clevelandon három^ és fél napot töltött közöttünk, ahol a lapbizottság egy estét töltött vele, amelyen a hajdani tűzzel és lelkesedéssel “kívánta a Bérmunkásnak azt az irányvonalát megtartani, amelyen szolgálatára van elsősorban a munkásosztálynak és az emberiségnek a náci-fasiszmus legyőzésével, egy szebb rendszerhez vezető mozgalom kiépítése lehetőségében.” Néhány hetet szándékszik a gyógyfürdő telepen tölteni, majd Chicago érintésével kerül vissza családja körébe. A lapbizottság és akiknek alkalmuk volt vele itt találkozni, a legőszintébb javulás kívánalmával búcsúztak el tőle. (1.) az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo....... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield___ 6.00 J. Kollár, Cleveland....... 10.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Clevőjand.... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 J. Horváth, Chicago....... 5.00 J. Zára, Chicago....^........ 3.00
