Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-11-07 / 1240. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 november 7. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 One Year ...........................$2.00 Félévre ............................. 1-00 Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879, Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Az engedelmes “szabad” sajtó Californiáról, a “napfény házájáról”, de egyben a legdurvább, a legerőszakosabb kizsákmányoló osztályállamról már többször emlitést tettünk ezen a helyen. California állam tőkés osztálya időközönként hallat magáról, rendesen olyasmit, amiből a munkásság tanulhat világszerte. Californiát már eddig a J. McNamara, a Mooney, a kriminális szindikalista pörök, az “arky és oaky” név alatt ismert vándormunkások hallatlan kizsákmányolása, a Harry Bridges ügye, stb., tették ismertté a munkások előtt és remélhetőleg szá- montartják, hogy kikkel kell majd leszámolni a munkásságon esett eme nagy sérelmekért. A közel napokban megejtendő választások alkalmából California újból előtérbe nyomult. California urai, akik között a lumber tröszt, a hajózási érdekeltség és a nagy farmerokból álló Associated Fermer egyesület állnak első helyen, most olyan törvényt igyekszenek elfogadtatni állami szavazás utján, amely büntetendő ténynek minősítené a sztrájk alatt álló gyárak vagy kereskedelmi házak áruinak bojkottálását, az arra való felhívást, stb. A törvényjavaslat szövege nagyon furfangos és a sztrájkolok bármilyen támogatását bűnténynek lehetne minősíteni az ily törvények alapján. Éppen azért a szervezett munkásság a javaslatot “rabszolga törvény” névvel látta el. A javaslatot a californiai lapok természetesen támogatják. Ennek a támogatásnak a titkát derítették fel a munkáslapok amikor nyilvánosságra hozták, hogy a tőkés érdekeltség óriási összegeket költ a javaslat melletti propagandára. AZ ÁLLAM MINDEN LAPJÁNAK NAGY HIRDETÉSEKET AJÁNLOTTAK FEL AZON KIKÖTÉSSEL, HOGY A JAVASLAT MELLETT ÍRJANAK VEZÉRCIKKEIKBEN IS. A propagandát az erre a célra szervezett “State Campaign Committee” vezeti, amely a lapokhoz irt körlevelében nyíltan, minden kertelés nélkül ezt irta: “Minden californiai újság két nagy hirdetést fog kapni. Erre a célra nem megvetendő összeggel rendelkezünk. Szükséges azanban, hogy a hirdetéseken kívül minden lap hozza az irodánk által nyújtott vezércikk és egyéb informálási anyagot is.” Más szóval, A LAPOK CSAK AKKOR KAPJÁK MEG A KÉT NAGY FIZETETT HIRDETÉST, HA VEZÉRCIKKEIKBEN IS TÁMOGATJÁK A MUNKÁSELLENES JAVASLATOT. pénzbe kerül, amiből mindjárt az is következik, hogy csak a nagy pénzekkel rendelkező érdekeltség tarthat ilyen ki járókat, fejthet ki megfelelő nagy propagandát, adhat elegendő összeget a párt alapra, avagy a szóbanforgó kongresszman választására, stb. így aztán nem csoda, hogy a honatyák legtöbbje nem a nép érdekeivel törődik, hanem követi a ki járók irányítását, aki viszont gondoskodik arról, hogy a honatya választási kasszája üresen ne maradjon. Csak is igy lehet megérteni, hogy a jelenlegi kongresszus miért nem akarja abbahagyni a munkabérek és általában a munkásjóléti törvények elleni áskálódásait. Újból meg újból előveszik, ha vereséget szenvednek. Noha az ország már közel egy éve háborúban van, az egyetlen dolog, amit állandóan felszínen tartanak a munkásellenes törvények hozatala. Igazán eklatáns példát nyújtottak honatyáink munkásellenes érzelmeiknek a napokban, amidőn a 18-20 éves fiuk sorozásának ügyét tárgyalták. Szinte hihetetlenül hangzik, de tény, hogy az egyik képviselő a sorozási javaslathoz oly módositványt nvujtott be, AMELY SZERINT A 18-20 ÉVES IFJAK CSAK ÚGY LEGYENEK SOROZHATOK, HA A MUNKÁSOK MÉG A 40 ÓRÁN FELÜL SEM KAPNAK MÁSFÉLSZERES FIZETÉST. A többség ugyan leszavazta a módositványt, de, hogy akadtak képviselők, akik ennyire kimutatták munkásellenes voltukat, már az eléggé bizonyítja, hogy a munkásságnak nem sok siratni valója van a kongresszus hatalmának letűnésén. Kétségbeesett rablás a céljuk... WASHINGTON — Október 18-án Goebbels náci propaganda miniszter nagy beszédet tartott Münchenben és annak a német sajtó és rádió különösen hansulyos nyomatékot kívánt adni. Ez a beszéd azonban érdekes változást jelent a német propagandában. “Németország ügye, mondta Goebbels, ma nem a polgári vagy proletár világ kérdése, nem vallási vagy bármilyen dogmatikus problémákról van szó, hanem mindennél sokkal fontosabb dolgokról: szénről, vasról, olajról és min- denekfölött, a mindennapi kenyérről. Lenni vagy nem lenni, — ezért harcolunk ma.” Aztán, beszédének egy további részében, őszintén megmondta a nácik csupasz rabló céljait: “Nem azért foglalunk el területeket, mert kell nekünk, hanem azért, hogy megszervezzük a magunk használatára.” Nincs szó többé a más nemzetek nemzeti beillesztéséről Európa uj rendjébe, nincs szó, csak német rablásról és ezt jól jegyezzék meg maguknak azok, akiket a nácik be akarnak kényszeríteni a maguk “rendjébe”. Persze nehéz mindazt megemészteni, amit megszálltak és elfoglaltak, a népek hősies ellentállása akadályozza a rablások megszervezését. Goebbels nem is tagadja: “Igaz, nehezen küzködünk, hogy megemésszük, amit lenyeltünk, de gondoljunk rá, hogy ez az emésztési folyamat is bevégződik csak egyszer.” Bevégződik: de hogyan! AKRON, O. — A magyar nyelvű IWW-isták a hónap első vasárnapján, délelőtt tartják havigyülésüket a Thornton St.-en levő Magyar Házban. Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe! Természetesen azon újságoknak, amelyek mindig a hirdetők érdekeit támogatták a vezércikkeikben, ez nem ad okot a megbotránkozásra. így most is készséggel tesznek eleget a “hirdetési rendelésnek”. Ez a californiai eset csak annyiban érdemli meg a felemli- tést, mert ilyen nyíltan mutatja, hogy a pénz érdekeltség milyen szemérmetlenül rendelkezik az állítólagos “szabad sajtóval”. Munkás-ellenes képviselők A háborús erőkifejtés mindinkább nagyobb mértékben öleli fel az Egyesült Államok népének mindenféle aktivitását. Ezzel párhuzamban az ország törvényhozó testületének, a kongresszusnak fontossága és hatalma elenyészőben van. Az utóbbi időben csaknem minden oldalról támadták a kongresszust, részben azért a törvényekért, amelyeket hozott, részben pedig azért, amelyeket nem hozott, noha egyes érdekeltségek nagyon sürgették azokat. Soha még ilyen tisztán láthatóvá nem lett, mint most, hogy a Kongresszus csak egyes érdekcsoportokat képvisel. Ezen érdekcsoportok képviselői ott lebzselnek a kongresszusi épületben és megbízóik nevében befolyásolni igyekszenek a képviselőket és szenátorokat. A legtöbb kongresszman valamilyen “lobby” irányítását követi. “Lobby” szóval jelzik a honatyák meggyurá- sát kijárók utján. Ilyen lobby fentartása természetesen igen sok ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő' eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kel! szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés“ "Nevelés" — "Felszabadulás" w 1 W Az lpar' Forradalmárok Szentháromsága W S W ... " 1 ■«!
