Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-08-08 / 1227. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 augusztus 8. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ........................$2.00 C/ne Year .........................$2.00 Félévre ............................ 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ..............— 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A negyvennyolc órás munkahét (gb) Az Egyesült Államok nyolc igen fontos hivatala azon megállapodásra jutott, hogy a hadiiparokban a munkások leghatékonyabban termelhetnek, ha hetenként 48 órát dolgoznak. Ajánlották tehát úgy a kormány tulajdonában lévő, mint a privát tulajdont képező iparoknak, hogy a 48 órás munkahetet tegyék általánossá. Ezen igen nagyjelentőségű ajánlatnak a következő kormányközegek írtak alá: Department of War (Hadügyminisztérium), Department of Navy (Tengerészeti minisztérium), Department of Commerce (Kereskedelmi minisztérium), Department of Labor (Munkaügyi minisztérium), Maritime Commission (Kereskedelmi hajózási ügyosztály), Public Healt Service (Közegészségügyi osztály), War Men Power Commission (Háborús munkás elosztó hivatal), War Production Board (Háborús termelési igazgatóság). Ezen kormányhivatalok szakértői számításba vették, hogy az átlagos munkás mennyit bir ki huzamosabb időn át anélkül, hogy termelőképességének hatásfoka csökkenne. Gondos vizsgálat után úgy találták, hogy válságos időkben a legalkalmasabb munkahét 48 órából álíjon, ami hat napos 8 órai munkanapra legyen beosztva. Ajánlják, hogy lehetőleg minden hét napban egy pihenő napot kapjon a munkás és ebédidőre minimális 30 percet foglaljon le. A Department of Labor információs irodája szerint a hadiiparokban jelenleg TÖBB MINT MÁSFÉL MILLIÓ EMBER DOLGOZIK HETI 48 ÓRÁN FELÜL. És habár elkerülhetetlennek tartják, hogy némely esetben, — különösen a foremanok meg más vezető állásokban heti 48 óránál többet kell dolgozni, mert nincs elegendő szakképzett ember az ily pozíciókra, de a produkciós munkáknál nincs erre szükség, mert uj munkásokat könnyen be lehet tanítani. A felsorolt kormánykörök ajánlatuk megtételénél pusztán csak a leghatásosabb termelést tartották szemelőtt. VAGYIS AZT TARTJÁK, HOGY 48 ÓRÁS MUNKAHÉT MELLETT LEHET HUZAMOSABB IDŐN ÁT A LEGTÖBB HADIANYAGOT ELŐÁLLÍTANI. VIZSGÁLATAIKNÁL CSUPÁN EZT AZ EGY SZEMPONTOT NÉZTÉK ÉS A MUNKABÉREKKEL EGYÁLTALÁN NEM TÖRŐDTEK. ÉS MINDEZEK DACÁRA AZ ORSZÁG SAJTÓJA MOST ÚGY IGYEKSZIK BEMUTATNI EZT AZ AJÁNLATOT, MINTHA A KORMÁNYKÖZEGEK AZT AJÁNLANÁK, HOGY FIZETÉS SZEMPONTJÁBÓL IS 48 ÓRÁS LEGYEN A MUNKAHÉT A MAI 40 ÓRÁS HELYETT, VAGYIS A MUNKÁSOK CSAK A 48 ÓRÁN FELÜL KAPJANAK TÚLÓRÁI BÉREKET. Ez a csalás valójában jellemzi az amerikai sajtót. Ezzel valóban elárulták, hogy NEM AZZAL TÖRŐDNEK, MENNYI HADIANYAGOT KÉSZÍTENEK A HADIIPAROKBAN, amitől a háború.eshetősége függ, hanem csak azzal, HOGY A MUNKÁSOK MENNYIT KERESNEK. Mert a munkások keresete az amerikai lapok gazdáinak a profitját érinti. ÉS AZ AMERIKAI TŐKÉSEK A PROFITÉRT MÉG A GYŐZELMET IS KOCKÁRA TESZIK! A munkások helyhez kötése (gb) Újabban megint sokat hallunk arról, hogy nagy munkáshiány van. A múlt ősszel is ilyenformán beszéltek és Írtak a lapokban, de aztán elhallgattak vele. Sőt közben arról is hirt kaptunk, hogy a munkanélküliek száma nagyon megszaporodott, mert sok ipart lezártak. Tény, hogy mostanában nyitják meg az újonnan épült gyárak százait és azokba munkásokat keresnek. A hirdetésekben rendesen kiírják, hogy csak olyanok jelentkezzenek, akik jelenleg nem a hadiiparokban dolgoznak. Ezzel elejét