Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-12-19 / 1246. szám

ö oidai BÉRMUNKÁS 1942. december 19. LENGYELORSZÁG BÉKE-CÉLJAI LONDON, dec. (ONA) A len­gyel Nemzeti Tanács ülésében határozatot hozott kifejtvén politikai és területi hadicéljait és a jövőben követendő külpo­litikáját. A határozat szerint Lengyelország keleti határai­ként ragaszkodnak az 1920-as rigai szerződés alapjaihoz, az­az a keleti határokhoz, úgy mi­ként Hitler támadása előtt vol­tak. A nyugati határok dolgá­ban, kényelmes utat követelnek a tengerhez és a határoknak olyan megszabását, hogy elég­gé előre legyenek tolva nyu­gat felé és könnyen védhetők lehessenek esetleges német tá­madó szándékok ellen. Szüksé­ges azonkívül, hogy Közép- és Keleteurópában közös érdekek­től össetartott államok szövet­séget alakítsák. A Nemzeti Ta­nács felszólítja a kormányt, hogy mind e kérdések dolgá­ban rögtön vegye fel a tárgya­lásokat az érdekeltekkel, első­sorban Angliával és Ameriká­val. A határozatot Sikorski tá­bornok miniszterelnök Ameri­kában való tartózkodására te­kintettel hozták. Sikorski miniszterelnök ed­dig két ízben tárgyalt Roose­velt elnökkel és egyizben hosz- szabb ideig tanácskozott Sum­ner Welles külügyi államtitkár­ral. Hétfőn megkezdte valószí­nűen egy hétig tartó megbeszé­léseit a lengyel dolgokban ér­dekelt vezérkarok főnökeivel. Lengyel körökkel ismerős be­avatott személyek úgy látják, hogy arra az időre, ha majd Európa déli részének invázió­jára kerül a sor, a lengyel csa­patok ebben tevékeny részt ve­gyenek. Ma 15.000-nyi lengyel sereg áll készen a Közelkeleten, a többi lengyel csapatokkal együtt 110.000-nyi lengyel had­erővel lehet számitani. Sikorski nem akarja, hogy a lengyel ka­tonák a világ minden harcteré­re legyenek szétszórva, hanem együtt vessék őket latba, közel hazájukhoz. Ennek főoka az, hogy oroszok és lengyelek ugyan egyelőre megegyeztek a határkérdés fel nem vetésében, de a keleti határ kérdése a had­járat végén mégis csak eldön­tendő lesz és Sikorski minisz­terelnök csapatait azonkívül a békecélok érdekében is együtt kívánja tartani. A miniszterel­nök részt kíván venni a béke­megoldásokban, mindenekelőtt federáció alakítását látja szük­ségesnek nemzete jövő boldo­gulása érdekében. Egy ily fe­deráció nélkül Európa jövője meg nem oldható. A miniszter- elnök itteni tárgyalásainak az egyik célja ezenkívül a lengyel aranyfedezet. Lengyelország­nak 65 millió dollár értékű aranya feküdt a francia nem­zeti bankban. Ezt az aranyat a német támadás idején Dakarba Nyugatafrikába szállították. Most, hogy Dakar az amerikai katonaság hatalmi körében van a lengyel miniszterelnök bir­tokba szeretné venni az ara­nyat. Még több katonát az orosz frontra... WASHINGTON — Nemrég török forrásból tudtuk meg, hogy Hitler Kállay miniszter- elnöktől még több magyar ka­tona küldését követelte az orosz frontra, még pedig oly hamar, ahogy esek lehet. Tö­rök politikai körök egyébként úgy tudják, Hitler nem csak ezt követelte Kállaytól, hanem azt is, hogy rendelje el az álta­lános mozgósítást, hogy tavasz­ra az egész magyar hadsereget harcba lehessen vetni. Ankarában a török főváros­ban ugyanilyen hírekről tud­nak Romániára vonatkozóan is. Bukarestből kapott hírek szerint, Antonescu tábornok néhány napja megbeszélte Kil- lingerrel, Románia náci gaulei- terével az uj háborús helyzetet és Románia szükséges együtt- munkálkodását