Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-12-26 / 1247. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1942 DEC. 26 NUMBER 1247 SZÁM A NEW YORK POST VÁDJA AZ ALAKULÓBAN LÉVŐ OSZTRÁK LÉGIÓ ELLEN AZ EGYESÜLT NEMZETEK HIVATALAI MINT A FASIZMUS TÁMOGATÓI. ÉRTHETELEN A DARLAN, MIKHAILO- VITCH ÉS OTTÓ ELISMERÉSE. INGERLIK AZ ŐSZINTE ANTIFASIZTÁKAT. A háborús' események hírei mellett nagy port vert fel Ottó királyfi előtérbe tolakodása, akiről már nemcsak a magyar sajtóban Írnak hasábokat, hanem az amerikai nagy újságok is oldalakon át foglalkoznak vele. Ezek közül a nagy elter- jedtségü New York Post nyíltan vádat emel a királyi csemete ellen és azt bizonyítja, hogy az egész “osztrák légió” szervezési akciója mögött a királyi trón visszaszerzésének a manipulációja rejlik. Ezen vád alapján mutatják azt a körlevelet, melyeit Ottó “Millitary Committee”-je bocsátott ki és Ottó aláírásán kivül még ott szerepelnek Hans Rótt, Richard Schueller, Guido Zernatto, Walter von Schuschnigg és még többen olyanok, akik szívesen vállalnák a miniszteri tárcákat Ottó király kormány-; zatában. Az angol lapok közül némelyik azonnal hozzáfogott Ottó rokonszenves személyiségét ismertetni, melyet aztán utánozott némely magyar újság is habár csak burkolt formában mert egyelőre még nem bíznak az Ottó akció sikerében. Az Amerikai Magyar Népszava pl. nagyobb cikkben kezdte meg felépíteni a magyar hangulatot Ottó mellett azt akarva bizonyítani, hogy igenis lehet nagy demokrata a Habsburg fajzat leszármazottja is. Egyes nagyobb zsidó egyesületek tagjainak beszélgetését figyelve az a hangulat van elterjedve, hogy inkább Ottó mint Horthy, mert a Habsburg uralom alatt soha nem bántak olyan kegyetlenül a zsidókkal mint Horthyék alatt. Szóval van ismét miről beszélni és vitatkozni a magyar berkekben eltekintve attól, az amerikai körök más szempontok szerint bírálják Ottó to- lakodási sakkhuzását, melyre a hadügyminiszter ráütötte a demokrácia bélyegzőjét. Megkezdődött egyes magyar egyletekben a tiltakozási javaslatok előterjesztése Ottó ellen és a demokrácia nevében követelik Ottó detronizálását itt Amerikában is. Érthető, hogy ilyen nagy port vert fel Ottó ügye, mert ezelőtt amikor Amerika még nem állott ennyire felszerelten a “demokrácia” védelmében az ideszaladt trónörökösök legtöbbnyire mint konyhai mosogatók kerültek a nagy lapok szenzációs hasábjaira. Hogy Ottó ügye ennyire kivételes elbánásban részesült, ez fontos felfigyelésre kell késztesse az amerikai munkásságot is. Mert Ottó és a személyisége körül tömörült 400 év előtti elméletet képviselő reakciós társaság, mozgató erői nemcsak Közép-Európára tervezik a régi uralom visszaállítását. Még a háború befejezése egyelőre láthatatlan, de az élősdi alakok már fészkelődnek és a nép véráldozatán ők akarnak maguknak már jó előre biztos uralkodási rendszert megalapozni. Nekünk munkásoknak résen kell lenni és nemcsak a tiltakozás hangját kell használnunk a népnyuzó alakulatokkal szemben, hanem szervezeti erőnket kell már most latba vetnünk, ha azt akarjuk, hogy ezen háború győzelmes befejzése legalább annyi előnyt hozzon a részünkre, hogy jogunk legyen beleszólni az ügyek intézésébe. Abban példát vehetünk Ottótól és követőitől, hogy készülődnek és minden erejüket latba vetik, hogy uralkodási rendszerüket visszaállítsák. Ebből láthatjuk, hogy az osztályháboru folyamatban van most is és folytatódni fog a háború után és az az osztály fog győzni mely előrelátó volt és saját osztály érdekében idejében szervezkedett. A munkásosztály szervezett ereje a valóságba ülteti azt az elméletet melytől az Ottó féle királyfiak és a többi kizsámányoló urak annyira irtóznak, “aki nem dolgozik, ne is egyék”. (f.) LATIN-AMERIKA MUNKÁSAI TÜNTETNEK AZ EURÓPAI ZSIDÓKÉRT MEXICO CITY, dec. (ONA) — December 11-én pénteken, négy millió szervezett latin- amerika munkás tette le a szerszámot negyedórás tüntető sztrájkra, hogy veleérzésének adjon kifejezést az európai zsidók sorsa iránt, kiket Hitler és csatlósai kihalatásra Ítéltek. A tüntetést Lombardo Toledano, munkásvezér, a