Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-12-26 / 1247. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1942. december 26. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 öné Year ..........................$2.00 Félévre ............................. 100 Six Months ........ 1.00 Egyes szám ára ........... 5e Single Copy __________ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 8, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Más szemében a szálkát (gb.) E sorok Írásának idején Cleveland városban egy olyan pör felperesei két néger nő, akik kitanulták a masiniszta mes­terséget, de azért sehol munkát nem kaptak. Ezért beperelték a város két legnagyobb cégét a Warner-Swasey gépgyárat és a Thompson Aircraft Companyt, hogy velük szemben törvényel­lenesen faji diszkriminációt alkalmaznak. A bepörölt gyárak tagadták a faji diszkriminációt, kimu­tatták, hogy igenis alkalmaznak négereket is. Ezzel szemben azonban a vádló ügyvédek bebizonyították, hogy mindkét helyen csak tisztogatásra és hasonló szakmanélküli állásokra veszik fel a színes bőrű munkásokat. A végsőkig megszorított gyárosok nevében aztán Charles J. Stilwell, a Warner-Swasey elnöke azzal védekezett, hogy szak­munkára nem vehetnek fel négereket, mert azt az American Fe­deration of Laborhoz tartozó union ellenzi. Stilwell állítása sze­rint ahányszor csak néger munkást gépmunkára tettek, az uni­on business agentje, Matthew DeMore tiltakozott ellene és mi­után a gyárnak szerződése van az unionnal, kénytelenek voltak ebben a kérdésben is engedni. Hogy az American Federation of Labor keretein belül még mindig ellenszenvvel nézik a néger munkásokat, az egyáltalán nem titok. Nemcsak a déli államokban, de az egész országban akadályokat gördítenek a néger munkásoknak az unionba való felvétele elé. Ez természetesen azt jelenti, hogy a néger munká­soknak hosszabb munkaidő mellett olcsóbban kell dolgozni, mint a szervezett fehéreknek. Szerintünk ez pontosan ugyanazt a felfogást tükrözi vissza, mint amikor a német nácik azt állítják, hogy az árja faj felsőbb- rendű, mester nép és a többi népeknek szolgálni kell őket. Ami­dőn egy népfajt rosszabb munkaviszonyokra, alacsonyabb élet- színvonalra szorítanak csak azért, mert a bőrük más szinü, ak­kor pontosan ugyanezt a felsőbbségi fajelméletet alkalmazzák ellenük. A német és az amerikai felsőbbségi fajelmélet között mi csak ezt a külöbséget látjuk: a németek azt tartják, hogy ők magasabbrendüek más népeknél, az amerikaiak pedig azt mond­ják, hogy a feketék alacsonyabbrendüek a fehéreknél. És ez a különbség mindkét esetben elegendő ok a fokozottabb kizsákmá­nyolásra. De amig az amerikai munkások milliói vérüket és életüket képesek feláldozni a náci felsőbbségi elmélet kiirtására, ugyan­ezt az elméletet görcsösen fentartják még az oly nagy munkás­szervezetben is, mint az American Federation of Labor. Mi, az Industrial Workers of the World tagjai mndkét féle faji felsőbbségi felfogást elitéljük és egyformán küzdelmet hir­detünk ellenük. A szabad sajtó? (gb.) Már ismertettük olvasóinkkal azt az országos mé­retű támadást, amelyet a Bedford, 0. városban lévő “JAHCO” (Jack and Heintz Co.) cég tulajdonosai ellen intéztek a lapok­ban és a rádión át. A támadásra az adott okot, hogy ez a cég a háborús rendelésekből eredő összes nagy profitot nem tartotta meg, hanem magas fizetéseket és bónuszokat adott az alkalma­zottaknak is. Fz természetesen igen nagy veszedelmet jelentett azon kapzsi munkáltatók számára, akik az összes profitot a saját ré­szű' re szeretnék megtartani, mert féltek, hogy a munkások tő­lük is a JACHO által fizetett béreket és bónuszokat fogják kö­vetelni. Megindult tehát a nagy hajsza Bill Jack ellen. Elnevez­ték hazaárulónak, zsiványnak, meg kitudná minek, mert a nagy fizetősöket az államtól kasszálja be és a pazarló bónuszokat a gTOír-íinveinberek által vásárolt bondokból fizetik. A nagy hajsza i következtében Bill Jacket a kongresszusi vizsgáló bizottság is maga elé idézte. A hírek szerint ez a cég “önkényesen” leszállí­totta a gyártott árucikkek árait. A napokban ez a cég is megkapta a tengerészeti E jelvényt. Ez alkalomból az összes lapok igen dicsérő cikkeket írtak róluk. A Scripps-Howard újság például vezércikkben azt irta, hogy “Kétségkívül Bill Jack korunk egyik legkiválóbb termelő zse­nialitása.” Hasonló dicséretek egész halmazát sorolták fel, noha beis­merik, hogy Bill Jack még ma is igen magas béreket fizet, csak­hogy ezt most dicsérőleg említik fel. És dicsérik azért is, mert nagy bónuszokat ad, meg hogy havonként a clevelandi nagy Public Auditóriumban bankettől rendez alkalmazottai számára, akiket nyáron Canadába küld vakációzni, télen pedig Floridába. Nem tudjuk, hogy ebből mi az igaz és mi nem. Minket in­kább csak az érdekel, hogy mi változtatta meg a lapok vélemé­nyét, ha a hajszára adott okok továbbra is fennállanak? Talán csak nem az, hogy a támadás óta a JACHO CÉG MIN­DEN HÓNAPBAN EGY OLDALAS HIRDETÉST ÁD LE A LA­POKBAN?! Ezen hirdetések, avagy a hirdetésekért járó összeg mosta fehérre Bill Jacket és tette egyszerre korunk egyik leg­kiválóbb géniuszává? Annál is inkább szeretnénk erre a kérdésre választ kapni, mert ugyanazon számban, amelynek 14. oldalán ezt a nagyon dicsérő cikket találtuk, a 12. oldalt a JACHO hirdetés foglalja el. így egész logikusan mutatja, hogy előbb jön a fizetés és az­után következik az ellenszolgálat. A Scripps-Howard újságok fejdisze a fénytvető világitó to­rony. Szeretnénk, ha fényt vetne most erre a kérdésre is: Az alábbi kifejezések közül melyik illeti meg jogosan az olyan sajtót, amelyiknek véleményét igy meg lehet változtatni a hirdetésekkel: SZABAD SAJTÓ? KITARTOTT SAJTÓ? ZSA­ROLÓ SAJTÓ? A megfelelő kifejezést tessék aláhúzni! AZ EGYESÜLT NEMZETEK TUDOMÁNY EGYETEME LONDON, dec. (ONA) — A Szövetséges Nemzetek itt tar­tózkodó tudományos munkálko­dói és kutatói felvetették azt az eszmét, hogy az angol fővá­rosban egyetemet állítsanak fel, amely a nemzetek közössé­gének, valamint a nemzetek egymásközti érintkezésének és egymáshoz való viszonyainak kérdéseivel foglalkozzon. A mozgalom élén két nemzetkö­zien ismert tudós áll, Robert William Seton-Watson (Scotus Viator), a londoni egyetemen a középeurópai történelem taná­ra, és René Cassin, a Harcos Franciák igazágügyi és közok­tatásügyi minisztere. Úgy ter­vezik, hogy lehetően mindenik nemzet előadói résztvesznek az egyetem munkásságában, azzal a céllal, hogy összhangu gon­dolkodás és egyetértő cseleke­detek iránya alakuljon ki kö­zöttük. A kezdeményezést a “Royal Society”, az angol tu­dományos Akadémia támogat­ja, az Egyesült Államok kormá­nyának pedig három megbí­zottja vesz részt az előkészítő munkában. Az első értekezlet a tervezett egyetem ügyében december 16-án volt. AKRON, O. — A magyar nyel­vű IWW-isták a hónap el­ső vasárnapján, délelőtt tartják havigyülésüket a Thornton St.-en levő Ma­gyar Házban. Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. iák akikbó’l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával 'elvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót rjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERRELP A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. ^ "Szervezés" "Nevelés" — "Felszabadulás" ^ v* Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W

Next

/
Oldalképek
Tartalom