Németország­gal a mostani európai állapot­ban. Antonescu ezzel kapcso­latban rámutatott Erdély kér­désére rögtönös megoldásának szükségességére, a bécsi dön­tés felülvizsgálatának sürgős­ségére. Semleges megfigyelők megállapítják, hogy a nácik Bukarestben tüntetőén helyes­lik Romániának a magyar-ro­mán határ revíziójára vonatko­zó igényeit. Helyeslik, de rámu­tatnak, hogy ennek az igény­nek teljesítéséhez a románok­nak előbb hamarosan friss csa­patokat kell felállitaniok és küldeniük az orosz csatatér leg­inkább veszélyeztetett pontja­ira. Világos, a nácik Magyar- országtól is, Romániától is nyo­matékosan sürgetnek uj segéd­csapatokat és a szándékosan függőben hagyott erdélyi kér­déssel Hitler mindkét államot sikerrel zsarolja, hogy még teljesebben német uralom alá vethesse őket. A magyar katonaság között, természetesen elsősorban a le­génység sorában, a defetizmus mélységesen elterjedt. Szabad­ságra hazajövő katonák nyíl­tan szidják a kormányt és be­szélnek a hiábavaló vérontásról az orosz fronton. Ez a háboru- vesztő hangulat annyira elter­jedt a katonák között, hogy Kállay nemrég kénytelen volt “Nyílt levelet’’ intézni hozzá­juk a “Magyarország”-ban és ebben figyelmeztette a katoná­kat szolgálati esküjükre. Kállay a budapesti egyetem és műe­gyetem diákjaihoz is azzal for­dult, “tartsák meg tisztességü­ket és a magyar kormányhoz való hűségűket.” “TURÁNI” PROPAGANDA WASHINGTON — A magyar kormány együttműködése a tengely hármashatalmi propa­gandájával nyilvánvaló egy Bernből, a svájci fővárosból eredő értesülés alapján is. E hir szerint Tokióban magyar időszaki lap alakult “Keletázsi­ai Magyar” cimmel. E lap a Távol Keleten élő magyarok számára készül, természetesen japáni ellenőrzés alatt és ma­gyar kormánykörökből érkező hírekkel látja el a sangháji rádió állomást is. Bizonyos ma­gyar körökben hagyományos a japániakkal való “turáni” ro­konság ápolása, ami a magyar propaganda minisztérium ré­széről mindig támogatásban ré­szesült. A Budapesten megtar­tott “Magyarok Világszövetsé­gének” kongresszusán két japá­ni ellenőrzés alatt álló magyar egyesület képviselői vettek részt, egy tokiói és egy muk- deni, mandzsuriai magyarok megbízottjai. MAGYAR-OLASZ FILM­BARÁTSÁG WASHINGTON — A ten­gelyhatalmak ellenőrizte Nem­zetközi Film Egyesülés Buda­pesten tartotta évi gyülekeze­tét. A gyülekezet a római rádió jelentése szerint december 4-én ért véget és ez alkalommal minden módon ünnepelték a nagy számban megjelent olasz delegációt, tüntetve a szoros olasz-magyar barátság mellett. Az összejövetel célja tulajdon­képen az volt, hogy megálla­podjanak a filmek számának korlátozásában. A megegyezés szerint Németország 107, Olasz­ország 100, Magyarország pe­dig 40 nagyobb filmet csinál­hat jövőre. A MAGYAR BÍRÁK . ENYHE ÍTÉLETE ( WASHINGTON — A spa­nyol rádió számolt be nemrég egy nagy pörnek befejezéséről, melyben 60 vádlott állott a ma­gyar bírák előtt, amiért elége­detlenségüknek adtak kifeje­zést Magyarország mostani ál­lapota dolgában. A vádlottak náci körök által lettek a vád­lottak padjára vonszolva, a magyar birák azonban megle­pően enyhe Ítéletet hoztak. Az ítéletek egy hónaptól három évig terjedő “kényszermunká­ra” szóltak, ami Magyarorszá­gon toloncházi elcsukatást je­lent. Az enyhe ítéletek nagy megelégedést okoztak a ma­gyar közönség körében. PUSZTÍT az éhtifusz WASHINGTON — Az anka­rai rádióban felfogott magyar- országi