Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-07-18 / 1224. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under__lhe Act of March 3, 1879 VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1942 JULY 18. NUMBER 1224. SZÁM Forradalmi megmozdulás a magyar hadseregben A háborús hírek headline jelentései között egy kis jelentéktelen hir került nyilvánosságra a világsajtóban. Ez a kis hir nekünk, magyar munkásoknak különösen nagy fontossággal bir. Arról kaptunk és ugylátszik megbízható forrásból jelentést, (eddig még nem cáfolták meg) hogy Magyarországról tömegesen szöknek át Dózsa Légióhoz tartozó forradalmi katonák, akik a szerb Mihailovits tábornok guerilla csapataihoz csatlakoznak és mint testvérek együtt harcolnak velük. Állítólag a Dózsa-Légio már régebben működésben van Magyarországon a náci banditákkal paktáló Horthy kormány ellen és már sok akadályt gördítettek a náci-fasiszták m a g y a rországi rabló uralma ellen. Arról is jelentést adnak a hírrel kapcsolatban, hogy már hosszabb idő óta eltűnik a nácik által Magyarországba szállított hadifelszerelés nagyrésze, amit később Mihailovits katonáinak kezében találnak meg. Szóval megindult a harc és ahogyan ä mozgalomnak adott névből Ítélni lehet Dózsa forradalmi szellemének a nyomdokain, nem országhatárok kiigazításáért, hanem a népet elnyomó gazdasági és szellemi rabszolgaságban tartó uralkodó osztály ellen. Persze, mindezekről még korai volna határozott véleményt mondani, addig mig biztosan nem tudjuk, hogy kik a mozgalom irányítói és mi is a tulaj donképeni céljuk. Egyenlőre csak remény- teljesen tekintünk a Dózsa- Légio harcosai felé és üdvözöljük őket, már csak azon cselekedetükért, hogy testvéri kezet fogtak a forradalmi szerb néppel. És ennek az aktusnak különösen most, nagyon örvendhetünk, amikor még itt van a hangja az amerikai sajtódzsungel nemzeti vitájának, amelynek egyik oldalán ugytüntették föl a magyar népet, mint valami állatias fenevadakat, mig a piásik oldalon, éppen a szerb népet igyekeztek fenevadaknak bemutatni a magyarokkal szemben. A Dózsa Légió akciója akár lesz eredménye, akár nem, de arra határozott példát mutatott, hogy a nemzeti határok mögé bujtatott népek nem ellenségei egymásnak és csak a nemzeti kormányok uralkodói űzik őket harcba. A magyar népnek nem ott készülődik az érdeke, hogy hol kezdődik és ér véget a magyar határ, hanem csakis ott, hogy hol kezdődik és hol fog véget érni a magyar nép kizsákmányolása. Ugyez az érdek a kizárólagos osztály érdeke a szerb, a cseh és minden más nemzetiségi népnek. A saját uralkodó osztályt kell lerázni a nyakáról örökre, hogy az ilyesmi, mint ami pí. most történik a szerb király személye körül itt Amerikában, többé soha elő ne fordulhasson. Ez a királyfi itt most éli világát, mint marci hevesen, mig a szerb nép vére tengerré dagad és majd a háború után, mint a nagy nemzeti hős, ő fog szépen vissza ülni a szerb trónra. Mikor aztán egyideig csendes lesz minden, azután újra megkezdődik a királyi aktus, a magyar területek felé kacsintgatás. És a határ kiigazítás érdekében újra megkezdődik a vérontás. Dózsa szellemének kell végig seperni egész Európán, de nem a magyar-szerb-cseh és a többi ország határok visszaállítására, hanem minden nemzet saját uralkodó osztályának végleges eltörlésére. Ahogyan a Dózsa Légió harcosai megtalálták az utat a szerb néppel való egységre, úri irányítás nélkül, ugyanúgy megfogják találni a testvéri jobbot minden nemzet fiai a saját élősdi kormányuk hivatalnokai nélkül is. Csak akkor nem hullt hiába a vére a munkás millióknak a német nácizmus ellen, ha a saját nemzetének a nácizmusát vagy ahhoz hasonló kizsákmányoló uralmát örökre elsöpri a föld színéről. Dózsa szelleme él és ahogyan a jelek mutatják kitörőben van, rettegjenek az úri bitangok a modern jobbágyság vámszedői. (f) 15 DEKA KENYÉR A NAPI ADAGOLÁS A magyar kormány a kenyér napi adagolását újból leszállította, hogy