Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-07-18 / 1224. szám

1942 julius 18. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------­NAGYON MAGASAK A BÉREK? A munkás tömegektől élő amerikai sajtó sehogy sem akarja abbahagyni a bérek kor­látozásának követelését. Min­denáron azt akarják, hogy a szövetségi kormány éppenugy “fagyassza” meg a munkabé­reket is, mint azt az árakkal tette, noha, hogy az árak meg- fagyasztásának meg lesz-e a kívánt eredménye, még csak jó idő múltán fogjuk megtudni. A megélhetés egyenlőre még mindig drágul. A bérek megfagyasztása ter­mészetesen azt jelentené, hogy a munkások a háború ideje alatt a jelenlegi fizetésüket kapnák, tekintet nélkül arra, hogy a megélhetési árak mi­ként emelkednek. Valószínű, hogy a bérek kor­látozására kifejtett propagan­dával ellensúlyozni kívánták a profit megfagyasztását. Ha ez volt a céljuk, akkor amint a dolog kinéz, célt értek, mert az utóbbi hetekben már egy szót sem hallunk, vagy olvasunk a nagy háborús profitról. Nem tartom pedig valószínűnek, hogy az eddig olyan kapzsi, reakciós és álhazafias tőkések egyszerre megváltoztak volna és most már lemondtak a nagy profitról, noha arra éppenugy meg van az eshetőség, mint előbb. Inkább elhiszem, hogy az a bizonyos teve átment a tü fo­kán, mint azt, hogy a mi “bó- szaink” ne harácsolnának ad­dig, amíg arra alkalom kínál­kozik. Nagyon jól ismerik ők azt a közmondást, hogy addig üsd a vasat, amig meleg. Persze nem mehetek be egyik ilyen harácsoló háborús millio­mos irodájába se, hogy a köny­veit-^ átnézve kimuta ssam, mennyi profitot csinál, — ha ugyan az ilyen könyvekből ki lehet mutatni. Mert “könyvel­ni” igen sok féle képpen lehet. Azonban ha eddig kétségben voltam is eziránt, most segít­ségemre jött Hon. Henry Mor- genthau, Jr., az Egyesült Ál­lamok pénzügyminisztere, aki kétséget kizáróan kimutatta, hogy ez a profitharácsolás mi­lyen óriási méretű. HÁBORÚS AGITÁCIÓ Persze, nem azt akarom mon dani, hogy Secretary Morgent- hau egyenest hozzám jött és engem, a Kétkedő Tamást ki­segített zavaromból. Sőt azt sem merem állítani egészen ha­tározottan, hogy a hozzám jut­tatott bizonyítékról van-e tu­domása, de annyi szent, hogy a Department of Treasury adta ki, amelynek Morgenthau a feje. De valójában azzal kellett volna kezdenem a dolgot, hogy amikor a gyárba megyünk, vagy kijövünk, mát mindenféle Mióta megalakították a “labor- management’'’ háborús bizott­ságot, hát mindenféle agitáci- ós hadjáratokat rendeznek, amelyeket hol a “campaign”, hol meg a “drive” szóval jelöl­nek. Nekem úgy tetszik, hogy a “drive” szó jobban jellemzi ezeket az agitációkat, noha be­ismerem, hogy korántsem olyan erőszakosak, mint voltak a ha­sonló mozgalmak az első vi­lágháborúban. Akkor az i}y mozgalmakat a “kiss that flag you....” szellem jellemezte, va­gyis aki nem vetette le az in­gét is az első kérésre, azt mind­járt durván inzultálták. Ma más időket élünk, másféle jellege van innék a háborúnak is és az ilyen drive-ok sem erő­szakosak, noha meg kell adni, hogy itt-ott találnak ki olya­nokat is, amelyek a jóizlésü ember előtt nagyon ellenszen­vesek és éppen az ellenkező hatást váltják ki, mint a drive tervezői akarják. Mint mondom, igen sok ilyen agitáció van folyamatban és mindegyik röpcédulák kiosztá­sával jár. Az egyiken arra kér­nek, hogy vegyük ki részünket a “repülő erőd” vásárlásában, amelyet a város McArthur-nak küld. Máskor arra kérnek, hogy vigyázva dolgozzunk, ne ront­sunk anyagot. Majd megint arra irányul a drive, hogy aki­nek automobilja van,, hozzoín magával olyan munkást, aki­nek nincs jármüve; vagy fog­janak össze többen, hogy gu­mit spóroljanak. HIVATALOS ADATOK És igy tovább, se vége, se hossza nincs az ilyen drive-ok- nak és ha valamelyik reggel már nem nyomnak cédulát a kezembe, hát szinte hiányát érzem. Természetesen a legna­gyobb agitáció folyt és folyik még most is a hadikötvények vásárlása érdekében. El is ér­ték, hogy a mi gyárunkban mindenki vásárol kötvényeket. De azért a drive tovább folyik és most is egy olyan röplapot kaptam, amelyet a Treasury Department adott ki és amely valójában a mai rovatom tár­gyát adta meg. Ezen a röplapon a Treasury Department azt mondja, hogy mindenki vásároljon bondokat, még a legkisebb keresetű egyé­nek is. így például, akinek heti keresete vagy jövedelme az öt és 10 dollár közé esik, az vá­sároljon 25 cent ára háborús bélyeget, amivel aztán a bon- dot lehet megvenni. Nohát, gondoltam magam­ban, jobb volna az ilyen pár sze gény embert nem bántani. Hi­szen elég baj az nekik, ha heti 10 dolláron aluli jövedelemből kell megélni. De amikor a másik sorra rá­néztem, hát elbámultam. Nem akartam hinni a szemeimnek, még a szemüveget is feltettem, hogy csakugyan jól látok-e? Mert a következő sorban az van megírva, hogy 3,324,000 ilyen szerencsétlen pária él még ma is ebben az országban. Aztán ott van a másik tétel: akik 10 és 15 dollárt keresnek hetenként. Ezektől Mr. Mor­genthau csak heti 50 centet kér. És ebből a csoportból 4,975,000 embert mutat ki. A következő osztály a 15 és 20 dollár között keresőké,akiknek száma szin­tén hihetetlenül magas, 5 mil­lió 470 ezer. Tessék jól átnézni ezen szá­mokat, maga a Treasury De­partment adta ki. Az Egyesült Államokban ma 20 dollár a mi­nimális összeg, amiből éhezés nélkül meg lehet élni, — ha ugyan meg lehet. És mégis 13,769,000 ember heti 20 dol­láron alul keres! De egyben ezen számok azt is bizonyítják, hogy közel 14 millió embert a végletekig ki­zsákmányolnak. És ahhoz már nem kell valami nagy bizonyí­tás, hogy a 20 dolláron alul fizető bószok kapzsi profit ha­rácsolok. Szóval a Treasury Department ezen statisztikai adatai bizonyítják a nagymér­vű kizsákmányolást, amivel azonban mindig társul a profit harácsolás. Lehetne ehhez a kimutatás­hoz igen sok kommentárt fűz­ni és bizonyos kérdéseket fel­tenni. így például kérdezhet­nénk, hogy micsoda demokrá­cia az, amelyben 14 millió em­ber nem keresi meg a létmini­mumot? És lehetne arról is Ír­ni, hogy miért szorul az ember keze ökölbe, ha arra gondol, hogy az ilyen “béreket” jobban mondva éhbéreket még állan­dósítani szeretnék. Aztán kér­dezhetnénk azt is, hogy micso­da jogon követelhetjük a lét­minimumon álul keresőktől, hogy az ilyen demokráciáért lelkesedjenek? Mondom, lehetne sok ilyen kérdést feltenni, de már a ro­vat végére értem és a megjegy­zések kigondolását az olvasó­ra bízom. FIGYELEM CHICAGO! ! ! ! ! Az IWW tagjai MOST VA­SÁRNAP, julius 19-én, a Cald­well Erdőben, az 50-es jelzésű helyen PIKNIKET rendeznénk az angol lap, az Industrial Wor­ker javára. Találkozunk most vasárnap a Caldwell Erdőben, ahol egy jó piknik minden kelléke lesz. Direction: Take Milwaukee Avenue car to Devon Ave., walk east on Devon to second ent­rance to park. Enter there and continue past swimming pool and the big car parking lot. Signs will guide you to grounds. STEIDEL PISTA és nótás rádió zenekara fogja a zenét szolgáltatni a bedfordi KALO farmon AUGUSZTUS 9-én tartandó PIKNIKEN, amely találkozója lesz Akron és Cleveland Bérmunkás olva­dóinak. A szabad tűzön készített gu­lyás, hamburger, kolbász és az elmaradhatatlan wieners föl- szolgálásával fogják asszonya­ink az éheseket kielégíteni. A bárén is hűtve lesz, amit csak kiván. Már három piknikünket majd nem eláztatta az eső, reméljük hogy ezúttal az idő is kedvezni fog és olvasóink, valamint la­punk barátjai ott lesznek au­gusztus 9-én a Kalo Farmon. ÚTIRÁNY: a rout 8, a bed­fordi Forbes Roadig, ott balra hajtani. Táblák jelzik a Kalo Farmot. Akiknek nincs kocsijuk azok nevében felkértük olvasóinkat, hogy a Buckeye Road és 130- ik utcánál figyeljék az ott vá­rakozókat és ha van helyük, egy Bérmunkás felmutatásával jelezzék, hogy ■ felveszik őket. De a bizottság is intézkedett, hogy 11 és 12 órák között autók lesznek, amelyek felve­szik az ott várakozókat. A VÉDHIMLŐOLTÁSRÓL A védhimlőoltás biztos és ár­talmatlan ellenszere a még 100 év előtt irtónyavalyaként pusz­tító himlőnek. A himlőoltás el­lenségei elfelejtik, hogy a 18-ik században Európában 60 millió ember pusztult el a himlőben és kevés egyén volt, aki élete fo­lyamán meg nem kapta volna. Akkortájt úgy próbáltak véde­kezni ellene, hogy a himlőhó­lyagok tartalmának egészséges egyének bőrébe való bedörzsö- lése utján környező himlőt igyekeztek létrehozni azon cél­ból, hogy e könnyű himlő át- szenvedése az egyént a termé­szetes himlőfertőzéstől megóv­ja. 1798-ban Jenner angol or­vos felfedezte,' hogy a tehén himlő átszenvedése az emberi himlő ellen mentesít. — A te­hén-himlő mérge tudniillik az állat testében annyira meg­gyengült, hogy az emberen ál­talános megbetegedést nem vált ki, csakis a beoltás helyén körülért gyularást idéz elő. En­nek a gyuladásnak termékei az egyén vérét mentessé teszik to­vábbi himlőméreg bejutása el­len. Manapság a gyengített himlőméreggel fertőzött bor­jak himlőhólyagainak tartalmá­val oltanak. Minden gyermek beoltandó harmadik élethónapja letelte után, mindenesetre egy éves kora előtt. A beoltásra a legal­kalmasabb idő a májustól szep­temberig való időszak. Gümő- korban, mirigyskrofulában, ve­leszületett vérbajban vagy ki­terjedt bőrkiütésekben szenve­dő babát ne oltassunk, ép úgy kerüljük a beoltást az elválasz­tás idején. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipar! Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom