Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-07-11 / 1223. szám

6 oioa, BÉRMUNKÁS 1942 julius 11. Rövid Hírek Washingtonból Hadi munkaerő és munkás­kérdés. A Hadi Munkaerő Bi­zottság szerint 1943 végén 6-7 millió emberre lesz szükség a hadseregben. 1944-ben 20 mil­lió ember fog kelleni a hadi ter­melésben és szállításban; az 1943-as termés betakarítá­sához 12 millió személyre van szükség.1944-ben 40-50 száza­lékkal kevesebb tanulója lesz a középiskoláknak, mig a főis­kolák látogatottsága 70-80 szá­zalékkal fog hanyatlani; nagy­jában az ország iskoláinak fe­lét fog kelleni megszüntetni, mert a tanulókra a hadi mun­kálatoknál lesz szükség. Az elnök aláírta a törvényt, amely még 9 és fél millió dol­lárt szavaz meg hadi munká­sok alsó és közép fokú kiképzé­sére. A sorozó szolgálat jelen­ti, hogy a 45-65 éves regiszt- ránsok rövidesen foglalkozási kérdőíveket fognak kapni, hogy szellemileg és. tudományosan képzett egyéneket és ipari szak­értőket találjanak hadi mun­kákhoz. A Csendes Óceán part­vidékein még a favágók ideig­lenes felmentését is tervezik; a földmivelésügyi miniszter szerint a mezőgazdasági mun­kásokban mutatkozó hiányt úgy lehet fedezni, ha vagy a kormány, vagy a gazdák szer­vezetei adják össze a munká­sok odahozatalának költségeit. A vasúti vállalatok hajlandók a költözködő mezőgazdasági munkások viteldiját mérsékel­ni. Hadi Front. Junius 21-én Oregon állam homokos partvi­dékére, Astoria közelében, va­lószínűleg egy japán tenger­alattjáró lövéseket adott le, ami a második támadás, ame­lyet 24 órán belül^Észak-Ame­ri ka csendes-óceáni partja el­len intéztek. Előbb Vancouver szigetnek Estevan pontját vet­ték célba. A tengerészet sze­rint két hajót a virginiai par­tok mellett, ellenséges aknák sulyésztettek el, amelyekről korábban azt jelentették, hogy tengeralattjárók áldozatai vol­tak. Ez az első eset, hogy hiva­talosan is megállapították e háború folyamán, ellenséges aknák jelenlétét az amerikai vizekben. Haderő. Az elnök aláírta a törvényt, amely a haderő tag­jainak junius elsejétől vissza­menőleg fizetésemelét ad. A legkisebb fizetés havi 50 dollár lesz; húsz év óta az első álta­lános fizetésemelés. A négy legalsó katonai rangban szol­gálók eltartásra szoruló csa­ládtagjait is segíteni fogják és elhalasztják a családfen tartók behívását. A Szenátus elfogad­ta és a Házhoz küldte a tör­vényjavaslatot, amely 5000 dollárra biztosítja sérülések és betegségek ellen azokat, akik a sorozó törvény életbelépése óta léptek a hadseregbe. A hadügyminiszter elrendel­te, hogy a hadseregnek külföl­dön, vagy a gyarmatokon szol­gáló tagjai nem nősülhetnek a parancsnok jóváhagyása nél­kül. AKRON, O. — A magyar nyel­vű IWW-isták a hónap el­ső vasárnapján, délelőtt tartják havigyülésüket a Thornton St.-en levő Ma­gyar Házban. ELŐLEGES JELENTÉS Az ohioi kerületi piknik az egész napos eső miatt nem hoz­ta meg azt az anyagi várakozást amelyet ahhoz fűztünk, külö­nösen ha figyelembe vesszük azt a nagy és fáradtságos mun­kát, amelyet az akroni Mun­kástársnők kifejtettek annak érdekében. Több olvasónk, akik az eső dacára is ott voltak, de sokan azok közül, akik nem jöttek el, azon óhajuknak adtak kifeje­zést, hogy a nyári hónapokban rendezzük meg újból, hogy Cleveland és Akron Bérmunkás olvasói egy vasárnapot igazán együtt tölthessenek. Ennek az óhajnak teszünk eleget, amikor bejelentjük azt hogy a bedfordi Kalo farmot AUGUSZTUS 9-ére lefoglaltuk és minden előkészületet meg­teszünk, hogy azon mindenki jól érezze magát. Az újonnan épült nagy tánzeteremben STEIDEL PISTA fog muzsi­kálni az ő nótás rádió zeneka­rával. Hisszük, hogy úgy Akron, mint Cleveland minden Bér­munkás olvasó elkészül erre a piknikre a már két esztendőn keresztül elázott mulatságot, most anyagilag is sikeressé tenni. KÉT HÉT ALATT 16 EZER ÜZENETET TOVÁBBÍTOTT A VÖRÖS KERESZT A május hó 9-én zárult két hét alatt a Red Cross Inquire Service, amely az amerikai ro­konok és barátok számára üze­neteket továbbit a hadviselő és egyéb európai országokból, 16 ezer üzenetett jegyzett fel és közvetített. 1939 — tehát a há­ború kitörése óta még nem for­dult elő, hogy ilyen nagytöme­gű üzenetet kezeljenek két hét leforgása alatt, mondották a Vörös Kereszt hivatalában. Az eredeti üzeneteket holland dán, francia, olasz, német, ma­gyar,- román, szerb, horvát, szlovén, lengyel' és más nyelve­ken írták. Önkéntes fordítók és külföldi konzuli és követi iro­dák fordították le az üzenete­ket a Vörös Kereszt számára. Az International Red Cross Committee Genevában, — mely a háború dúlta európai polgár­ság üzenet továbbítója — hírül adta, hogy üzenetek továbbítá­sa terén pangás volt észlelhe­tő, amennyiben Amerika ak­tiv részvétele a háborúban meg nehezített az Atlanti Óceáni levél és egyéb üzenet közvetíté­sét. 1939 szeptember óta a Vö­rös Kereszt összesen 274,069 üzenetet, jelentést kapott Ame­rikaiak hozzátartozóitól, akik idegen országokban élnek.-Common Council. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. A. Alakszay, Akron 4.00 Mrs. J. Bischoff, Akron 4.00 Mrs. J. Deák, Akron....... 4.00 Mrs. L. Decsi, Akron..... 4.00 Mrs.özv. I. Farkas, Akron 4.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 4.00 Mrs. Wm. Fay, Akron.... 4.00 Mrs. P. Kern, Akron....... 4.00 Mrs. G. Rauch, Akron.... 4.00 Mrs. J. Schwindt, Akron.. 4.00 Mrs. J. Vizi, Akron....... 4.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls 6.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 4.00 Mrs. J. Zára, Chicago....... 3.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 2.00 Mrs. 6t. Visi, Lincoln Park 3.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 6.00 Rose Luckenberger, Detr. 1.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb... 3.00 Mrs. E. Kovách, Clev.... 2.00 Mrs. St. Török, Atl. City 2.00 .Mrs. Mary Mayer, Phila 4.00 (Szomszéd ur, én még Pico della Mirandolát is ösmerem....) Tudom, hogy igy szánalmas fi­gura vagyok, egy torz Napole­on, aki fején Marengo dicsősé­gének a glóriájával rongyos csizmákat foltoz.... Ez az én drámám.... Meglegyintettem a hiúságát. — Liebstein ur, igazán ko­molyan meglep.... Ez a készült­ség, ez az olvasottság.... Igazán meglep. A keserű férfiú, aki e pilla­natban valóban egy anyatyuk groteszk lárvájában állott előt­tem, szemérmetesen, édeskés mosollyal hajtotta le a fejét. — Hát igen, olvasgatok, ta­nulgatok, — mondta aztán csöndesen és nyomban nekie­redt a szó ajka keskeny vona­lainak közén. — Mert tetszik tudni.... — áradva, hullámozva dagadt felém a bőbeszédűsége, ujjaival a levegőt bökködve magyarázott és kitűnő memó­riájának a csatornáján ömlöt- tek a klasszikus szépségű mon­datok, eregette szünet és hang­súly nélkül a nagyszerű bölcse- ségeket. Óh, a dolog valóban meghökkentően szomorú volt. Liebstein ur, mint egy vig és gondtalan szöcske, ok és szük­ség nélkül ugrándozott tova a humanistáktól a metafiziku­sokig, átugrotta az enciklopé- distákat és gúnyosan érintette a német ultramaterialistákat. Bámultam és rohanó elmével kisértem e szökdécselést, mig végül — néhány fölényes lé­gy intő megjegyzés után — el­érkezett önmagához. Itt kis szünetet tartott. Ki­húzott a mellénye zsebéből egy karcsú cigarettát és kecsesen az ujjai közé fogta. — És nekem mégis csak alá­zatos, gyáva kutyának kell lennem, — folytatta a dekla- máló beszédet és úgy fordult^ ki belőle a pátosz, mint sárga börtönéből az édes narancslé.