Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-12-12 / 1245. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1942. december 12. Ne higyj magyar a németnek... Dalolták a nekikeseredett kurucok akkor, amikor a megszorult Habsburgok eget-földet Ígértek, jól tudták, hogy ezeket az Ígéreteket csak addig tartották be, amig veszélyben volt az uralmuk, de a 400 éves uralkodásuk idején nem akadt egyetlen Habsburg sem, aki ne halálos ellensége lett volna a magyarnak. Rákócziak, frange- pánok, Bocskayak, Martinovicsok, az aradi 13, Kossuth és még kitudná felsorolni azokat akik mártírjai lettek a Habsburg uralomnak, amely mindenkoron az árulókra, a magyar mágnásokra támaszkodott. Az 1918-as forradalmak detronizálták a vesztes háború által amúgy is darabokra hullott monarchiának a császárkirályát Habsburg Károlyt Ausztria, Magyarország és Csehország köztársaság lett. Amig élt Károly próbálkozott ismételten a magyar királyság visszaszerzésére, ismét a magyar mágnásokra és főpapokra támaszkodva, de Horthy, kinek az álma szintén az volt, hogy király legyen, nagyon alaposan belelövetetett a királyi bandériumba és a Kis-Antant segítségével megakadályozta a trónfoglalást. Felesége Zita nem nyugodott bele a jó job elvesztésébe és hosszú éveken keresztül próbálta az uralmat fia, Ottó részére visszaszerezni a régi Habsburg szokás szerint intrika, vesztegetés és házasság révén. Sokáig Musscjinire támaszkodtak, vele intrikáltak, a magyar mágnásoknak, főpapoknak a befolyásával, olasz királyleányt akartak szerezni Ottónak feleségül. De Hitler hatalomra jutása és Ausztria elfoglalása keresztezte ezt a tervet, hogy Mussolini pártfogásával az olaszokhoz hasonló fasizta királyságot alakítsanak Magyarországon, mert az nem illett bele Hitler terveibe, ő Magyarországból Horthyval német gyarmatot akart és csinált is. Pedig Ottó nemcsak Olaszországban tanulmányozta a fasizmust, hanem a spanyol polgárháború idején ellátogatott Francohoz is és ott tanulmányozta a fasizta horcmodort, a tömeggyilkosságot. Annak idején a legnagyobb lelkesedéssel nyilatkozott Franco bandájáról és mélységesen elitélte a demokratikus loyalista kormányt. A háború kitörése a nagyon szapora királyi családot minden pereputyával Amerikába űzte, ahol a “demokratikus” nagytőkések alázatos hódolattal fogadták őket és pénzelték a propa-! gandájukat, hogy a nácizmus j bukása után Ottó ismét uralomra kerülhessen. Amig Ottó és az osztrák-magyar mágnások, az amerikai katholikus papság “fölfelé” igyekeztek elfogadhatóvá tenni a most már “demokráciát” tanulmányozó Ottót, addig egy csomó magyar pap és egyleti basa lefelé az amerikai magyarság felé igyekezett Ottót leszállítani. Megjelent a márciusi ünnepségeken, bankettezett, kezeket fogdosott, gyermekeket csókolt, Kossuth nótát énekelt, adta a demokratikus magyar, csakis magyar királyt, de suttyomban a monarchia visszaállításán dolgozott. Az eredmény nem sok volt, az amerikai sajtó nem adott neki több teret, mint valamelyik ázsiai vagy afrikai királynak. Úgy nézett ki az ügy, hogy Ottóéknak nem sok a reménységük mig az idő, az afrikai betöréssel kapcsolatos események újra alkalmat nem ad^ak a felszínre jövésre. Afrikában a hírhedt náci barát Dar- lan tengernagy, érezve a nácizmus döglődését, átevezett a demokratikus vizekre azzal, hogy leszerelte a francia gyarirása a bőrbetegségekről. A gazdagok étvágya. Kitűnő szatirikus tárca. Befejezetlen történet. O Henry leghíresebb és igy a világirodalom egyik legkiválóbb rövid elbeszélése. Az I.W.W. “Free Speach” harcai. Az American Civil Liberties Union igazgatójának cikke az IWW nagy harcairól a szólás- szabadságért. Az Istenek orvosai. Igen érdekes népszerű tudományos értekezés. Amerikai történet. Nagyon jó, tréfás elbeszlés. Amit a férj mondott. Egy másik tragi-komikus elbeszélés, melyben azonban tanulság is van. Tápanyagok megóvása. Jó tanácsok a tápszerek eltartására. Háborús időkben az ilyen tanácsokra nagy szükség van. A közlekedés csodái. A közlekedési eszközök fontosságának mérlegelése. A szénbányászok szervezkedésének válságai. Igen érdekes és kitünően illusztrált cikk a szénbányászokról. Az időmérés története. Érdekes tudnivalók a kalendárium kifejlődéséről és a kis idő mérésének nehézségeiről. Mértékrendszerek. Az ösz- szes mértékek és mértékrendszerek ismertetése, összehasonlítása és átszámítása. A mértékrendszerekről ily tökéletes kimutatást magyar nyelven nem ismerünk. Háztartási hasznos tudnivalók. Nagyon sok jótanács háziasszonyok számára. Babona. Terjedelmes ismertetése a babona mindenféle ágának és a babonának a valláshoz való viszonyához. Ady Endre versein kívül Lesznei Anna: Életrajz, Faludi György műfordítása: Dal a szegény B.B.-ről költemények továbbá 12 kitűnő illusztráció és számos apróbb ismeretek egészítik ki a naptár tartalmát. A legnagyobb büszkeségünk azonban az, hogy ez a rengeteg kitűnő anyag — egy tárca és az Ady versek kivételével mind ezen naptár részére készült, vagyis a szerzők most írták, fordították, állították ösz- sze, vagy dolgozták át. Olyasmi ez, amit amerikai magyar naptárról még eddig soha nem le- I hetett elmondani. matok ellentállását. Jutalmul a polgári kormányzat a kezében maradt. Most Ottóék is ezt a politikát követik, amint a “free Ausztria” név alatt meghúzódó monarchisták bejelentik állítólag engedélyt kaptak egy osztrák csapat felállítására, hogy az a szövetségesekkel együtt harcoljon Ausztria felszabadításán. Amint a vezetőjük nyilatkozott itt 10 millió “osztrák származású“ német, magyar, cseh, jugoszláv, lengyel stb. egyén él, kik “lelkesen támogatják ezt az akciót, amely a háború előtti nem Osztrák-Magyar Monarchiát, hanem nagy Ausztriát állítaná vissza. Az általuk felsorolt “osztrákok” közül a lengyel, cseh, tót, román, jugoszláv, amerikai szervezetek a hadügyi államtitkárnál a legélesebbben tiltakoztak nemcsak az “osztrák” megjelölés ellen, de az ellen is, hogy ismét a Habsburgok degenerált bandáját akarják a nyakukra ültetni, ők nem kérnek a jól ismert Habsburg “demokráciából”, ők és az otthon levő sokat szenvedő népeik, nem királyosdit akarnak, hanem haladást a tökéletes demokrácia felé. A nagy felháborodás koncertjéből csak egy hang hiányzott, ez a magyarság hangja, illetve a “hivatalos” magyar képviselet az Amerikai Magyar Szövetség hallgatott mint az a bizonyos dinnye a fűben, ők nem tiltakoztak, ők már régen elfelejtették Rákóczit, Kossuthot, 48-at sőt a 49-et is, az aradi 13-mal együtt, ők nem tévesztik szem elől a célt, a magyar úri bitang uralom megmentését, azt már látják, hogy a náci uralom pusztlóban van, hogy vele megy a jól megérdemelt dögtemetőbe a Horthyék uralma és azt jól tudják, hogy Horthyékat megmenteni nem lehet, de legalább a rendszert kívánják életben tartani az ezeréves uralmat és ma erre a legalkalmasabb Ottó. Azért nem szólnak ellene a magyarság meggyalázásához, de ahhoz gyávák, óvatosak, hogy nyíltan kijöjjenek Ottó mellett. Már csuful jártak Horthyval, Eckhardtal, nem akarnak újra szégyenpadra kerülni Ottóval, de csak azt várják, hogy Ottó is Darlan pozícióra tegyen szert, akkor előjönnek a lapu- lásból. De mi nem hisszük azt, hogy a Szövetségesek, az amerikai, angol, orosz nép azért vérezzen, hogy a lengyel, szerb, cseh nép azért szenvedje át a poklok minden kinj át, hogy a vérözönön keresztül újra egy degenerált Habsburg kerüljön a nyakukra. De mi az elnyomott, elhallgatott, kirabolt magyar nép nevében joggal mondjuk, hogy nem hiszünk a “németnek” akármennyire demokrata is most, mi és a magyar nép jól ismerjük a demokráciájukat, amelynek a 400 éves útját akasztófa, nyaktiló, golyó, börtön, ravaszság, gyűlölet és árulás jelzi. A magyar népnek kenyér, jog, szabadság, egyenlőség kell és ez összegyezhetetlen a Habsburg névvel, amelyet gyűlöl és utál minden szabadságszerető magyar ember. K. E. A MAGANTULAJDON SZENTSÉGE?! “Nem sülyed az emberiség! Ilyen gonosz vala rég, Ilyen gonosz már kezdet óta . . . Hisz különben nem kellett vóna Százféle mesét, Eget, isteneket, Pokolt és ördögöket Gondolni ki, hogy zaboláztassék.” Petőfi Bizony az! De csak a gazdagé, a szegényé préda csak, mint ahogy ő és munkája, teste-lelke (feltéve ha van ilyesmije is az emberi nemnek) prédája és eszköze a gazdagnak. Tíz évig dolgoztam nehezen és nélkülöztem, a gépkorszak újkori Babylonjában (New Yorkban), hogy kimehessek ebből a kacagó és jajgató, rettenetes dús és szegény városból, össze is kapartam kétezer dollárt, úgy gondoltam akkor, hogy ha veszek egy darabka földet, a földet túrva, munkálva, a csendes magányban a farmon, talán kijövök ezzel a kis pénzzel holtom napjáig. De a sors, a végzet, vagy micsoda, végighuzta (mint mindig eddig, ábrándos lelkem minden tervezetét, jószándékát) ég" kitörölte azt a megvalósulás stádiumából. Több mint tizenkét évig éldegéltem én ott, majdnem mindenkitől elhagyatva, elfeledve, de mégis örülve annak, hogy most a mindig szeretett és imádott Nagytemplomban, a Természet (mások úgy hívják, hogy Isten, a név nem sokat segít) öröktől fogva, s mindig élő karjai között lehetek. A szép síkság, folyó, halastó, fenyves erdő, a madár sereggel, melyek mindig adták a szerenádot minden halandónak. Ugymondják, hogy a farsangnak is vége szokott lenni, úgy lett vége az én szeretett koldusszegény, szerény otthonomnak is. Mint Ádámot és Évát kiverte az Ur angyala tüzes karddal a paradicsomból (ha hinni lehetne a bibliának? én hinném, ha a hirdetői is hinnék és azt be is tartanák — mert akkor, béke és szeretet volna e földön, s nem volnának háborúk és a többi sok-sok rossz, mellyel az emberek keserítik meg egymás életét.) Engem pedig tüzes golyókkal hajtottak ki az én kifizetett, s az adómat rendesen, időben fizetett otthonomból. Mint fentebb mondottam, fegyverrel kétizben is belövöldöztek ezek a jó keresztények a szobám ablakán, ahol aludtam éjjel. Hét nagy lyukat ütöttek át a golyók, keresztül fúrva az ellenkező faloldalát. Menekültem. A legközelebbi vasútállomáshoz a kis holmimmal, bútort, szerszámot, mindent otthagyva prédául. Katona János
