Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-10-31 / 1239. szám
1942 október 31. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-(gb) ROVATA" “MAGAD URAM, HA SZOLGÁD NINCS!” E rovat olvasói már megszokták, hogy elmondom itt apró-cseprő bajaimat, leginkább ami a műhelyben történik, avagy amit ott hallok és látok, mert úgy gondolom, hogy sok tanulságos dologra lehet rámutatni a termelés szinterén. Nem lesz tehát túlságosan feltűnő, ha a mai rovatban szintén személyes üggyel foglalkozom, noha nem olyasmivel, ami a gyárban történt, — de azért mégis munkáról, méghozzá igen nagy munkáról lesz szó. A szomszédom itt a lapban, — már mint cs. ő. munkástárs, — már két ízben is említést tett az idei naptárunkról, de a kuliszák mögötti történtekről egy szót sem irt. Miután ebben a rovatban nagyon őszintén szoktam írni, hát kirukkolok mindennel, ami . . . hogy is mondjam csak, — igen, ami a szivemet nyomja. Az idén is, mint a múlt évben az országos értekezlet kérésére elvállaltam a naptár készítését. De már akkor hangoztatták, hogy most idejében legyen ám készen az a naptár! Ennek megfelelőleg szétküldtük a leveleket azokhoz, akiktől anyagot vártunk, de bizony nagyon kevés kivétellel hiába vártuk. Azonban Lefkovits munkástárs sürgetett a kéziratért és igy nem volt más hátra, mint a “magad uram, ha szolgád nincs” közmondás utasítását követni. Nekigyürköz- tem tehát, itthon maradtam a munkából és most már jelenthetem, hogy a naptár legnagyobb része készen van, jó része már nemcsak ki van szedve, hanem be is van tördelve és rövidesen megkezdjük az első rész nyomását. NAGYON ZSUGORIAK Eddig rendben volna a dolog és nem lenne okom panaszra, ha a lapbizottság ülésén szóba nem jön, hogy hát tulajdonképpen mennyi példányt is nyomassunk. Itt kezdődött az én kálváriám, mert a lapbizottság tagjai kimondhatatlan fösvény emberek, ha a Bérmunkás pénzéről van szó. Inkább a zsebbe nyúlnak és leszurkolnak öt dollárt a sajátjukból, mintsem a Bérmunkás öt centjét is kockáztassák. Elhatározták, hogy minden jó előfizetőnek postán küldjük el a naptárt, hát azonkívül csak pár darabot nyomatnak eladásra, mert a papír is, meg a nyomtatás is ilyen drága, meg olyan drága és nem akarják, hogy a naptárból csak egy fölösleges példány is maradjon. Hát erre aztán már én is kiruccantam. Megmagyaráztam nekik, hogy a Bérmukás ez évi naptára egészen más valami lesz, mint az eddigi naptárak voltak, vagy mint a többi lapok naptárai. Ez a naptár nem versenyez semmi más naptárral. Éppen azért azt ajánlom e rovat olvasóinak, hogy miután úgyis adnak karácsonyi aján- ' dékot rokonaiknak, ismerőseik- | nek, hát az idén adjanak egy ilyen naptárt, aminél hasznosabb dolgot nem is adhatnának. NEM LEHET KIOLVASNI Ez nem olyan naptár, vagy könyv, amit átnézünk, vagy ki- | olvasunk, azután eldobjuk, ezt a Naptárt nem lehet kiolvasni. Aki megkapja, annak még tiz év múlva is meg lesz és időnként előveszi, hogy megnézzen benne egyet mást. Mégis, hogy képet adjak, ime nagyjából vázolom, hogy mi lesz benne. A naptár egy részét a Babonáról irt hosszabb munkámnak rövidített közlése képezi. Különösen ajánlom ezt az értekezést azoknak, akik a vallás és a babonát elválasztják egymástól, akik a más vallásban meglátják a babonát, de a sajátjukban ha nem egészen is, de valamennyire hisznek. Merem állítani, hogy aki ezt az értekezést figyelmesen átolvassa utána egészen másképpen fog gondolkodni a vallásokról. Éppen azért nagyon szeretném, hogy ha e rovat olvasói olyanok kezébe adnák ezt az értekezést, akikkel ilyen témákról vitatkozni szoktak. Ez az értekezés nagyon de nagyon nagy segítségükre lesz. De akit az ilyen téma nem érdekel, — ha ugyan van olyan valaki, — hát annak ott vannak a történelmi dátumok sorozata, amelyet szintén most állítottunk össze olyanformán, hogy a világtörténelemről rövid, de szabatos képet adjon. Aztán a háziasszonyok részére összeszedtünk vagy 100 nagyon jó tanácsot, melyeknek a sütésnél, főzésnél, tisztogatásoknál, stb. igen nagy hasznát veszi. Nem recepteket adunk, hanem igazán értékes tanácsokat, mint például hogyan kell tintafoltot kivenni a szőnyegből? hogyan lehet felismerni a friss tojást? hogyan lehet a halszagot gyorsan eltüntetni az edényekről? stb. stb. MINDENFÉLE MÉRTÉKEK Ugyancsak büszkeséggel említjük meg, hogy az összes gyakorlati mértékekről olyan teljes leírást nyújtunk, amelyet sem a magyar, sem pedig az angol nyelvben nem találhatunk. Nemcsak minden mértéket ismertetünk, de az összes átszámításokat is. így nem kell többé azon vitatkozni, hogy egy magyar mérföld hány amerikai milenak felel meg? Avagy akinek otthon 60 holdas birtoka volt, hát itt mennyi acres farmnak tulajdonosa lenne? Ilyet már sokszor kérdeztek tőlem, de ezentúl mindenkinek csak azt mondom, hogy mindenféle mértékekre vonatkozó kérdésre pontos választ talál a Bérmunkás 1943-as naptárában. Vannak aztán akik köny- nyebb dolgok iránt érdeklődnek. Hát azok megtudhatják, hogy mi történt Lebovitscsal, a gazdag lengyel zsidóval, aki Magyarországba költözött és ott magyar dzsentri akart lenni, de — de ott van a naptárban, hogyan sikerült neki, itt csak nem mondom el. Aztán van egy hosszabb tudományos értekezés a nácizmusról. Igen, szükségesnek találtuk, hogy ennek a borzalmas eszmének a mibenlétét valóban megmagyarázzuk, mert mi nem arra törekszünk, hogy csak az érzelmekre hatva szerezzünk ellenzőket a legujabbkor borzalmának, hanem az értelemre apellálunk, mert igy úgy a pártoló mint az ellenző meggyőződés állandóvá lesz. Természetesen lesznek rövi- debb cikkek is, mint például a “Közlekedés csodái”, “Az időmérés története” “Hiszékenység”, cimüek, amelyek a címben megadják, hogy mivel foglalkoznak. Ezekhez jön még pár jó vers és néhány kitűnő illusztráció. Megjegyzem, hogy még nem adtam fel a reményt, hogy egykét “irótárstól” megkapjuk azt az anyagot, amit kértünk tőlük. Azonban amit eddig itt felsoroltam már sokszorosan felülmúlt ja minden eddigi amerikai vagy ó-hazai naptárnak az értékét. Ezt a lapbizottság tagjai is elismerték és igy történt, hogy kiharcoltam tőlük, hogy pár száz darabbal többet nyomassanak, mint számítottuk. SEGÍTSÉGET KÉREK Igen ám, de mi lesz, ha ez a pár száz darab nem kel el ? Nem is merek rágondolni, talán még a városból is kivernek! Nos, éppen azért írtam ezt a rovatot, mert tudom, hogy a rovat olvasói most nem hagynak cserben. Ismételten kérek mindenkit, hogy ha csak van olyan ismerőse, hát adjon neki ajándékba ebből a Naptárból. Hiszen az egész csak 50 cent és mondom, ennél értékesebb ajándékot nem adhat. De miután a lapbizottság még igy sem nyomat valami sokat, hát azt ajánlom, hogy aki megfogadja a tanácsomat (és mellékesen nem akarja, hogy bajba kerüljek,) hát az alanti szelvényen, (avagy levelezőlapon) rendeljen a naptárból “extra” példányt. Aki akarja, beküldheti a pénzt 50 cent darabonként, de beküldheti a pénzt később is, hiszen a Bérmunkás és olvasói között nem olyan idegen viszony áll fenn, mint más lapoknál. A rendelést inkább azért kérem, hogy lássa a lapbizottság, mennyi “extra” példány kell. Aztán bevallom, én még arra is gondolok, hogy amikor majd kevés lesz amit nyomattak, hát odaállok elejbük és hencegve vágom oda: “Ugy-e megmondtam!” Majd megmutatom én nekik! De aztán, rovat olvasóim, cserben ne hagyjatok! Bérmunkás Lapbizottsága P. O. Box 3912 Station S. S. Cleveland, Ohio Tisztelt Munkástársak:— Küldjenek a részemre (az enyémen kívül) extra példányt a Bérmunkás 1943-as naptárából. Név ................................. Cim ................................ ZSIDÓK ELCIPELÉSÉNEK BORZALMAI LONDON, okt. (ONA) A haróos franciák idevaló “Franci” cimü lapja jelentést kapóit lisszaboni zsidó körökből azoknak a zsidóknak rettenetes sorsáról, akiket a németek francia földről Keletre cipelnek. Húszezer főnyi szállítmány, emberek, asszonyok és gyerekek maradéka érkezett meg Besszará- biába, két heti förtelmes utazás után. Amikor a lezárt vasúti kocsikat Chisinauban és Calarasiban, ahol a zsidókat gettóba zárják, kinyitották, leírhatatlan dolgok tárultak a náci hivatalnokok elé. Több kocsiból a bezárt utasok felének oszlásnak indult hullái estek ki, amikor az ajtókat felnyitották. A még életben lévők nélkülözésektől és betegségektől mozdulni sem bírtak, sokan haldokoltak. Aki még beszélni tudott, elmondta a sorsukat. Egy éjszaka az S S összefogdosta őket Párisban és egyenesen a pályaudvarra vitték őket. Vasúti kocsikba gyömöszölték a szerencsétleneket, mint az állatokat, az ajtókat rögtön lepecsételték és a kocsikra ráírták: Hadianyag — robbanószerek — átemenő rakomány Oroszországba. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSAGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