délamerikai szakszervezetek elnöke hirdette ki. Még alig pár hete annak, hogy a fasizmus ellen őszintén harcoló embereket valóságosan arculvágták az Egyesült Nemzetek vezetői a Darlan admirálissal kötött egyezséggel. Darlan annak idején Petain legközvetlenebb környezetébe tartozott és a franciák állítása szerint igen nagy része volt abban, hogy a franciák megadták magukat. Egész az utóbbi időkig ő is egyike volt azoknak, akik a Hitlerrel való ‘kol- laborációt” (együttműködést) támogatták. Érthető tehát a szabad franciáknak, vagyis azoknak a felháborodása, akik egy percre sem szüntették be a Hitler elleni harcot. A Dar- lannal való megegyezésért az Afrikában harcoló amerikai hadsereg vezére Eisenhower generális a felelős. De már a Darlannal való megegyezés előtt mi, magyarok, szemtanúi voltunk annak, hogy a State Department egyes tisztviselői milyen bátorítást adtak az amerikai magyar náciknak, akik Eckhardt vezetése alatt szervezkedtek s még ma is tűrik, hogy az Amerikai Magyar Szövetség — a német náci világpropaganda egyik osztálya, itt alattomos propagandát fejthet ki. Hasonló értesitéseket kaptunk más nemzetiségű fasiztáknak itteni működéséről is. Kétségtelenül bebizonyult, hogy az amerikai State Department, — ha mással nem is, de hallgatásával támogatta az ily mozgalmakat. Csupán egyetlen esetben, Károly román király fék mozgalmával szemben lépett fel erélyesen. Ez azonban nem hozza egyensúlyba a mérleget. A State Department vagy nyíltan kijön mindenféle fasizta mozgalmak ellen, vagy pedig bele kell nyugodnunk abban a tudatba, hogy abban a hivatalban még a Cleveden csoportnál is reakciósabb elemek fészkelték be magukat, akiktől az emberiség semmi jót sem várhat. A Darlan ügy hullámai még el sem simultak, amikor a sajtó egy másik hasonló dologról rántotta le a leplet. Most azt halljuk, hogy az annyira dicsért és dicsőített Draja Mik- hailovitch szerb generális, aki guerilla harcot vezet a németek ellen a megszállott Szerbiában, maga is fasizta. Persze nem olasz, vagy német mintájú, hanem szerb túlzó ultra hazafi, aki a munkásvezéreket éppen olyan szeretettel pusztítja ki, mint akár maga Hitler. Harcol Hitler ellen, mert azt tartja, hogy a szerb munkások kizsákmányolására csak a szerb urak jogosultak. OTTÓ ÉS TÁMOGATÓI Jugoszláviában Mikhailovi- tchon kivül munkás hadseregek is alakultak, akik “partisan” név alatt szerepelnek. Ez az egekig magasztalt generális nemhogy együttműködne, az ilyen munkás vagy paraszt csapatokkal, hanem egyenesen irtja őket. Ugylátszik fél attól, hogy a munkások felfegyverkeznek. Az angol parlamentben nagy vita volt e kérdés fölött. így lett ebből egy másik Darlan eset. Mindezek tetejébe aztán most jött a Habsburg Ottó esete. Itt megint egy amerikai politikus, aki jelenleg a hadügy- miniszteri állást tölti be, vágta arcul a fasizta elleneseket, amikor felhatalmazást adott ennek a trónkövetelőnek, hogy osztrák légiót szervezzen. Ha Secretary Stimson csak egy szemernyit is adna a fasizmus ellen küzdő milliók érzelmeire, akkor nem követhetett volna el ilyen ballépést. Hiszen nem nagy fáradtságba került volna neki megtudni, hogy kik állnak Ottó mögött, hamár ennek az “ildomos” fiatalembernek a személyét elfogadhatónak is találta. Mi nem sokat tudunk “őfensége” személyiségéről, nem is vagyunk rá kiváncsiak. De azt tudjuk, hogy maga a Habsburg név mit jelent Középerópa népmillióinak. Jól tudjuk, hogy azon néptömegeket, amelyet évszázadokon át kiszipolyoztak a Habsburg család égisze alatt, ez a név úgy ingerli, mint a bikát a vörös rongy. És ha Secretary Stimsonnak az volt a szándéka, hogy ingerelje ezeket a népeket, hát mondhatjuk, valóban célt ért. Igazán nem került volna nagy fáradtságába Stimsonnak információkat szerezni azokról, akik Ottó mögött állnak. Miért nem érdeklődött például a to- ledoi Eördögh Elemér prelátus után, aki a magyarok között a főszekértolója “őfenségének”. Mi is már számos Ízben irtunk erről az ördögről, hogy milyen antidemokrata. De azonkívül Hivatalos náci támogatás Az osztrák-magyar királyság Otto álma