hírek szerint “a kiüté­ses tifusz járvány Magyaror­szágon ijesztő méreteket ölt”. A nagy városokban, ahol pon­tos adatok állnak rendelkezés­re, mint Budapesten, Szegeden, Temesvárott, százak haltak már meg kiütéses tífuszban és a járvány egyre jobban terjed. “A kórházak, mondja az anka­rai rádió, tele vannak az orosz front sebesültjeivel, kiütéses tifuszbetegek kórházi ápolásá­ra nincs hely”. A magánlaká­sokban ápolt betegek természe­tesen még jobban terjesztik a nyavalyát, melynek a rossz és hiányos táplálkozás és a szeny- nyes élet egyre hatalmasabb tápot ad. OLASZORSZÁG SORSA AG­GASZTJA A MAGYAROKAT GENF — Budapestről érke­zett értesülések úgy szólnak, hogy az olaszok egyáltalán nin­csenek elragadtatva attól a lé­gi védelemtől, amit a németek megígértek, de nem teljesítet­tek, mert az olasz városok lé­gi védelme német repülőgép és elhárító ágyuk részvételével, bizony nagyon tökéletlennek bizonyult. Torino, Genua és Mi­lano kibombázott menekültjei közül sokan érkeztek Magyar- országra és őszintén elmond­ták, mily pusztításokat okoz­tak a Szövetségesek repülőgé­pei az olasz gyártelepeken. A magyar közönségnek most az a véleménye, hogy a németek nem adtak olyan légi védelmet az olasz városoknak, mint elle­hetett volna várni és minthogy a magyarok örökös aggodalom­ban élnek, hogy a megkóstolt légi bombatámadások megis­métlődnek, a maguk sorsát lát­ják az olasz menekültek sorsá­ban. Magyar katonai körökben felháborodással beszélnek róla, micsoda feladatot szánt Rom­mel az alája rendelt olasz se­regeknek. Magyar katonatisz­tek meg vannak győződve ró­la, hogy az olasz csapatokat odadobták az angol támadás felfogására, hogy azalatt a né­met Afrika Corps elmenekül­hessen. Vezető helyzetben lévő katonatisztek ezt a sorsot lát­ják a magyar katonaság szá­mára is közeledőben, majd ha az orosz fronton egyszer hason­ló helyzet következik el. Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! NE CSAK A SZÁDAT — A SZEMEDET IS FOGD BE! ZÜRICH, dec. (ONA) — A “Pester Lloyd” német nyelvű magyar kormánylap tegnapi számában azt írja, hogy “a defétistákat, náci elleneseket meg lehet ismerni, még ha ki se nyitják a szájukat, onnan, hogy hagyogó szemekkel fo­gadják a szövetséges győzel­mekről szóló híreket.” az építő gárdába 1942-1943-ra A. Alakszay, Los. Ang. .. 2.00 J. Buzay, Cleveland ___ 4.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba. New York 2.00 J. Deák, Akron ............... 1.00 M. Danka, Cleveland .... 4.00 L. Decsi, Akron ........... 2.00 J. Dushek, Nutle ........... 2.00 J. Engli, Cleveland ....... 8.00 J. Farkas, Akron ........... 6.00 L. Fishbein, New York .. 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 4.00 J. Geréb, Cleveland......... 6.00 P. Hering, Buffalo ......... 1.00 S. Kisák, New York ..... 2.00 J. Kollár, Cleveland ........ 4.00 E. Kovách, Cleveland .... 2.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland 5.00 J. Mogor, New York ...... 2.00 A. Molnár, Cleveland .... 3.00 J. Pataki, New York ..... 3.00 P. Pika, Turtle Creek .... 4.00 P. Pika, Chicago ........... 3.00 M. Stefankó, New York 5.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 2.00 A. Székely, Cleveland .... 3.00 G. Wiener, New York .... 3.00 J. Vizi, Akron ............... 7.00 H. Varjú, Chicago ......... 3.00 J. Zára, Chicago ........... 5.00

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom