Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-08-08 / 1227. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 augusztus 8. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ........................$2.00 C/ne Year .........................$2.00 Félévre ............................ 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ..............— 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A negyvennyolc órás munkahét (gb) Az Egyesült Államok nyolc igen fontos hivatala azon megállapodásra jutott, hogy a hadiiparokban a munkások leg­hatékonyabban termelhetnek, ha hetenként 48 órát dolgoznak. Ajánlották tehát úgy a kormány tulajdonában lévő, mint a privát tulajdont képező iparoknak, hogy a 48 órás munkahe­tet tegyék általánossá. Ezen igen nagyjelentőségű ajánlatnak a következő kor­mányközegek írtak alá: Department of War (Hadügyminiszté­rium), Department of Navy (Tengerészeti minisztérium), De­partment of Commerce (Kereskedelmi minisztérium), Department of Labor (Munkaügyi minisztérium), Maritime Commission (Kereskedelmi hajózási ügyosztály), Public Healt Service (Köz­egészségügyi osztály), War Men Power Commission (Háborús munkás elosztó hivatal), War Production Board (Háborús terme­lési igazgatóság). Ezen kormányhivatalok szakértői számításba vették, hogy az átlagos munkás mennyit bir ki huzamosabb időn át anélkül, hogy termelőképességének hatásfoka csökkenne. Gondos vizsgálat után úgy találták, hogy válságos időkben a legalkalmasabb munkahét 48 órából álíjon, ami hat napos 8 órai munkanapra legyen beosztva. Ajánlják, hogy lehetőleg minden hét napban egy pihenő napot kapjon a munkás és ebédidőre minimális 30 percet foglaljon le. A Department of Labor információs irodája szerint a hadi­iparokban jelenleg TÖBB MINT MÁSFÉL MILLIÓ EMBER DOLGOZIK HETI 48 ÓRÁN FELÜL. És habár elkerülhetet­lennek tartják, hogy némely esetben, — különösen a foremanok meg más vezető állásokban heti 48 óránál többet kell dolgozni, mert nincs elegendő szakképzett ember az ily pozíciókra, de a produkciós munkáknál nincs erre szükség, mert uj munkásokat könnyen be lehet tanítani. A felsorolt kormánykörök ajánlatuk megtételénél pusztán csak a leghatásosabb termelést tartották szemelőtt. VAGYIS AZT TARTJÁK, HOGY 48 ÓRÁS MUNKAHÉT MELLETT LEHET HUZAMOSABB IDŐN ÁT A LEGTÖBB HADIANYA­GOT ELŐÁLLÍTANI. VIZSGÁLATAIKNÁL CSUPÁN EZT AZ EGY SZEMPONTOT NÉZTÉK ÉS A MUNKABÉREKKEL EGYÁLTALÁN NEM TÖRŐDTEK. ÉS MINDEZEK DACÁRA AZ ORSZÁG SAJTÓJA MOST ÚGY IGYEKSZIK BEMUTATNI EZT AZ AJÁNLATOT, MINT­HA A KORMÁNYKÖZEGEK AZT AJÁNLANÁK, HOGY FIZE­TÉS SZEMPONTJÁBÓL IS 48 ÓRÁS LEGYEN A MUNKAHÉT A MAI 40 ÓRÁS HELYETT, VAGYIS A MUNKÁSOK CSAK A 48 ÓRÁN FELÜL KAPJANAK TÚLÓRÁI BÉREKET. Ez a csalás valójában jellemzi az amerikai sajtót. Ezzel valóban elárulták, hogy NEM AZZAL TÖRŐDNEK, MENNYI HADIANYAGOT KÉSZÍTENEK A HADIIPAROKBAN, amitől a háború.eshetősége függ, hanem csak azzal, HOGY A MUNKÁ­SOK MENNYIT KERESNEK. Mert a munkások keresete az amerikai lapok gazdáinak a profitját érinti. ÉS AZ AMERIKAI TŐKÉSEK A PROFITÉRT MÉG A GYŐ­ZELMET IS KOCKÁRA TESZIK! A munkások helyhez kötése (gb) Újabban megint sokat hallunk arról, hogy nagy munkáshiány van. A múlt ősszel is ilyenformán beszéltek és Írtak a lapokban, de aztán elhallgattak vele. Sőt közben arról is hirt kaptunk, hogy a munkanélküliek száma nagyon meg­szaporodott, mert sok ipart lezártak. Tény, hogy mostanában nyitják meg az újonnan épült gyárak százait és azokba munkásokat keresnek. A hirdetések­ben rendesen kiírják, hogy csak olyanok jelentkezzenek, akik jelenleg nem a hadiiparokban dolgoznak. Ezzel elejét akarják venni az úgynevezett “munkás kalózkodásnak”, ami alatt azt értik, hogy a megszorult munkáltató valamivel magasabb bé­reket kínál, mint a környéken fizetnek és igy elcsalja a szom­széd gyárakból a munkásokat. Valahogy azonban még igy is nagy a munkásfluktuáció és azért ebben az ügyben, — mint hírlik, — maga Paul McNutt, a Man Power Commission elnöke fog valami intézkedést fogana- sitani. Mint ilyenkor szokás, a tervről elárulnak egyet-mást, hogy megtudják, mit szólnak hozzá az érdekeltek. Az ilyen eljá­rást műnyelven “próba balon eregetésnek” nevezik. McNutt próba balon ja szerint tervbe van véve a munkások­nak a munkához való kötése, egy uj “fagyasztási” terv. Általá­ban most mindent fagyasztani akarnak, egyik az árakat, mások a munkabéreket, megint mások a jövedelmeket, hát akkor miért ne lehetne magukat a munkásokat is? Akik azonban megkísérlik ezt a fagyasztást, azok majd rájönnek, hogy a munkások emberek, akik a helyhöz való fa­gyasztástól éppen olyan irtózattal félnek, mint a közönséges testi fagyasztástól és igyekszenek mindkettőt kikerülni. A munkások helyhöz kötése a feudális rendszer legjellem­zőbb intézkedésének a felelevenítését jelentené. Ezt tették Németországban már évekkel ezelőtt. És habár elismerjük, hogy a fasiszmus leverésére áldozatokat kell hozni, de semmiesetre sem azt az áldozatot, hogy megteremtsük a saját, amerikai jelzésű hazai fasiszmust. Egyáltalán nem kell nagy tehetség annak kitalálására, hogy miként lehet a munkás fluktuációt megakadályozni, vagy lényegesen csökkenteni. Köztudomású, hogy azon helyekről szökdösnek a munkások, ahol rosszul fizetnek és hosszú órákat kell dolgozniok. Ha a Man Power Commissionnak hatalma van ahhoz, hogy helyhöz kösse a munkásokat, akkor miért nincs elég hatalma, — avagy akarata arra — hogy csak olyan munkáltatók részére engedélyezzen munkásokat, akik az általános munka standardot betartják úgy a bérek, mint a munkaviszonyok tekintetében. Ez ^természetesen a tuí kapzsi kizsákmányolok megrendszabá- lyozását, esetleg a profit levágását jelentené. Ennyire azonban ugylátszik, még nem jutottunk el. Egyen­lőre még csak a munkásokat akarják fagyasztani, azt hiszik, azok kibírják, hiszen csak emberek. A szent profithoz azonban nem mernek fagyasztó levegőt fújni, még megártana a szegény, gyenge teremtésnek! A HADI FRONTOK A német támadások vihara Rostov külvárosaihoz ért el. A vérrel itatott Don melletti Ros­tov közeli elesne a hét legfon­tosabb eseménye. A németek felkészültek arra, hogy hatal­mas csatát vivjanak Timoshen­ko marshal haderejével, a kau­kázusi olajmezők birtokáért. Afrikából jelentik, hogy a szövetséges légi erő a Tengelyt kiszorította a levegőből és el­pusztították tápvonalaikat. Le­hetséges azonban, hogy Rom­mel tábornok szándékosan kés­lelteti támadásait, érezvén, hogy előnyösebb rá nézve, ha vár, mintha támad. A Csendes Óceánban Japán újabb támadást intézett Uj Guinea ellen, ahol sikerült lá­bát megvetnie. Kínában a japánok némileg visszaestek. Spencer: A végeredménye, amikor egyéneket a saját té­vedéseinek a következményétől akarjuk meg menteni, csak az, hogy még több tévedést nyinál- nak. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'I a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis oly kép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” 'A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. 'A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" W * W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W 1 W ___ ___________________—■———————................................................................. .....................

Next

/
Oldalképek
Tartalom