Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-12-12 / 1245. szám
Mit várhat Anglia népe? Magyar földön fogytán a kenyér A BEÍGÉRT nagy társadalmi forradalom helyett ALAMIZSNÁT ÍGÉRNEK AZ ANGOL MUNKÁSSÁGNAK. VÉDIK A PARAZITA OSZTÁLYT SZÉGYENTELJES AJÁNLAT. Londonból jövő táviratok már hetek óta jelentik, hogy az a bizottság, amelyiket hónapokkal ezelőtt kineveztek a háború utáni reformok kitervezésére, elkészült jelentésével, melyben oly gyökeres változásokat ajánl, hogy azok valóban “társadalmi forradalmat” fognak előidézni. Pár nappal előbb “beavatottak” jelentették, hogy a bizottság ajánlata “Moszkva felé tart kétharmadnyira’. Ezzel azt akarták mondani, hogy a tervezők radikális, valóban alapvető változásokat terveztek. Sőt voltak olyan hírek is, hogy a bizottság ajánlatában egyes dolgokban messzebb ment még az oroszoknál is. Most aztán nyilvánosságra hozták a Sir William Beveridge vezetése alatt álló bizottság tervezetét, amelynek elolvasása után jelentéktelen, még reformnak is alig nevezhető, valójában csak alamizsnaadással igyekeznek kiszúrni a most olyan nagy áldozatot hozó dolgozó milliók szemeit. Maga a tervezet semmi más, mint az általános kötelező biztosítás elvének a bevezetése. Miután manapság úgyis majdnem mindenkinek van valamilyen biztosítása, Beveridge és társai azt ajánlják, hogy az állam vegyen át mindenféle biztosítást és abból adjon aggkori segélyt, halálozási költséget, munkanélküli járadékot, betegség és baleset segélyt stb. Azonban mindezekért magának a munkásnak kell megfizetni. Hogy valójában milyen hitvány ez a tervezet, azt akkor tudjuk meg, ha a Beveridge által adott számadatokat vesszük figyelembe. Beveridge bizottsága az amerikai “Social Security” törvényt vette mintául és ajánlják, hogy a biztosítást Angliában is részben a munkás, részben pedig a munkáltató fizesse. Ily módon másfél billió dollárnyi tőkét vélnek összehozni, amelyből aztán a családos munkanélküli (két gyermek apja) heti 56 shillings segélyt kapna, ami megfelel 11 dollár és 20 centnek. Jelenleg ugyanez a munkás csak 38 shillinget, vagyis 7 dollár 60 centet kap. A gyökeres, forradalmi változás tehát a heti 3 dollár 60 cent többlet. Természetesen ez az összeg még a békeidőben is csak koldus alamizsnának számitott. Betegség esetén például ugyan- [ az a családos munkás a saját és családja fentartására ugyancsak a fenti 11 dollár 20 centet kapná. És ha a munkás eléri a 65 évet, akkor a jól kiérdemelt nyugalomba mehet heti 4, az az négy dollár nyugdijjal. VÉDIK AZ ÉLŐSDIEKET Talán soha még a világ népét ilyen nagy humbuggal be nem csapták, mint ahogyan ez a Beveridge féle tervezet mely most nyilvánosságra került. Humbug azért, mert valójában nem az a fontos, amit a tervezet mond, hanem amit ki kell érteni belőle. A tervezet ugyanis feltételezi, hogy a mai angol társadalmi struktúra megmarad és továbbra is az élősdiek eltartását fogja szolgálni. A tervezet arra alapul, hogy a munkások és a munkáltatók fizetik a biztosítási dijakat, vagyis marad minden úgy, mint a háború előtt, csupán a munkáltatók bizonyos biztosítási összeget kell, hogy fizessenek a munkásaik után, ami természetesen igen egyszerű dolog, mert vagy annyival kevesebbet fizetnek, vagy pedig annyival többet számítanak a munkásság termelte javakért. Nekik mindenféleképpen megmarad a profit, igy tehát ez a nagy biztosítási tervezet egyben az ő élősdi életüket is biztosítja. Mindenki azt várta, és még ezen tervezet dacára is várja, hogy a háború után felszabadulnak a termelőeszközök, amelyek ma a magántulajdonosok birtokában vannak és megakadályozzák a munkásságot abban, hogy azok használatával kitermeljék a szükségleti tárgyakat. Ma már közismert dolog, hogy a termelőeszközöknek a munkásságtól való elvonása a gazdasági bajok kutforrása. Ezt jól tudja a Beveridge bizottság is és éppen azért külön megjegyzik, hogy noha a tervezetben helyet adtak a munkanélküli biztosításnak, ez az időszakonként beálló munkanélküliség kérdését nem oldja meg. A bizottság ezt különálló problémának látja és ajánlja, hogy a kormány továbbra is tanulmányozza ezt a kérdést. A Beveridge tervezetet figyelmesen átnézve úgy találjuk, hogy az nagy hü-hóval beajánlott alamizsna Ígérgetés az angol munkásságnak arra az esetre, ha jól fognak viselkedSzász Lajos közellátási miniszter, aki már a németek többszörös közbelépése után került székébe, kijelentette a magyar rádión, hogy “ a rendelkezésére álló kenyérgabona nem elégséges az ország ellátására.” Arról nem szólt a miniszter, hogy ez az állapot a legutóbbi német élelmiszer-rek- virálások után következett be. Sőt egyenesen tagadta, hogy Németországba vagy Olaszországba gabonát küldött volna, bölcsen elhallgatta azonban, hogy ez a gabonahiány azért állott be, mert Magyarország látja el az orosz frontot. A miniszter úgy vélte, 5.500.000 métermázsa gabonahiány lesz Magyarországon mindaddig, mig az 1943-as “tervgazdálkodó intézkedés” nem enyhít a helyzeten. “A gabona leszállításának kötelező hatósági akciója, már be van fejezve, a rendőrség és csendőrség azonban országszerte ellenőrizni fogja, hogy mindenki megfelelt-e kötelességének és fel fog lépni azok ellen, akik nem teljesítették azt.” A hús és állati zsiradék körül is bajok vannak. Budapestnek ugyan “mérsékelt méretű” ellátásáról gondoskodás történt, “mihelyt a megígért vidéki készletek a fővárosba érnek”, de a vidéken “nagy nehézségekre kell elkészülve lennünk.” Ruha, cipő, nemkülönben. A hadsereg szükségleteiről való gondoskodás után, “a polgári lakosság ruha és cipő szükségletét felerészt sem tudjuk ellátni,” vallotta be a miniszter. Amit viszont nyújtani tud Szász Lajos az az, hogy “megértést és fegyelmet kíván a lakosságtól, hiszen katonáink vé- reznek és meghalnak a fronton, nem törődve anyagi érdekekkel hanem hazájukért hozván áldozatot.” Egyébként a berlini hivatalos “Transocean” rádió ügynökség jelentette minap, hogy a kenyéradagot Magyarországon 200 gramról napi 150 gramra szállították le. Szétküldtük a Naptárt November 28-iki számunkban azt irtuk, hogy küldjük a naptárakat. A naptárakat azonban nem küldtük, noha mi valóban elkészitettük. Azonban mint a közmondás is tartja, ember tervez és a könyvkötő nem végez. A naptáron a legutolsó művelet a fűzés, amit a könyvkötő csinál. Most azonban nem csinálta a megígért dátumra, mert sürgős állami munkája volt és itt is a hadimunkának van elsőbbsége. Nem használt semmit, hiába sirtunk, követeltünk avagy átkozódtunk, a szétküldést egy héttel el kellett halasztani. Most azonban már valóban elmentek a naptárak és reméljük, hogy a legtöbb olvasónk már meg is kapta. Akik pár napon belül nem kapják meg, azoktól értesítést kérünk. Természetesen a régi hátralékosoknak nem küldtük ki, nem tudván, hogy számitanak-e előfizetésük rendezésére. Most újból kérjük őket, hogy ha a naptárt akarják, ha a pénzt nem is tudják most beküldeni, de legalább egy pár sorral értesítsenek és kérjék a naptárt. Hogy ez a naptár valóban megéri nemcsak az ötven centet, amit kérünk érte, de az egész előfizetési dijat is, ime mutatja ez a tartalomjegyzék: ni, jutalmul az eddig és még ezután hozandó áldozatékért. Reméljük, hogy az angol munkásság is meglátja ezt és annak idején nemcsak a tervet, de a terv kidolgozóit és pártolóit is el fogja söpörni. •—-------------------------------------------------mertetése. A technika kezdete. Ismertetése annak, hogyan indult a technikai tudáson alapuló civilizáció. Amerika — szocialista szemmel. Konstruktiv kritika Amerikáról. Lebovits polgár lesz. Igaz történet a magyar Tanács- köztársaság idejéből. A nácizmus prelúdiuma. A nácizmus előzményei. Magyarázata annak, hogyan juthattak hatalomra Hitler és társai Németországban. Magyar-Amerika és az óhaza. Ismerteti miként vezetik félre az amerikai magyarságot az óhaza nevében. A bőrbajok oka. Egy kiváló orvos Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 CLEVELAND, 1942 DEC. 12 NUMBER 1245 SZÁM HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD VOL. XXXI. ÉVFOLYAM Történelmi naptár. Ebben felsoroljuk a világtörténelem fontosabb eseményeit azon magyarázattal, hogy miért olyan nagyjelentőségű az az esemény, így ez a világtörténelem rövid ismertetése. Ipari Demokrácia. A jövő társadalmának magyarázása érhető, népies nyelven. Hiszékenység. Az emberiség egy igen nagy hibájának az is-