akarják venni az úgynevezett “munkás kalózkodásnak”, ami alatt azt értik, hogy a megszorult munkáltató valamivel magasabb béreket kínál, mint a környéken fizetnek és igy elcsalja a szomszéd gyárakból a munkásokat. Valahogy azonban még igy is nagy a munkásfluktuáció és azért ebben az ügyben, — mint hírlik, — maga Paul McNutt, a Man Power Commission elnöke fog valami intézkedést fogana- sitani. Mint ilyenkor szokás, a tervről elárulnak egyet-mást, hogy megtudják, mit szólnak hozzá az érdekeltek. Az ilyen eljárást műnyelven “próba balon eregetésnek” nevezik. McNutt próba balon ja szerint tervbe van véve a munkásoknak a munkához való kötése, egy uj “fagyasztási” terv. Általában most mindent fagyasztani akarnak, egyik az árakat, mások a munkabéreket, megint mások a jövedelmeket, hát akkor miért ne lehetne magukat a munkásokat is? Akik azonban megkísérlik ezt a fagyasztást, azok majd rájönnek, hogy a munkások emberek, akik a helyhöz való fagyasztástól éppen olyan irtózattal félnek, mint a közönséges testi fagyasztástól és igyekszenek mindkettőt kikerülni. A munkások helyhöz kötése a feudális rendszer legjellemzőbb intézkedésének a felelevenítését jelentené. Ezt tették Németországban már évekkel ezelőtt. És habár elismerjük, hogy a fasiszmus leverésére áldozatokat kell hozni, de semmiesetre sem azt az áldozatot, hogy megteremtsük a saját, amerikai jelzésű hazai fasiszmust. Egyáltalán nem kell nagy tehetség annak kitalálására, hogy miként lehet a munkás fluktuációt megakadályozni, vagy lényegesen csökkenteni. Köztudomású, hogy azon helyekről szökdösnek a munkások, ahol rosszul fizetnek és hosszú órákat kell dolgozniok. Ha a Man Power Commissionnak hatalma van ahhoz, hogy helyhöz kösse a munkásokat, akkor miért nincs elég hatalma, — avagy akarata arra — hogy csak olyan munkáltatók részére engedélyezzen munkásokat, akik az általános munka standardot betartják úgy a bérek, mint a munkaviszonyok tekintetében. Ez ^természetesen a tuí kapzsi kizsákmányolok megrendszabá- lyozását, esetleg a profit levágását jelentené. Ennyire azonban ugylátszik, még nem jutottunk el. Egyenlőre még csak a munkásokat akarják fagyasztani, azt hiszik, azok kibírják, hiszen csak emberek. A szent profithoz azonban nem mernek fagyasztó levegőt fújni, még megártana a szegény, gyenge teremtésnek! A HADI FRONTOK A német támadások vihara Rostov külvárosaihoz ért el. A vérrel itatott Don melletti Rostov közeli elesne a hét legfontosabb eseménye. A németek felkészültek arra, hogy hatalmas csatát vivjanak Timoshenko marshal haderejével, a kaukázusi olajmezők birtokáért. Afrikából jelentik, hogy a szövetséges légi erő a Tengelyt kiszorította a levegőből és elpusztították tápvonalaikat. Lehetséges azonban, hogy Rommel tábornok szándékosan késlelteti támadásait, érezvén, hogy előnyösebb rá nézve, ha vár, mintha támad. A Csendes Óceánban Japán újabb támadást intézett Uj Guinea ellen, ahol sikerült lábát megvetnie. Kínában a japánok némileg visszaestek. Spencer: A végeredménye, amikor egyéneket a saját tévedéseinek a következményétől akarjuk meg menteni, csak az, hogy még több tévedést nyinál- nak. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'I a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis oly kép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” 'A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. 'A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" W * W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W 1 W ___ ___________________—■———————................................................................. .....................