fegyvertársát a németeket kielégíthesse. A magyar ipari és a földet túró munkás napi 15 deka kenyérrel kell hogy beérjen. ^ Ott, ahol a kenyér a nép főtápláléka, ott 15 deka adagolás a munkamellett még az éhezéstől sem mentesiti a lakosságot. MEGPUHULTAK VÉGRE A CAPTIVE BÁNYA BÁRÓK KÉTSZÁZEZER DOLLÁRT FIZETNEK VISSZA HETVENÖT- EZER BÁNYÁSZNAK V Emlékeznek még lapunk olvasói arra, hogy West Virginia és Kentucky államban dolgoz^ szénbányászoknak a termelés abbahagyásával kellett nyomást gyakorolni, hogy az úgynevezett captive bányák urai elismerjék az uniont, hogy a bányákban csak unió munkások dolgozhássanak. Ez az ország ténylegesen nem volt még abban az. időben háborús állapotban, de nagy kötelezettségei voltak úgy az angol, mint az oroszokat támogató hadfelszerelések gyártásában és szállításában, amelyekhez úgyszólván életkérdésként szerepelt a szénnek az akadálynélküli beszerzése. A szervezett munkásság ellenségei országos ügyet igyekeztek csinálni a bányamunkások munkabeszüntetéséből, Me egy szóval sem Ítélték el a captive bányák tulajdonosait, akik magukat kiakarták vonni a többi bányákra vonatkozó szabályokból. A kormány közbelépésére jött csak létre a megegyezés. Amikor a bányászok munkába álltak, a bányatulajdonosok igénybe vették a szerződésnek azt az intézkedését, mely szerint a szerződés lejárta előtti sztrájkolások minden napjáért, minden munkástól egy-egy dollárt büntetésképen a sztrájkolásért levonhatnak a fizetésből. Ezt az intézkedést betüsze- rint, az unió többszöri tiltakozása ellenére, végrehajtották a bányák urai. s A bányászok szerződésében van egy intézkedés arra, hogy minden bányászt 40 dolláros fizetéssel nyári vakáció illet meg A háborús szükségletre hivatkozva, most a bánya tulajdonosok fordultak az unióhoz, hogy a bányászok ne éljenek a pihenés jogával; dolgozzanak és a keresetükhöz csatolnak 20 dollárt, a pihenésre meghatározott összeg felét. Az union elfogadta ezt az ajánlatot — kivéve West Virginia és Kentucky captive bányáit, megindokolva azzal, hogy amig azok vissza nem fizetik az egy dolláros napi, büntetéseket, addig nem adják meg a részükre a kedvezményt a dolgoztatásra. És a captive bányákból kivonultak a munkások a nyári vakációjuk megkezdésére. A bánya bárók ismét kapkodtak tehetetlenségükben. A kormánynál is kilincseltek, amely azonnali egyezkedésre ültette le az unió és a bányák megbízottjait. A feltételeket a kormány diktálta, amely között elsőnek a levonásba hozott ösz- szegek visszafizetendők. Hatórai pihenés után a bányászok az egész vonalon fel vették a munkát. Rossz nyelvek oda magyarázzák az uniónak a munkások oldalán való 'kitartását, hogy ezzel akarják magukat Lewis és csatlósai az őszi választásoknál a munkások előtt is jó fiukká feltüntetni, hogy a job-okban maradhassanak. /' Angol miniszteri válság? (Vi) Az angol parlamenti szabályok szerint, a miniszter- elnököt teszik felelőssé és sok esetben lesz az áldozata a nagyobb vereségek és kudarcoknak, amelyek az angol nemzetet érik. így bukott meg Chamberlain, ami már ugyan későn volt, és a napokban akarták Churchillt megbuktatni a líbiai csúfos vereség miatt. A miniszteri tanács — mely sok esetben a miniszterelnök, — nevezi ki a hadvezéreket, igy a felelőség is őket terheli. Az afrikai vereség, Tobruk elvesztése, ilyen válság elé állította Churchillt. Támadói a jobb és bal szélsőségből kerültek ki, akik éppep az ellenkező motívumok miatt támadták/ A konzervatív párt reakciósai azért, mert még a munkáspártiakból is befogadott a miniszteri tanácsba, a radikálisok meg azért, mert még mindig sok reakciós és fasiszta érzelmű lord és generális van a kormány és a hadsereg felső intézésében. A cél az volt, hogy Churchill megbuktatása esetén saját embereiket tegyék be a kormány és a hadi tanácsba. Ezzel szemben nagytöbbségben voltak azok, akik egyedüli megoldásnak és lehetőségnek látják, hogy a benső békét meg tartsák, elodázzák a harcot, a
