Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-07-25 / 1225. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1942 julius 25. akit csak mostanában neveztek ki a diplomatái állásra, a következőket fűzte az előzőkhöz: “Németországot a zsidó propaganda hamisan mutatja be az amerikai közönségnek. Hogy tiszta képet alkossunk, meg kell érteni, hogy a német köztársasági éra magukat a németeket is megzavarta. Az államot népjóléti intézménnyé tették, az alkotó tőkét túlterhelték utópisztikus törvényekkel. A munkanélküli segélyezés^ betegsegélyezés, aggkori nyugdíj, haláleseti segélyek, társadalmi biztosítás, háborús penziók, stb., igen nagy akadályokul szolgáltak. A szakszervezeti bérek és munkaidők a termelési árat az eladási ár fölé emelték.” “A Nemzeti Szocializmus legkiemelkedőbb alkotása az uj német szellem életre hívása, amely kidobta a túlzott társadalmi szolgálatokat, leszállította a termelési kiadásokat, úgy hogy most versenyképesek vagyunk. Ez, amit elértünk, nem többet és nem kevesebbet. Ki kellett irtani azt az eszmét, hogy az állam a legfelsőbb jóléti intézmény, ennek helyébe kellett tenni a mind nagyobbodó termelés elvét. Éppen ezért el kellett hallgattatnunk az osztályharcot hirdetők minden központját, be kellett börtönöz- nünk a veszedelmes utópistákat és a szentimentális fikm- trópistákat. Ezt használta ki' a. zsidó propaganda, hogy Németországot befeketítse a világ közvéleménye előtt.” EZEKET AJÁNLJA AMERIKÁNAK IS “Nem akarom a látszatát sem kelteni annak, hogy Amerika belügyeibe akarnánk avatkozni, de nem állhatom meg, hogy rá ne. mutassak, hogy Amerika ma nagyon hasonlít a Szociáldemokrata N é metor- szághoz. Itt is nagyon lehangoló tényként hatnak a túlfokozott társadalmi jóléti törvénykezések, amelyeket az adminisztráció kezdeményez, a már káoszt elérő osztályharc, az aránytalan túlságos magas bérkövetelések és a zsidó befolyás a politikában. Minket, németeket ez nagyon lehangol, mert tudjuk, hogy a,világ újjászervezésében mit jelent az, ha az Egyesült Államokban mind nagyobb lesz a vörös befolyás.” “Egy másik nagy baj az, hogy a tisztánlátók között nincs egyezség és- hiányzik a központi irányítás, aminek következtében a szimpatizáló erők szét- forgácsolódna'k. M i n daddig,' amig ezen bajokat nem orvosolják, nem lehet erős amerikai nemzetiségi ujjászületési hadjáratot indítani. Ideje volna a centralizációról komolyan gondolkodni. Mi, németek keressük az amerikai nacionalistákkal a kooperációt. De mindenek fölöst kioperálni akarunk az ország gazdasági vezetőivel. Nem sok megértésre számíthatunk az Egyesült Államok kormánya részéről, de számítunk arra, hogy a business (üzlet) világ megélt bennünket. Ennélfogva ajánljuk, hogy a jövőben hasonló konferenciákat tartsunk felelős politikai, financiális és üzleti vezérekkel, amelyeken megbeszéléseket folytat-1 hatunk a nemzeti, nemzetközi gazdasági és politikai problé- | mákról.” AMERIKAI VÉLEMÉNY A konferencián résztvevő (a), (b) és (c) jelzésű amerikaiak a következő véleményt nyilvánították. (a) : “A németek ajánlatának lényege az, hogy meg kell változtatnunk az amerikai szellemet, amelynek a múlt választások kifejezést adtak. Ez nehéz ugyan, de azért nem lehetetlen. Először a népnek rá kell jönni, hogy milyen katasztrofális gazdasági politikát folytat a mai adminisztráció. Ez- z;el egyidőben nagyon erős kampányt kell vezetnünk a lapokban és a rádión^ Hogy vájjon ezt a kampányt a Republikánus Párt körül vezessük-e, azt még majd meglátjuk.” (b) : “Előrelátó üzleti vezetők készséggel vesznek részt az ilyen konferenciákon. Rendkívüli inspirációt nyerhetnek belőle Most már látható, hogy azon gyárosok akik eddig mindkét politikai párt kampányaira ajándékoztak, ezentúl csak: azokat kell ,hogy segítsék, amelyeknél a jelöltek kiválasztásába beleszólásuk van. Végre nekünk is el kell ismerni, hogy Washingtontól már többet nem ^remélhetünk és igy nekünk, üzletembereknek egyesülnünk kell határozott tervek kidolgozására. Mindannyian megegyezünk abban, hogy az üzleti világ vezetőinek jó befektetés a hazafias polgári szervezetek financiális támogatása. így megnyerhetjük őket egy közös célra. Nagyon helyes eszme az egyesitett és központosított irányítás egy kimagasló vezér alatt. Hálásak leszünk német barátainknak minden ily irányú segítségért.” (c) : “Amerika külpolitikáját védeni kell a Távol-Nyugat szo- vietizálása ellen. Jobban, mint bármikor is, a kongresszusnak ] ellenőrizni kell a State De- partmentet. A Németországgal való barátságos viszony kiépítése szükséges, ha mindjárt népszerűtlen is, mert csak ezzel lehet ellensúlyozni az itteni nagy szoviet melletti agitá- ciót. Szükségesnek tartom, hogy ezen első tanácskozásról értesítsük az üzleti világ befolyásos vezetőit, a két politikai párt irányitóit annak megbeszélésére, hogy ebben a dologban párton kívüli kooperáció lehetséges-e ?” A TANÁCSKOZÁS RÉSZTVEVŐI Kevés kihagyással ez a titkos memorandum, amelyet felvettek azon a konferencián, amelyen Hitler két megbízottja és hét nagybefolyásu amerikai vezető egyéniség tartottak 1937 november 23-án, tehát akkor, amidőn Hitler már Spanyolországban kipróbálta a pusztító fegyvereit. A memorandumban jelzett első német “vendégünk” Báró Tippleskirch, bostoni német konzul volt. A másik “vendég” jelzés alatt Manfred Freiher von Killinger, az akkor kinevezett sanfranciskói német főVálasz és álláspont ii. Az uralkodó osztály nem csak eltartatja magát a dolgozóktól, hanem ha hatalma veszélybe kerül, meg is védeti a munkásokkal. A régmúltban a római légiókkal, a közel múltban a várőrséggel, a jelenben pedig gépesített osztagokkal. A légiók védték a rabszolga kereskedelmet, mert az jelentett hatalmat. A várőrség az uradalmakat és a várt, ahol a rab- lott holmi fel volt halmozva. A jelen haderő pedig piac és nyersanyag forrásért harcol és azokat védi. Nem bizonyos egyének akaratából tört ki ezen emberi életet és javakat pusztító hack járat sem. Nem világnézet harcol itt sem egymással. Mert a világnézethez legyen az bármennyire is eltérő az “ellenség” világnézetétől,, a Suez csatornának és a Baku olaj forrásainak semmi köze. És igy vagyunk a demokráciával is. Azért, hogy a népjogokat kiakarjuk terjeszteni és a népnek jólétet és boldogságot mindenki számára teremteni, nem szükséges Libyába vagy Malayba menni gyilkolni. Az első számú világháború, nem csak a császárságot Toppantotta össze, hanem a német kapitalizmust is és vele együtt omlottak össze az összes intézmények. A német munkásságot ezen összeroppanás készületlenül találta arra, hogy a kapitalizmus helyét elfoglalja és a termelés és a szétosztás eszközeit mozgásba tartsa. A szocialista kormány, mely a császárságot követte, demokratikus eszközökkel és módszerekkel próbálta a leromlott gazdasági és erkölcsi életet újra megteremteni. Ami bizonyos mértékben sikerült is. Hála a nemzetközi finánctőke gazdasági bojkottjának, pár évi vergődés után összeomlott. Dacára a félalkalomnak, amit a győztes ország tőkései engedélyeztek a német tőkének a szocialista párt uralma alatt gyűjtött any- nyi erőt, hogy a szocialista kormányt szükségtelennek tartotta tovább megtartani. Megbuktatta és a mérsékelt Hinden- burgot juttatta győzelemre. Gondolva azt, hogy a győztes> országok tőkéseit belátásra bírják, a mi nem sikerült. Hinden- burg uralma se hozta meg a kívánt eredményt, mert nem tiporta le a munkásmozgalmat. A Liebknecht felkelése sem volt még elfelejtve és igy a ludbőrös testük sem tudott lesimulni. I A vörös lobogó, amit a német munkásság lengetett a Liebknecht felkelésen, még mindig ot’; libegett a lelki szemeik előtt a nemzetközi tőkének. Tehát Hindenburgban sem láttak garanciát arra, hogy a munkásságot megtudja akadályozni abban, hogy az elrejtett vörös lobogót előveszi és a Liebknecht felkelés kudarcain okulva, olyan istenigazából, alapos tiszta munkát végez. Az örökös félelem és rettegés, a befektetések bizonytalansága, kény- szeritette arra, hogy Hitlert, aki már akkor teleorditotta az országot, a tőkéseket a német nép nyakára ültesse. Nem csak a német munkásság, hanem az egész világ munkássága, nem emberelte meg magát. Mert ha a munkásság meg emberelte volna magát, nem sikerült volna azt az igazságtalan békét megkötni Németország rovására. Nem engedték volna meg annak az egy pár tehénnek is a kiszállítását Németországból a mi még a háború után megmaradt. Párisban a francia dámák tejbe fürödtek, mig Németországban a munkás gyermekek a hiányos táplálkozás miatt, amit főleg a tej hiány idézett elő, ezrével pusztultak. Igaz, hogy a francia munkás gyermekeknek sem volt jobb sorsuk. A győztes ország kapitalistái követelték a hadisarcot a német kapitalistáktól.. A német tőkések a négy évi háborúban mindenétől megfosztott lerongyolt munkásságtól pró>- bálta azt kipréselni több munkával és kevesebb fizetéssel. A hosszú háború annyira kimerítette a német munkásság munkabírását, hogy az újabb terhek viselését nem bírták, lázadásba kezdtek. A német tőkések egyik oldalon, a lázadó munkások a másik oldalon, a győztes ország tőkései a hadisarc követelésekkel. Nyersanyag hiány, elveszett gyarmatok, az áruk kicserélésének lehetetlensége, mivel minden országban, még a győztes országokban is nagy volt a munka- nélküliség. Ezt mind összead- ' va egy Hitlert fogunk kapni. Vagyis a fentiek oly állapotokat teremtettek Németországban, mely szintén kikövetelte a nácizmust. Ez 'volna dióhéjban az egésznek a miértje. J. Bischof. (Folytatjuk) konzul szerepelt. Killinger csak akkoriban érkezett ide és igy minden valószínűség szerint utasításokat hozott a “közös front” megteremtésére. Egyéb iránt ez a Killinger egyike azon nyolc gyilkosnak, akik Erzberger néppárti (katholi- kus) politikai vezért meggyilkolták még Hitler uralomra jutása előtt. Érthetetleín, hogy mindezek dacára a State Department elfogadta a konzuli kinevezését. Az amerikai résztvevők névsorát nem hozták nyilvánosságra. Annyit azonban elárultak, hogy a felszólalók közül (a) a General Motors Company egy igen magasrangu tisztviselője volt, (b) a Du Ponts cégeket képviselte és a (c) jelzés alatt egy amerikai szenátor rejtőzik. Az utóbbi időben száfnos bizonyíték került napfényre arra vonatkozólag, Hogy úgy a General Motors, mint a Du Ponts cégek több kartell összeköttetésben álltak a németekkel és igy nem valami meglepő, hogy ezen újabb leleplezésben szintén ezen társaságok képviselőit találjuk.
