Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-08-08 / 1227. szám

1942 augusztus 8. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ö MEGJEGYZÉSEI NÉGER KÉRDÉS Amióta a dicső elődök hajói az afrikai partokról ideszálli- tották a feketebőrü rabszolgá­kat és itt mint árut eladták őket, azóta van néger problé­ma, amelynek a megoldásán annyi sok tudós, humanista törte a fejét, annyi tintát írtak el erről a kérdésről, hogy az tengerré válna együttesen. A polgárháború, a hagyomány szerint “megoldotta” ezt a problémát, oly annyira, hogy ma éppen úgy fenn áll ez a kérdés, mint bármikor azelőtt. Legutóbb Pearl Buck írónő— aki, különösen "a kínai nép éle­tének és harcainak a megírá­sával igazolta, hogy jó és nyi­tott szemei vannak — irt egy nagyon okos füzetet erről a kérdésről, amelyhez Mrs. Roo­sevelt irt előszót. Mind a két asszony úgy ismeretes, mint akik előítélet mentesek és ér­zéssel vannak az elnyomottak problémái iránt, kik a háború célkitűzését á faji gyűlölet és a nemzeti versengés megszün­tetését, nem tudják össze egyeztetni azzal, hogy itt is meg van az a faji probléma, kü­lönösen Amerika legnagyobb kisebbségével a négerrel szem­ben is. Hipokratizmusnak tart­ják a Hitleri fajgyűlölet elleni harcot, akkor, amikor itt a né­ger még mindig másodrangu polgár. Okos, humánus és jóakara- tu Pearl Buck könyve, de a kérdést éppen úgy nem oldja meg, mint a többi rengeteg írás, mert maga a társadalmi rendszer az, amely ezt a kér­dést előidézi és azt is mint annyi más problémát — mint zsidó kérdés, a háború meg­születése,, a gazdasági biz­tonság, stb., — csakis a társa­dalmi rendszer változásával oldható meg. Hogy ez igy van, azt nem csak mi látjuk, akik egy életen keresztül harcolunk ezért a rendszer változásért, hanem igy látják már az érde­kelt színes bőrű testvéreink is. A segítőm a munkán, egy 55 éves néger, akivel eldiskurál­tunk erről a kérdésről a mun­ka közben és éz a Charlye, a kö­vetkezőképen foglalta össze a kérdés lényegét és. a megol­dását. “Az ember egyformán szüle­tik, akár fehér a bőre, akár fe­kete, minden attól függ, hogy milyen gazdasági helyzetben vannak a szülei. A négerek túl­nyomóan nagyobbszámban van­nak a munkásosztályban, mint a fehérek, és ettől eltekintve is kevesebb alkalmuk van ta­nulni, egészségtelenebb lakás és élelmezési viszonyok közt élnek, mint fehér osztálytár­sai, mert a legrosszabb negye­dekbe zsúfolódnak össze. A fi­zetésük alacsonyak, tehát ke- vesebbett vásárolhatnak, mint a fehérek. Kizárják őket a leg­több gyárból és unionból. Csak alacsonyrendü munkát bíznak rájuk, vagy sztrájktörőnek használják fel, igy mestersége­sen idézik elő a fajgyűlöletet mind a két félnél. Nem sokat ér a sok beszéd és irás, ha magát a rendszert nem változtatják meg. Ha ti fehérek fel akartok szabadul­ni, úgy azt csak velünk együtt tehetitek meg. Mi leszünk, ha ti bevesztek magatok közé a felszabadulási harcnak a leg­jobb katonái, mert a mi elnyo­matásunk kétszeres, elvagyunk nyomva, mint munkások és mint négerek is. Mi nem fehér nőket akarunk, hanem társadalmi és gazdasági egyenlőséget. És ez jönni fog, ha a nácizmus elpusztul, akkor el kell pusztulnia a néger kér­désnek is, nem úgy, hogy min­ket vissza küldjenek Afrikába, hanem, hogy minden __ ember fajra, színre való tekintet nél­kül egyenlő legyen gazdasági­lag is, társadalmilag is, akkor majd a néger sem nem lesz ke- vésbbé kulturált, mint a fehér ember társa.” Ez a Charlye, csak egy 65 centes napszámos, akinek nincs világ hire, de a probléma össze­foglalását és nfeglátását tisz­tábban látja, mint mind azok, akik erről a kérdésről annyit összeírtak és szónokoltak. Ha az öntudatos munkásság meg érti ezt az egyszerű be­szédet, úgy a jövőharcában sok millió feketebőrü Charlye lesz. Mert nincs néger kérdés, nincs zsidó kérdés, csak gazdasági kérdés van! MÉG EGY DOKUMENTUM Vannak dolgok, amelyek annyira átmennek a köztudat­ba, hogy azt már bizonyítani sem kell. így ma már arról dis- kurálni, hogy a magyar kor­mány a kormányzóval együtt, csak egy áldozat a sok náci ál­dozat közül, csak aggkori el­megyengeségbe esett egyének­kel lehet. Mert eltekintve a magyar uralkodó osztály ősre­akciós voltától, maga a magyar kormány a kormányzóval az élen, legalább hetenként egy­szer kihangsúlyozzák azt, hogy ők már Hitler előtt az “ujrend’1 kezdeményezői voltak. így csak természetes, hogy szoros baráti kapcsolatuk van a német és az olasz fasiszmussal. De a mi “vezéreink” nem ké­pesek ezt felfogni, ha Darago— Kerekesék ki is jöttek egy vér­szegény nyilatkozattal, amely­ben báb-kormánynak nevezték a magyar kormányt, mert mu­száj volt, Amerika hadüzenete után már nem lehetett tovább búj ócskát játszani^ de valójá­ban ők még ma is a régi gra- mafon lemezre táncolnak, ha nincs is itt a Horthy követség, ki dirigálja őket, ők olyan jó tanulóknak bizonyultak, hogy karmester nélkül is tudják a feladott leckét: a mai magyar uralmi rendszer védelmét. Vagy hat héttel ezelőtt a jugoszláv kormány hivatalos jelentésbe hívta fel a világ fi­gyelmét arra a borzalmassá­gokra, amelyeket Horthy bi­tangjai Bácskában, Bánátban elkövettek az év elején.Az ame­rikai közvélemény felháborod­va hördült fel az általunk oly jól ismert siófoki, orgoványi, mintára megrendezett tömeg­gyilkosság, kínzás, nők meg- becstelenitése miatt. Az ame­rikai magyar sajtó túlnyomó többsége, a Magyar Szövetség irányvonalán mélységesen hall­gatott, meglapult, mint az a bizonyos dinnye a fűben, mert ahhoz nem volt bátorsága, hogy a magyar nép védelmébe, meg­bélyegezze Horthyék brutali­tását. De most egyszerre meg jött a hangjuk. Most szó szerint közük a magyar kormány men- tegetődzését a bácskai vérfür­dővel kapcsolatban. Darago ur vezércikkben állapítja meg, hogy a jugoszláv jelentés ha­zug, túlzás volt, mert ime Kál- lay miniszterelnök megállapí­tása szerint Újvidéken csak kétezer ötszáz lázadót végeztek ki. Persze, a többi helyekről, ahol Horthy tiszti banditái mű­ködtek, mint Bácstopolya, ahol a legnagyobb volt a terror, ar­ról hallgatnak úgy Kállay ur, mint az amerikai védnökeik. Nem igen túlzott a jugoszláv kormány, amikor az egész te­rületeken a magyar katonaság ‘WASHINGTON, augusztus hó. — A Selective Service leg­újabb rendelkezése értelmében országszerte elhalasztják a nős egyének besorozását — a to­vábbi intézkedésig. A rendelet sorrendszerint osztályozza a férfiak behívá­sát, amiként azt a katonai so- rozási törvény újabb módozata előírja. Arra- kérik tehát a he­lyi sorozó bizottságokat, hogy a következő sorrend szerint hívják be katonai szolgálatra az embereket: Először, — a bizottság ma­gános egyéneket hiv be, akik­nek nem kell hozzátartozó egyének eltartásáról gondos­kodni. Másodszor — amidőn ezt a csoportot kimerítették, a he­lyi bizottság sorrendszerint át­tekinti azok névsorát, akik nem végeznek fontos hadimunkát, akik nem élnek feleségükkel és gyermekükkel, elvált feleség­gel, szülőkkel, testvérekkel, nagyszülőkkel, vagy unokák­kal. Ezen esetek átvizsgálása­kor a helyi bizottság “a további felmentést tényleges eltartás alapján ítéli meg”. Minden más egyént újból klasszifikálva ka­tonai szolgálatra ajánlatosnak minősítenek. Harmadszor — Amint az első két csoportot kimerítették, a bizottság áttekinti — sorrend szerint — mindazok ügyeit, akik a fentebbi alapon bizonyos hozzátartozókat eltartanak és amellett maguk a háborúval kapcsolatos fontos munkát vé­geznek. A rendelkezések kibo­csátásakor a sorozási főtanács 34 olyan lényeges foglalkozást sorolt fel, amelyeket előbb a War Manpower Commission meghatározott. E rendelkezés és az említett jegyzék alapján állapítják meg tehát, hogy a katona jelölt felmentést nyer-e vagy katonai szolgálatra köte­les. Negyedszer— az első három csoport kimerítése után, sor­áldozatait 40 ezerre becsülte. És még azon csodálkozik Eck­hardt ur, hogy az európai lei- gázott nemzetek képviselői nem hajlandók vele és tásaival szó­ba állni. A fátyolnak egy-egy ilyen fellebbenése, mutatja azt, hogy minden fogadkozásuk s mellve- regetésük ellenére is ők ma is izzig-vérig Horthy. legények, akikkel a fasiszmus őszinte el­lenségeinek nincsen semmi és nem is lehet semmi közösségük, még akkor sem, ha egy olyan igazán humanista, liberális nem politikust tudnának is beugrat­ni, hogy a tisztes nevével fe­dezze az ők kétkulacsosságu- kat, mint Bartók Béla a kiváló zeneszerző, mert ők a most el­ejtett rossz nevű Eckhardt he­lyére szeretnék Bartókot ten­ni, de kétségtelen az, hogy Bartók Béla minden tisztes múltja dacára sem tudná ki­húzni a kátyúba ragadt szeke­rüket a Magyar Szövetségnek, ha azon továbbra is a kocsis szerepét Eckhardt és a fulaj- tárjai töltenék be. rendszerint vizsgálja meg a bi­zottság azok ügyét, akiket azon a címen mentettek fel, hogy házastársukkal együtt él­nek, de akik nem végeznek há­borúval kapcsolatos fontos mun kát. Itt is, miként a fentebbi második csoportban, a bizott­ság a további felmentést a tényleges altartási kötelezett­ség alapján Ítéli meg. ötödször — Az első négy csoport kimerítését követve, a bizottság azok esetében fog dönteni, akik házas emberek és házas életet folytatnak és egy­ben fontos hadi munkát végez­nek. Ez esetben az állás miben­léte és az említett foglalkozási jegyzék az irányadók. Hatodszor — Miután az ösz- szes csoportot kimerítették, a helyi bizottság azok ügyében fog dönteni, akik házasok, együtt élnek, gyermekeik van- najc de nem végeznek fontos hadi munkát. Hetedszer — Végül a sorozó bizottság azokat is osztályoz­za, akik házaséletet folytat­nak, gyermekeik vannak és amellett fontos háborúval kap­csolatos munkát végeznek. Katonai szakértők szerint beláthatatlan időn belül a had­sereg emberanyagát bővíteni lehet, anélkül, hogy a hatodik és hetedik csoportra sor kerül­ne, tehát házasemberekre, akik gyermekeket tartanak el. Az uj rendelkezés országszerte fel­menti tehát ezeket. Mindamellett a következő négy-öt héten keresztül, egyes házasemberek (gyermekekkel), akik a régi beosztás szerint a Class 1-A-ben voltak, esetleg behivatnak. A sorozási főta­nács figyelmeztet, hogy akiket behívnak, azoknak szigorúan jelentkezniük kell és egy hó­napig, mig az átmeneti idő tart, gyermekes házasemberek, akik ezidőszerint Class 1-A-ben van­nak, nem bocsáthatók el a szol­gálatból. Egyenlőre kétséges, hogy a Elhalasztják a nős embe­rek besorozását

Next

/
Oldalképek
Tartalom