— Nézze meg, szomszéd ur, néz­ze meg ezt a Koldus fizikumot és tudja meg, hogy ez az embe­ri jogoknak, az Önérzetnek, a férfiasságnak és szent aposto­li ambícióknak a temetője. Hull rám egész nap a megaláztatás, elborít, betemet és megbénít és hajt és taszít és nincs más me­nekülés, csak a zsarnokosko- dás. Föllélegzem és megnyug­szom, ha én vagyok felül, ha ordíthatok, ha ütök ha rugók. Ez az én átkom, a szerencsét­lenségem.... Óh, Russzó, óh sze­gény feleségem. Ha jövök ha ténfergek haza, mint egy le- szerszámozott igavonó, érzem, megfojt a teméntelen sértés, szétfeszít, megpukkaszt a be­gyembe hullott mérhetetlen al­jasság. A torkomban egy nagy orditás szorong, de én nem me­rem kilökni, mert az utcán ille­delmes szamár vagyok. És ak­kor azt mondom: Vetkőzni! Le kell kaparni a rám kent pisz­kot, le kell vetkőzni az üzlet­ben szerzett szennyréteget, mint egy tűrhetetlenné vált, savanyu szagu, ócska inget. Vetkőzni, hogy el ne vesszen a lelkem kristályos csillogása! Vetkőzni, vetkőzni kell! Ural­kodni, kényeskedni! Elő a bot­tal, az ököllel, a bömbölő hang­gal. Nincs befőzve a leves? Nem puha -a hús ? Nem friss a ke­nyér? Ez mind jó, ez mind al­kalom. Az asszony legalább azt hiszi, ezért kap és nem azért, mert én önző és sunyi dög va­gyok és őt tettem meg a kese­rűségem, a fölzaklatott lelkem és az itthon fölmerészkedő in­dulatom házi villámhárítójá­nak. Közelebb hajolt hozzám és aggodalmasan a fülembe súgta: — Mi történne szomszéd ur, istenem mi történne, ha az üz­letben törnék ki ? Menten ki­dobnának, mi? Ugy-e? Menten az utcán volnék.... — No, nem. — De igen. Ez a legjobb. Az én rendszerem pompás kis do­log. Csak itthon, mindent csak itthon. Vetkőzni kell, levegő kell, hogy elkászolódhassam á férfiúi önérzetemhez. Az áb­rándozás, az urságról fantázi- álás nekem nem kell, az ópium­ra fütyölök. Valóságban és iga­zán ur akarok lenni.... Kihúzta magát és fölényes .mozdulattal nyújtotta felém a kisujját. — Vetkőzni, szomszéd ur, vetkőzni kell.... Megfulladnék, ha a torkomban maradna a ke­serűség és mint a tenger, elbo­rítana a gyalázat, ha itthon- is alázatos kutya maradnék.... A gangról még visszafor­dult: — Mint odakint, tetszik tudni, a szennyes, nagy ára­datban.... Hát persze, Liebstein uron nem lehet tegiteni.... Madame Lisbeth csak sopánkodjék és akár hurcolkodjék is ki a ház­ból. Liebstein ur minden este bele fog merülni a kis asszony hajának vörös hullámaiba. És igy is volt. Beleis merült és a madám komolyan eltökélte magát, hogy nyugalmasabb tájékra költö­zik. Ámde mégis maradt. Reggelre a vicéné izgatódva hozta a hirt, hogy a kis vörös hajnalban megs^ökjött, sírva ment el, de komolyan és vég­legesen. Nem birta tovább a verést. A lárma megszűnt és mi esténként boldogan merül­tünk bele a terülő csendesség­be. Liebstein ur pedig egy este a sarkon vigyorgó pálinkás-bu­tikban próbált “vetkőzni”, de a szenesképü, rosztopcsinos lo­vagok betörték a fejét és a házban, a negyedik emeleten, általános volt az öröm. Nem szerette szegényt senki sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom