Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-11-21 / 1242. szám
8 oldai BÉRMUNKÁS 1942. november 21. Az agyagtáblától a papirosig A papírgyártás az emberi találékonyság egyik legnagyobb sikere. Az ember szava csak oda juthat el a maga tudásával, közölni valójával, hírével ahová maga is elmegy s ahol maga adja azt tovább. A papíron azonban egyszerre ezer és ezer helyen, milliónyi ember előtt jelenhetik meg nemcsak az esemény közlése, hanem a látható képe is. A papiros tehát az az eszköz, amelyek révén az eseményeket, avagy tudásunkat ismertté, népszerűvé tehetjük. Nem volt a műveltség általános addig, amig az csak az élőszóval való terjesztésre szorítkozott. De amióta papírra vetjük és milliónyi példányban terjesszük a hasznos tudnivalókat, azóta minden olvasni tudó ember könnyen megismerheti nemcsak a világ folyását, az újabb meg újabb felfedezéseket, hanem megismerheti magát a gyakorlati életet, kihámozhatja magának belőle azt, amit jónak vél és kikerülheti a rosszat. A papír a gondolatközlés legfőbb eszköze. Nagyon kevés ember jutna el az élet és a világ megismeréséhez, ha ez az anyag / rendelkezésünkre nem állana. A régi időkben is voltak olyan eszközök, amelyek utján a nevezetesebb dolgokat megörökítették. A babiloni ásatások cseréptáblákra égetett feljegyzéseket hozta napvilágra. A rómaiak a fontosabb eseményeket érctáblákra, kőlapokra vésték, avagy agyagtáblákra égették. Néha ugyan már vászonra is írtak. Legkedveltebb írószer- számuk a viasszal bevont farokig jutott. Ott hirtelen megállt, majd meg akarta ölelni a lámpaoszlopot, de már késő volt: nagy zuhanással végigvágódott az ucca kövezetén, összeesett úgy, mint meleg nyári napokon a hőütötte lovak. Megérkeztek a mentők egykettőre. Miután nem éreztek pálinka szagot, rendőrkórház helyett, a városi kórházba vitték. Itt ágyba nyomták és egy csomó orvos tanácskozott fölötte, hogy vájjon milyen betegsége is lehet. Ugyanekkor egy másik mentőkocsi is beérkezett a kórházba és ime, ebből az öreg gentlemant hozták föl az emeleti kórterembe. Az orvosok őt is vizsgálat alá vették, mert a mentő orvostanhallgató valami vakbélgyulladásról beszélt. ^ Egy órával később a kórterem fölügyelő orvosa megállt a csinos, szőke ápolónő előtt, hogy egyről-másról elcsevegjen vele. — Ma igen érdekes két esetünk van — mondotta mosolyogva. — Az a csavargó kinézésű ember telezabálta magát a Thanksgiving örömére annyira, hogy elvesztette az eszméletét; az a ronkonszenves kinézésű gentleman pedig majdnem éhen halt. Régi nemes család sarja és büszkesége nem engedte, hogy kéregessen. Nekem elárulta, hogy már három napja semmit sem evett. Fordította Geréb József tábla volt, amelyre hegyezett vesszővel karcolták be a betűket. Ha a jegyzetekre már nem volt szükségük, akkor a viaszkot egyszerűen elsimították s a táblát ismét lehetett használni. A rómaiaknál azonban már a papír és a pergamentet is megtaláljuk, amelyeket könyvek készítésére használták. A papirt a papirusz-növény belének vékony foszlányaiból készítették. Ázsiában már ezt az időt megelőzőleg is használtak pálmaleveleket papiros gyanánt. A középkorban okiratok és egyéb fontosabb írások céljaira leginkább az állati bőrből készített pergamentet használták. A pergamen használata ázsiai eredetű, ahol annak készítését már régen ismerték. Az álati bőrnek irás céljaira való elkészítése sok évezredes múlttal bir. A nevét Pergamen várostól nyerte, amely város ennek az iparnak központját képezte. Maga a papírkészítés is igen régi mesterség. A kínaiak és a japánok már régen használtak papirt, de természetes, hogy hajdan csak olyan drága módszerekkel gyártották, amely mellett a papirt csak a kiváltságosak szerez h e 11 é k meg. Lassú fejlődéssel jutottunk el a mai papírgyártásig, amely azután olcsóvá, népszerűvé és mindenki által könnyen hozzáférhetővé tette a közlésnek ezt az immár nélkülözhetetlen eszközét. A mai papír lényegében növényi szálakból készül, csupán a gyártás könnyítése céljából kerül hozzá más anyag is. Papírkészítésre legalkalmasabb az az anyag, amelynek rostszálai hosszúak ,erősek s hajlékonyak. Ilyenek főként a len, kender, juta, manillafü ,a szalma, a káka, a nád, a tűlevelű fák, stb. A modern papírgyártás első idejében még a rongy olcsó volt, hogy csaknem az összes papirt abból készítették. Ezért van az, hogy a régi papír igen tartós. Ma azonban már a rongy a papirszükséglet csak egy igen kis hányadát szolgáltatná, bámilyen olcsó is volna máskülönben. A rongy különben még most is a legjobb papíranyag, de már csak jobb minőségű papír készítésére használják. Régebben a papírkészítésre szánt rongyot nedves pincehelyiségekben felhalmozták, egy kicsit megöntözték azt, aztán állni hagyták, hogy erjedésnek induljon. Ekkor addig füllesz- tették, mig teljesen átmelegedett s megszabadult azoktól az enyves anyagoktól, amelyek a szövést összetartották. Az igy kipárolt rongyot aztán bő vízben zúzó készülékekkel szétmorzsolták s ugyanakkor mosták, mig végre tejszerü pép lett belőle. Ekkor merítő kádba került, ott kellőképen lehig- gitották, majd drótszövet rostával a szétmorzsolt rostszálakat kimerítették, úgy, hogy azok összetartó, vékony, kissé kocsonyás lapot adtak. A rostáról prés alá került az anyag, ahol a még benne lévő nedvességet kipréselték, azután gyepen vagy köteleken kiszáritot- j ták. A kiszárított papir természetesen gyűrött volt, amelyet! tehát még vashengerek között simára kellett sajtolni. A papir! színét rendesen a rongy színe szabta meg, mert a mai fehérítő eljárásokat még nem ismerték. Ezért a papírnak szánt rongyot színük szerint gondosan osztályozták. Amint azonban az emberek műveltségének növekedése elérte azt a határt, nogy a rongy már nem fedezte a papirszük- ségletet, gondoskodni kellett arról, hogy a papírgyártásra más, olcsóbb, nagyobb mennyiségben kapható anyagokat is fel lehessen használni. — Ily pótló anyagnak első sorban a szalmát és a fát kezdték használni. Az igy készített papir természetesen minőségben nem lett jobb, de jóval olcsóbbá vált és a szintén nagy fejlődésnek indult nyomdagépeknek teljesen megfelelt. Ma már alig készítenek tiszta rongypapírt, hanem úgy keverik az anyagot, hogy az a rendeltetésének megfeleljen, de egyszersmint ár tekintetében is kiállja a versenyt. Az újság és a csomagoló papírban pedig egyáltalában nincs rongy-anyag, mert ezeket a nagy kereslet folytán igen olcsón kell előállítani s igy a legolcsóbb anyagból, — fából készítik. A mai modern papírgyártás lényege általában ugyanaz, amint azt előbb leírtuk, csupán most minden műveletet nagy gépek végeznek, amelyeket gőz, vagy villany hajt. A rongy tisztítását az u. n. poroló gép végzi, amely zárt szekrényben mozgó rostaszerkezetből áll. Nedves tisztításra gömbalaku, forgó rongyfőzőt használnak. Ebben a rongyanyagot megfőzik, azután a “hollandi” néven ismert foszlató gépen foszlatják és mossák mindaddig, amig az állandóan reá folyó viz egészen tiszta nem marad. A megfosztott anyagot azután klórral fehérítik. A fehérítés az anyagban levő festőanyagnak, valamint a kelmefestéshez használt színeknek megsemmisítéséből áll. A fehérítés után