Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-10-31 / 1239. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 október 31. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......1................$2.00 One Year .........................$2.00 Félévre ............................. 100 Six Months ...................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5e Single Copy .............— 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD 42 Lövetni akar az admirális (gb.)A lapok híradása szerint Emory S. Land rear-admirális aki egyben elnöke az U. S. Maritime Commissionnak is, New Yorkban beszédet tartott, amelyben azt ajánlotta, hogy “a szer­vezőket napkelténél agyon kellene lőni”. A jelenlévő újságírók megkérdezték, hogy milyen “szervezőkre” célzott? Az admirális habozás nélkül felelte, hogy munkás szervezőkre gondolt. Egy' amerikai magas állású közhivatalnoknak ilyen nyilat­kozata természetes nagy megbotránkozást váltott ki, miért is az admirális igyekezett kimagyarázni a dolgot, ami azonban se­hogy sem sikerült. Sőt a magyarázat után még jobban látható­vá lett, hogy ez a tengernagy semmi de semmiben sem különbö­zik Hitler és bérenceitől. Vagy ha éppen admirálishoz akarjuk hasonlítani, hát Horthytól a magyar főgyilkos lovastengerész­től. Kíváncsian várjuk, hogy a fölöttes hatóságaitól meg fog­ja-e kapni az igazán nagyon is kiérdemelt büntetést, — a kirú­gást. Mert amig ilyen emberek, akik a szadista eszméket a to- talitőr államokból ide akarják importálni, magas állami tiszt­ségeket viselhetnek, addig az amerikai demokrácia őszinteségé­ben nagyon tamáskodunk. Vér, hadianyag és idő Mint utólag megtudtuk, a háborús országokat meglátoga­tó Wendel Willkie volt republikánus elnökjelöltet az Office of War Information hivatal egyik tisztviselője, Garner Cowles Jr. kisérte útjában. Ez a Cowles, aki Des Moines város egyik újság­jának a kiadója, amikor visszajöttek, beszédet tartott a des- moinesi kereskedelmi kamara tagjai előtt. Többek között azt mondotta, hogy úgy az oroszokat, mint a kínaiakat nagyon el- keseriti az egyesült nemzetek tétlensége, vagyis a második front megnyitásának elhalasztása. Cowles elmondotta, hogy ő is résztvett a Stalin és Willkie közötti tanácskozáson, ameíven Stalin felemlítette, hogy ami­kor Churchill Moszkvában volt, hát ő (Stalin) mondotta Church- hillnek, hogv “három dolog szükséges a tengelyhatalmak leve­résére. — VÉR. HADIANYAG ÉS IDŐ. OROSZORSZÁG ADJA A VÉRT, AMERIKA A HADIANYAGOT ÉS ANGLIA AZ IDŐT.” 1 Nem lehet megállapítani, hogy mi igaz vagy nem Cowles beszédéből. Azt azonban láthatjuk, hogy a második front meg­nyitásának ily eltolása nem igen használt az annyira féltett “morál”-nak és Hitlerék méltán győzelemnek könyvelhetik el. Az “Uj Rend” országaiban (gb.) A nácizmus által hirdetett és beígért “Uj Rendről” némi képet alkothatunk magunknak azon hírekből, amelyek a németek által megszállt területekről érkeznek. Nem a titokban kicsempészett hírekre gondolunk, hanem azokra, amelyeket ma­guk a németek küldenek ki az általuk kontrolált rádió állomá­sok utján. Az egyik ilyen hir szerint francia csendőrség “razziát ’ tar­tott a Saláve hegység barlangjaiban, ahol igen sok zsidó “bat­tues” húzta meg magát, akiket most elfogtak. A svájci újsá­gok aztán megmagyarázták, hogy Franciaországban az utóbbi időben nagyon sokan — leginkább zsidók — valóságos üldözött vadak módjára élnek. A “battues” szó eredetileg a vadászok elől menekülő vadat jelentette. Most azonban azokat nevezik igy, akik a fasizmussal szemben valamilyen ellentállást mutat­tak és akiket ezért most üldözőbe fogtak. Ezekre mindjárt rá­fogják, hogy zsidók, vagy bolshevikok és az életük nincs biz­tonságban, azért üldözött vadak módjára élnek. Franciaország­ban az “Uj Rend” a lakosság egy részéből “battues”-t csinált. A másik hirt a berlini rádió röpítette világgá. Ez arról szá­molt be, hogy Párisban a Sorbonne egyetem tanárai megvizs­gálták a vérét bizonyos Sámuel Eliashevski egyénnek, aki elta­gadta zsidó származását. A vérvizsgálat azonban bebizonyítot­ta, hogy zsidó és igy a börtönbe került. Az amerikai hírszolgáltató vállalatok egyike kérdést inté­zett eminens amerikai orvosokhoz, hogy vájjon meg lehet-e ál­lapítani a vérből a zsidó vagy az árja származást. A megkérde­zett összes szaktekintélyek tagadó választ adtak és az egész dolgot politikai svindlinek minősítették. Ezen szaktekintélyek állítása szerint négyféle tipusu vért ismerünk, amelyek mind­egyikét megtaláljuk a zsidóknál is meg a másféle népeknél is. Egyébiránt az “árja” vagy “aryan” kifejezés nem is bio­lógiai, hanem csak politikai megkülönböztetés és amikor a nácik által megfélemlített “tudósok” azt állítják, hogy az árja vér különbözik a nem árja népek vérétől, olyasmit mondanak, mint­ha valaki azt állítaná, hogy vérvizsgálat utján meg tudja mon­dani, az amerikaiakról, vájjon a republikánus avagy a demokra­ta párthoz tartozik-e. A vérvizsgálat utján zsidóvá való nyilvánításnak a célja az, hogy “törvényes keretek között” távolitsanak el olyanokat, akik útjukban állnak, avagy akiknek vagyonára vágynak. Pontosan ilyen módon jártak el az inkvizíció idejében is. Aki az egyházi hatóságoknak útjában állt, arról kimutatták, hogy eretnek és eltették láb alól. Az “Uj Rend” tehát még a módszereiben sem uj, hanem csak visszaidézése a középkor legborzalmasabb intézményeinek más nevek alatt. UJ MÜNCHENI KÍSÉRTET? BERN, okt. (ONA) A svájci német nyelvű “Die Nation” ne­vezetes módon mutat rá, mi­csoda hatása volt Stalin leg­utóbbi nyilatkozatának Európa elnyomott népeire. “Híresztelé­sek és aggodalmak áradata ön­tötte el Stalin második fronti nyilatkozatának hatása alatt az egész szárazföldet és ame­rikai meg angol államférfiak egymást követő nyilatkozatai nem bírják lecsillapítani ez ag­godalmakat. Rettegve látják “München szellemének” kísér­tet járását. Az emberek csak egy uj Münchentől félnek. Eszébe jut az embereknek Lord Vansittart kemény megállapí­tása is, hogy Amerika és Ang­lia uralkodó osztálya csak fél- szivvel van a nácizmus elleni harcban és az, hogy Lady As- tor, München egyik főtettese, rögtön azután megerősítette Vansittart állítását, mondván, hogy “hiszen az oroszok ma­gukért harcolnak, nem miér­tünk”. A svájci lap azután Európa hangulatáról áttér Né­metország vizsgálatára. “Két­ségtelen mondja, nyugtalanság van a német munkásság köré­ben. De ez a nyugtalanság so­hasem fog átvedleni nyílt fel­keléssé, amig a német munkás­ság gyanakodva nézheti az an­gol és az amerikai uralkodó osztályt, nem bízván bennük, hogy a régi állapotok gyöke­res megváltoztatására el volna szánva és hajlandó volna a múlt tévedéseit helyrehozni.” HELYREIGAZÍTÁS Múlt heti számunkban “A Második Front ellenzői” cimü cikkben bántóan értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. A cikk utolsó részének ezen bekezdő mondatában “A gondosan meg­figyelő azt is láthatja, hogy amig a második front követe­lése a nagytőkének részéről egészen spontánszerü ...” A nagytőkének -zó helyett nagy­tömegek olvasandó. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretem belül. "Szervezés" "Nevelés" — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom