Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-12-26 / 1247. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1942. december 26. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 öné Year ..........................$2.00 Félévre ............................. 100 Six Months ........ 1.00 Egyes szám ára ........... 5e Single Copy __________ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 8, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Más szemében a szálkát (gb.) E sorok Írásának idején Cleveland városban egy olyan pör felperesei két néger nő, akik kitanulták a masiniszta mesterséget, de azért sehol munkát nem kaptak. Ezért beperelték a város két legnagyobb cégét a Warner-Swasey gépgyárat és a Thompson Aircraft Companyt, hogy velük szemben törvényellenesen faji diszkriminációt alkalmaznak. A bepörölt gyárak tagadták a faji diszkriminációt, kimutatták, hogy igenis alkalmaznak négereket is. Ezzel szemben azonban a vádló ügyvédek bebizonyították, hogy mindkét helyen csak tisztogatásra és hasonló szakmanélküli állásokra veszik fel a színes bőrű munkásokat. A végsőkig megszorított gyárosok nevében aztán Charles J. Stilwell, a Warner-Swasey elnöke azzal védekezett, hogy szakmunkára nem vehetnek fel négereket, mert azt az American Federation of Laborhoz tartozó union ellenzi. Stilwell állítása szerint ahányszor csak néger munkást gépmunkára tettek, az union business agentje, Matthew DeMore tiltakozott ellene és miután a gyárnak szerződése van az unionnal, kénytelenek voltak ebben a kérdésben is engedni. Hogy az American Federation of Labor keretein belül még mindig ellenszenvvel nézik a néger munkásokat, az egyáltalán nem titok. Nemcsak a déli államokban, de az egész országban akadályokat gördítenek a néger munkásoknak az unionba való felvétele elé. Ez természetesen azt jelenti, hogy a néger munkásoknak hosszabb munkaidő mellett olcsóbban kell dolgozni, mint a szervezett fehéreknek. Szerintünk ez pontosan ugyanazt a felfogást tükrözi vissza, mint amikor a német nácik azt állítják, hogy az árja faj felsőbb- rendű, mester nép és a többi népeknek szolgálni kell őket. Amidőn egy népfajt rosszabb munkaviszonyokra, alacsonyabb élet- színvonalra szorítanak csak azért, mert a bőrük más szinü, akkor pontosan ugyanezt a felsőbbségi fajelméletet alkalmazzák ellenük. A német és az amerikai felsőbbségi fajelmélet között mi csak ezt a külöbséget látjuk: a németek azt tartják, hogy ők magasabbrendüek más népeknél, az amerikaiak pedig azt mondják, hogy a feketék alacsonyabbrendüek a fehéreknél. És ez a különbség mindkét esetben elegendő ok a fokozottabb kizsákmányolásra. De amig az amerikai munkások milliói vérüket és életüket képesek feláldozni a náci felsőbbségi elmélet kiirtására, ugyanezt az elméletet görcsösen fentartják még az oly nagy munkásszervezetben is, mint az American Federation of Labor. Mi, az Industrial Workers of the World tagjai mndkét féle faji felsőbbségi felfogást elitéljük és egyformán küzdelmet hirdetünk ellenük. A szabad sajtó? (gb.) Már ismertettük olvasóinkkal azt az országos méretű támadást, amelyet a Bedford, 0. városban lévő “JAHCO” (Jack and Heintz Co.) cég tulajdonosai ellen intéztek a lapokban és a rádión át. A támadásra az adott okot, hogy ez a cég a háborús rendelésekből eredő összes nagy profitot nem tartotta meg, hanem magas fizetéseket és bónuszokat adott az alkalmazottaknak is. Fz természetesen igen nagy veszedelmet jelentett azon kapzsi munkáltatók számára, akik az összes profitot a saját részű' re szeretnék megtartani, mert féltek, hogy a munkások tőlük is a JACHO által fizetett béreket és bónuszokat fogják követelni. Megindult tehát a nagy hajsza Bill Jack ellen. Elnevezték hazaárulónak, zsiványnak, meg kitudná minek, mert a nagy fizetősöket az államtól kasszálja be és a pazarló bónuszokat a gTOír-íinveinberek által vásárolt bondokból fizetik. A nagy hajsza i következtében Bill Jacket a kongresszusi vizsgáló bizottság is maga elé idézte. A hírek szerint ez a cég “önkényesen” leszállította a gyártott árucikkek árait. A napokban ez a cég is megkapta a tengerészeti E jelvényt. Ez alkalomból az összes lapok igen dicsérő cikkeket írtak róluk. A Scripps-Howard újság például vezércikkben azt irta, hogy “Kétségkívül Bill Jack korunk egyik legkiválóbb termelő zsenialitása.” Hasonló dicséretek egész halmazát sorolták fel, noha beismerik, hogy Bill Jack még ma is igen magas béreket fizet, csakhogy ezt most dicsérőleg említik fel. És dicsérik azért is, mert nagy bónuszokat ad, meg hogy havonként a clevelandi nagy Public Auditóriumban bankettől rendez alkalmazottai számára, akiket nyáron Canadába küld vakációzni, télen pedig Floridába. Nem tudjuk, hogy ebből mi az igaz és mi nem. Minket inkább csak az érdekel, hogy mi változtatta meg a lapok véleményét, ha a hajszára adott okok továbbra is fennállanak? Talán csak nem az, hogy a támadás óta a JACHO CÉG MINDEN HÓNAPBAN EGY OLDALAS HIRDETÉST ÁD LE A LAPOKBAN?! Ezen hirdetések, avagy a hirdetésekért járó összeg mosta fehérre Bill Jacket és tette egyszerre korunk egyik legkiválóbb géniuszává? Annál is inkább szeretnénk erre a kérdésre választ kapni, mert ugyanazon számban, amelynek 14. oldalán ezt a nagyon dicsérő cikket találtuk, a 12. oldalt a JACHO hirdetés foglalja el. így egész logikusan mutatja, hogy előbb jön a fizetés és azután következik az ellenszolgálat. A Scripps-Howard újságok fejdisze a fénytvető világitó torony. Szeretnénk, ha fényt vetne most erre a kérdésre is: Az alábbi kifejezések közül melyik illeti meg jogosan az olyan sajtót, amelyiknek véleményét igy meg lehet változtatni a hirdetésekkel: SZABAD SAJTÓ? KITARTOTT SAJTÓ? ZSAROLÓ SAJTÓ? A megfelelő kifejezést tessék aláhúzni! AZ EGYESÜLT NEMZETEK TUDOMÁNY EGYETEME LONDON, dec. (ONA) — A Szövetséges Nemzetek itt tartózkodó tudományos munkálkodói és kutatói felvetették azt az eszmét, hogy az angol fővárosban egyetemet állítsanak fel, amely a nemzetek közösségének, valamint a nemzetek egymásközti érintkezésének és egymáshoz való viszonyainak kérdéseivel foglalkozzon. A mozgalom élén két nemzetközien ismert tudós áll, Robert William Seton-Watson (Scotus Viator), a londoni egyetemen a középeurópai történelem tanára, és René Cassin, a Harcos Franciák igazágügyi és közoktatásügyi minisztere. Úgy tervezik, hogy lehetően mindenik nemzet előadói résztvesznek az egyetem munkásságában, azzal a céllal, hogy összhangu gondolkodás és egyetértő cselekedetek iránya alakuljon ki közöttük. A kezdeményezést a “Royal Society”, az angol tudományos Akadémia támogatja, az Egyesült Államok kormányának pedig három megbízottja vesz részt az előkészítő munkában. Az első értekezlet a tervezett egyetem ügyében december 16-án volt. AKRON, O. — A magyar nyelvű IWW-isták a hónap első vasárnapján, délelőtt tartják havigyülésüket a Thornton St.-en levő Magyar Házban. Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe! ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. iák akikbó’l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával 'elvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót rjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERRELP A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. ^ "Szervezés" "Nevelés" — "Felszabadulás" ^ v* Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W