az anyag félig készen áll. A fadarabokat erős gépekkel hajtott köszörűk aprítják, majd többféle gőzölő eljárásnak vetik alá. Az igy elkészített anyag kerül aztán a nagy sajtoló gépek alá, amelyekből mint kész papírlap jön ki. A papirt azután rendeltetése szerint nagy hengerekké hajtják, avagy megszabott nagyságú lapokra vágják fel. “RONGYOS GÁRDA” KÁRPÁTOROSZ FÖLDÖN IS. LONDON, nov. (ONA) A fegyverrel megszállt Kárpátorosz föld nem hajlandó katonákat adni a testvér orosz nép ellen való magyar háborúba és nem hagyja magát rabszolga- munkára cipeltetni Németországba. Ez a népi ellenszegülés volt az oka, az itteni csehszlovák kormányhoz érkezett értesülés szerint, amiért Kállay miniszterelnök a minap oda látogatott és megpróbálta ez ellen a hangulat ellen valamit tenni. Kállay, azonkívül, hogy maga megvizsgálta a kárpátorosz viszonyokat, két beszédet is mondott, az egyiket Ungváron. De a miniszterelnök beszédét magát is tüntetések kisérték a magyar háborús intézkedések ellen, Kállay látogatása után erre “büntető osztagok” érkeztek Kárpátorosz földre, belelőttek a tüntető tömegekbe és százszámra tartóztatták le azok hozzátartozóit, akik megszöktek a katonai szolgálattól meg a németországi rabszolgamunkától. A kiküldött magyar büntető osztagok mindenütt megpróbálták az embereket erőszakkal sorozni, de ennek eredménye csak az, hogy egyre többen bujdosnak a hegyekbe, erdőkbe és csatlakoznak a szabadcsapatokhoz. BULGÁRIA IS GAZDASÁGI GYARMATA A NÁCIKNAK LONDON, okt. (ONA) A német gazdasági egyeduralmaknak sikerült most már az utolsó balkáni államot is meghódítani ,amely eddig valahogyan mégis csak ellentállt a német náci gazdasági erőszakoskodásnak. Ideérkezett hírek szerint az I. G. Farben, világot behálózó német vegyi pók-alakulat, már űrként betelepedett a bul- gár gazdálkodásba. Még egy éve a szobrán je, a bulgár parlament ellentállt a német követeléseknek és visszavetett egy német vegyi-ipari javaslatot nyíltan azzal, hogy a terv “túlságos előjogokat biztosítana a németeknek”. Ezt az ellentál- lást most a németek megtörték. Megtörték nem csupán hatalmi nyomással, hanem, szokásuk szerint, korrupcióval is, mert bulgár tőkések segítettek nekik, mindenféle gazdasági előnyök egyéni biztosítása ellenében kijátszani azt a bulgár törvényt, amely szerint bulgár vállalkozás alaptőkéjének legalább 59 százalékban hazai tőkének kell lennie. Az I. G. Farben az uj megállapodás alapján, átveszi az ország egész vegyiiparát, természetesen a német fogyasztás szolgálatában. az építő gárdába 1942-1943-ra A .Alakszay, Los. Ang. .. 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 4.00 Id. P. Csorba. New York 2.00 J. Deák, Akron ............. 1.00 M. Danka, Cleveland .... 4.00 L. Decsi, Akron ........... 2.00 J. Dushek, Nutle ........... 2.00 J. Engel, Cleveland ....... 5.00 J. Farkas, Akron ........... 3.00 L. Fishbein, New York .. 2.00 .1. Fodor, Cuyahoga Falls 4.00 J. Geréb, Cleveland ....... 3.00 P. Hering, Buffalo ......... 1.00 S. Kisák, New York ..... 2.00 J. Kollár, Cleveland ....... 1.00 E. Kovách, Cleveland .... 2.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland 2.00 J. Mogor, New York ..... 2.00 A. Molnár, Cleveland .... 3.00 J. Pataki, New York ..... 3.00 J. Pika, Turtle Creek .... 1.00 P. Pika, Chicago ........... 3.00 M. Stefankó, New York 2.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 2.00 A. Székely, Cleveland .... 3.00 G. Wiener, New York .... 3.00 J- Vizi, Akron ............... 5.00 H. Varjú, Akron ........... 2.00 J. Zára, Chicago ........... 3.00
