Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-12-12 / 1245. szám

Mit várhat Anglia népe? Magyar földön fogytán a kenyér A BEÍGÉRT nagy társadalmi forradalom helyett ALAMIZSNÁT ÍGÉRNEK AZ ANGOL MUNKÁSSÁGNAK. VÉ­DIK A PARAZITA OSZTÁLYT SZÉGYENTELJES AJÁNLAT. Londonból jövő táviratok már hetek óta jelentik, hogy az a bizottság, amelyiket hónapok­kal ezelőtt kineveztek a hábo­rú utáni reformok kitervezésé­re, elkészült jelentésével, mely­ben oly gyökeres változásokat ajánl, hogy azok valóban “tár­sadalmi forradalmat” fognak előidézni. Pár nappal előbb “beavatot­tak” jelentették, hogy a bizott­ság ajánlata “Moszkva felé tart kétharmadnyira’. Ezzel azt akarták mondani, hogy a ter­vezők radikális, valóban alap­vető változásokat terveztek. Sőt voltak olyan hírek is, hogy a bizottság ajánlatában egyes dolgokban messzebb ment még az oroszoknál is. Most aztán nyilvánosságra hozták a Sir William Beverid­ge vezetése alatt álló bizottság tervezetét, amelynek elolvasá­sa után jelentéktelen, még re­formnak is alig nevezhető, va­lójában csak alamizsnaadással igyekeznek kiszúrni a most olyan nagy áldozatot hozó dol­gozó milliók szemeit. Maga a tervezet semmi más, mint az általános kötelező biz­tosítás elvének a bevezetése. Miután manapság úgyis majd­nem mindenkinek van valami­lyen biztosítása, Beveridge és társai azt ajánlják, hogy az állam vegyen át mindenféle biztosítást és abból adjon agg­kori segélyt, halálozási költsé­get, munkanélküli járadékot, betegség és baleset segélyt stb. Azonban mindezekért magának a munkásnak kell megfizetni. Hogy valójában milyen hit­vány ez a tervezet, azt akkor tudjuk meg, ha a Beveridge ál­tal adott számadatokat vesszük figyelembe. Beveridge bizottsá­ga az amerikai “Social Secu­rity” törvényt vette mintául és ajánlják, hogy a biztosítást Angliában is részben a munkás, részben pedig a munkáltató fi­zesse. Ily módon másfél billió dollárnyi tőkét vélnek össze­hozni, amelyből aztán a csalá­dos munkanélküli (két gyer­mek apja) heti 56 shillings se­gélyt kapna, ami megfelel 11 dollár és 20 centnek. Jelenleg ugyanez a munkás csak 38 shil­linget, vagyis 7 dollár 60 cen­tet kap. A gyökeres, forradal­mi változás tehát a heti 3 dol­lár 60 cent többlet. Természetesen ez az összeg még a békeidőben is csak kol­dus alamizsnának számitott. Betegség esetén például ugyan- [ az a családos munkás a saját és családja fentartására ugyan­csak a fenti 11 dollár 20 cen­tet kapná. És ha a munkás el­éri a 65 évet, akkor a jól kiér­demelt nyugalomba mehet heti 4, az az négy dollár nyugdijjal. VÉDIK AZ ÉLŐSDIEKET Talán soha még a világ né­pét ilyen nagy humbuggal be nem csapták, mint ahogyan ez a Beveridge féle tervezet mely most nyilvánosságra ke­rült. Humbug azért, mert va­lójában nem az a fontos, amit a tervezet mond, hanem amit ki kell érteni belőle. A tervezet ugyanis feltételezi, hogy a mai angol társadalmi struktúra megmarad és továbbra is az élősdiek eltartását fogja szol­gálni. A tervezet arra alapul, hogy a munkások és a munkál­tatók fizetik a biztosítási dija­kat, vagyis marad minden úgy, mint a háború előtt, csupán a munkáltatók bizonyos biztosí­tási összeget kell, hogy fizesse­nek a munkásaik után, ami ter­mészetesen igen egyszerű do­log, mert vagy annyival keve­sebbet fizetnek, vagy pedig annyival többet számítanak a munkásság termelte javakért. Nekik mindenféleképpen meg­marad a profit, igy tehát ez a nagy biztosítási tervezet egy­ben az ő élősdi életüket is biz­tosítja. Mindenki azt várta, és még ezen tervezet dacára is várja, hogy a háború után felszaba­dulnak a termelőeszközök, ame­lyek ma a magántulajdonosok birtokában vannak és megaka­dályozzák a munkásságot ab­ban, hogy azok használatával kitermeljék a szükségleti tár­gyakat. Ma már közismert do­log, hogy a termelőeszközöknek a munkásságtól való elvonása a gazdasági bajok kutforrása. Ezt jól tudja a Beveridge bi­zottság is és éppen azért külön megjegyzik, hogy noha a ter­vezetben helyet adtak a mun­kanélküli biztosításnak, ez az időszakonként beálló munkanél­küliség kérdését nem oldja meg. A bizottság ezt különálló prob­lémának látja és ajánlja, hogy a kormány továbbra is tanul­mányozza ezt a kérdést. A Beveridge tervezetet fi­gyelmesen átnézve úgy talál­juk, hogy az nagy hü-hóval be­ajánlott alamizsna Ígérgetés az angol munkásságnak arra az esetre, ha jól fognak viselked­Szász Lajos közellátási mi­niszter, aki már a németek többszörös közbelépése után került székébe, kijelentette a magyar rádión, hogy “ a ren­delkezésére álló kenyérgabona nem elégséges az ország ellátá­sára.” Arról nem szólt a mi­niszter, hogy ez az állapot a legutóbbi német élelmiszer-rek- virálások után következett be. Sőt egyenesen tagadta, hogy Németországba vagy Olaszor­szágba gabonát küldött volna, bölcsen elhallgatta azonban, hogy ez a gabonahiány azért állott be, mert Magyarország látja el az orosz frontot. A mi­niszter úgy vélte, 5.500.000 mé­termázsa gabonahiány lesz Ma­gyarországon mindaddig, mig az 1943-as “tervgazdálkodó in­tézkedés” nem enyhít a helyze­ten. “A gabona leszállításának kötelező hatósági akciója, már be van fejezve, a rendőrség és csendőrség azonban országszer­te ellenőrizni fogja, hogy min­denki megfelelt-e kötelességé­nek és fel fog lépni azok ellen, akik nem teljesítették azt.” A hús és állati zsiradék körül is bajok vannak. Budapestnek ugyan “mérsékelt méretű” el­látásáról gondoskodás történt, “mihelyt a megígért vidéki készletek a fővárosba érnek”, de a vidéken “nagy nehézsé­gekre kell elkészülve lennünk.” Ruha, cipő, nemkülönben. A hadsereg szükségleteiről való gondoskodás után, “a polgári lakosság ruha és cipő szükség­letét felerészt sem tudjuk el­látni,” vallotta be a miniszter. Amit viszont nyújtani tud Szász Lajos az az, hogy “meg­értést és fegyelmet kíván a la­kosságtól, hiszen katonáink vé- reznek és meghalnak a fronton, nem törődve anyagi érdekekkel hanem hazájukért hozván áldo­zatot.” Egyébként a berlini hivata­los “Transocean” rádió ügynök­ség jelentette minap, hogy a kenyéradagot Magyarországon 200 gramról napi 150 gramra szállították le. Szétküldtük a Naptárt November 28-iki számunkban azt irtuk, hogy küldjük a nap­tárakat. A naptárakat azonban nem küldtük, noha mi valóban elkészitettük. Azonban mint a közmondás is tartja, ember ter­vez és a könyvkötő nem végez. A naptáron a legutolsó művelet a fűzés, amit a könyvkö­tő csinál. Most azonban nem csinálta a megígért dátumra, mert sürgős állami munkája volt és itt is a hadimunkának van elsőbb­sége. Nem használt semmit, hiába sirtunk, követeltünk avagy átkozódtunk, a szétküldést egy héttel el kellett halasztani. Most azonban már valóban elmentek a naptárak és remél­jük, hogy a legtöbb olvasónk már meg is kapta. Akik pár napon belül nem kapják meg, azoktól értesítést kérünk. Természete­sen a régi hátralékosoknak nem küldtük ki, nem tudván, hogy számitanak-e előfizetésük rendezésére. Most újból kérjük őket, hogy ha a naptárt akarják, ha a pénzt nem is tudják most be­küldeni, de legalább egy pár sorral értesítsenek és kérjék a nap­tárt. Hogy ez a naptár valóban megéri nemcsak az ötven centet, amit kérünk érte, de az egész előfizetési dijat is, ime mutatja ez a tartalomjegyzék: ni, jutalmul az eddig és még ezután hozandó áldozatékért. Reméljük, hogy az angol munkásság is meglátja ezt és annak idején nemcsak a tervet, de a terv kidolgozóit és párto­lóit is el fogja söpörni. •—-------------------------------------------------­mertetése. A technika kezdete. Ismertetése annak, hogyan in­dult a technikai tudáson alapu­ló civilizáció. Amerika — szocialista szem­mel. Konstruktiv kritika Ame­rikáról. Lebovits polgár lesz. Igaz történet a magyar Tanács- köztársaság idejéből. A náciz­mus prelúdiuma. A nácizmus előzményei. Magyarázata an­nak, hogyan juthattak hata­lomra Hitler és társai Német­országban. Magyar-Amerika és az óhaza. Ismerteti miként ve­zetik félre az amerikai magyar­ságot az óhaza nevében. A bőr­bajok oka. Egy kiváló orvos Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 CLEVELAND, 1942 DEC. 12 NUMBER 1245 SZÁM HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD VOL. XXXI. ÉVFOLYAM Történelmi naptár. Ebben felsoroljuk a világtörténelem fontosabb eseményeit azon ma­gyarázattal, hogy miért olyan nagyjelentőségű az az esemény, így ez a világtörténelem rövid ismertetése. Ipari Demokrácia. A jövő társadalmának magya­rázása érhető, népies nyelven. Hiszékenység. Az emberiség egy igen nagy hibájának az is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom