Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-10-17 / 1237. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 '"s. VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1942 OCT. 17 NUMBER 1237 SZÁM DONALD DAY, A CHICAGO TRIBUNE HÍRHEDT HAZUG REPORTERE BEÁLLT A NÁCIK KÖZÉ. KÉT ÉVTIZEDEN ÁT HAZUG HÍREKKEL LÁTTA EL AZ AMERIKAI SAJTÓT. Ugyanezen a helyen már jó néhány hónappal ezelőtt meg­írtuk, hogy Lewis és Murray között levő ellentét következ­ményeképp a bányász szakszer­vezet kilép a CIO-ból és Lewis mintha csak saját magántulaj­dona lenne a bányász unió, vissza helyezi őket az AFL-be. A múlt héten Cincinnatti-ben tartott bányász kongresszus csaknem egyhangúlag kimon­dotta a CIO-ból való kilépést, és állítólag már folyamatban vannak a békéltető tárgyalá­sok Greenékkel és csak rövid idő kérdése, hogy ismét mint az AFL szerves részét fogják képezni. Mi reánk ipari unionistákra azért bir nagy fontossággal ez a jelentés, mert a CIO mega­lakulása óta állandóan hangoz­tatott állításunkat bizonyítja, mely szerint a CIO és AFL kö­zött csakis vezérkedési külömb- ség van, egyébként mindkét szervezet pure and simple szak- szervezet és a CIO-t ipari szer­vezetnek nevezni az AFL-al szemben csakis félrevezetése a tömegeknek. Annak idején Le­wis volt az alakitója a CIO- nak a United Mine Workers-sal az élen és a jelentések szerint a CIO felépítésére nem keve­sebb mint egy millió hatszáze­zer dollárt költöttek el a bá­nyász unió pénzéből. Lewisék célja az volt, hogy a CIO-ot fel­építve az AFL-t teljesen elsöp- rik és mint ipari szervezetnek nevezett job tröszt, ők marad­nak meg egyedül a szakszerve­zeti üzletben. Amikor Lewis és társai lát­ták azt, hogy ezen számításu­kat az AFL többi vezérei át­húzták és annyira megerősöd­tek, hogy bennt a CIO-ban is Lewis ellenségeit helyezték a vezető pozíciókba, taktikát vál­toztattak és az általuk alakí­tott CIO elpusztítására kezd­ték meg aknamunkájukat. En­nek egyik mozzanata a cincin- nattiei határozat, melyet úgy­szólván Lewis revolverezett ki a konvención több mint egy órát tartó beszédjével. Lewis megmondta a bányászoknak, hogy vagy fogadják el amit ő akar, vagy pedig választhatnak más elnököt maguknak. Be­szédjében többek között az ajánlata elfogadására követke­zőket mondotta. Úgy érzem, ez a konvenció önmagát és a tisztikarát fog­ja megbecsülni, ha elfogad­ja jelentésemet. Ha nem fo­gadnák el .akkor azt fogják megmutatni, hogy nem akar­nak olyan elnököt mint én vagyok. Akkor biztosan oly embert akarnak akiben több a nyultermészet mintáén ben­nem. Szóval Lewis ur mondja meg a bányászoknak, hogy mit kell csináljanak és a bányászok ha­tározata szorosan a személyi véleménynek megfelelőleg kell történjen. A bányász unió te­hát nem volt ipari unió amikor kilépett az AFL-ből, még ke­vésbé lehet ipari unió amikor vissza számit oda menni. Meg kell értsük végre tisztán, hogy az ipari unionizmus elmélete nem ott kezdődik, hogy Egy Ipar összes munkásait egy szer­vezetbe tömöritsük, hanem a legelső elméleti alapja, hogy az összes Iparok munkásait tömöríti Egy Szervezetbe. Nem lehet az ipari unioniz­mus elméletét rákenni az olyan federációs szervezkedésre sem, mely a külön megszervezett iparok munkásait szövetségi fonállal övezi körül. Az \Egy Nagy Szervezet az iparok át­vételére és irányítására szerve­zi és neveli a munkásokat, ami­től talán legjobban a Lewis fé­le szakszervezeti tőkések irtóz­nak legjobban. Egyrészt mi igazán örvendünk a bányász unió határozatának, mert most már bizonyára véglegesen tisz­tázott egy kérdést. Még pedig azt, hogy a CIO nem lehet ipa­ri szervezet, amikor annak fő oszlopa a bányász unió minden szervezeti változtatás nélkül bepászol az AFL szakszervezet­be. Ennek a határozatnak a nyomán akár az egész CIO visszaléphet az AFL-be és egész biztos, hogy még akkor sem fogja az AFL-t ipari szer­vezetté varázsolni. így tehát a jövőben talán könnyebben fog­ják megérteni az amerikai munkások, hogy van két szak- szervezetük az AFL és CIO és van Egy Ipari Szervezetük az I.W.W. Ennek megértése a “nyultermészetü” szakszerve­zeti vezéreket örök időkre lehe­tetlenné fogja tenni. (f.) KI JUTHAT BE AZ UJ EURÓ­PA MENNYORSZÁGÁBA ZÜRICH, okt. (ONA) Most már hivatalosan is hirdetik a nácik, hogy követőik és rabszol­gáik oly mértékben részesülnek majd az európai Uj Rend ál­dásaiban .amennyi vért ontot­tak az orosz fronton. Schleier követ, a párisi nagykövetség­hez beosztott diplomata jelen­tette ezt ki a francia nagyipa­rosok egy csoportja előtt. “A Egyik-másik amerikai újság megemlítette, hogy Donald Day amerikai újságíró beállt a finn hadseregbe, hogy az oroszok ellen harcolhasson. Maga ez a dolog nem valami nagy ese­mény, de a Donald Day szemé­lye érdemessé teszi arra, hogy foglalkozzunk vele, mert ma­gyarázatot nyújt sok olyasmi­re, amit annak idején nem lát­tunk tisztán. Ez a Donald Day több mint 20 éven át európai levelezője volt a hírhedt munkásgyülölő Chicago Tribune újságnak, amelyet most náci szimpátiával vádolnak nem minden ok nél­kül. Ez az újság az .amely ka­tonai titkokat közölt, amelyért vád alá is fogták a tulajdonost, McCormick ezredest, de a sza­bad sajtó zászlajába kapasz­kodva kimenekült. A Bérmunkás olvasói emlé­kezhetnek arra, hogy az 1917- es orosz forradalom után az egész világra kiterjedő ellen- forradalmi hajsza indult meg az orosz szovjetek ellen. Nem volt oly képtelen hazugság, amit rájuk ne fogtak volna. A hazugságok hadjárata annyira ment, hogy számos liberális új­ságíró megvizsgálta a hazugsá­gokat és azok legtöbbjét visz- szavezették ehhez a Donald Day nevű tollbetyárhoz. Az Egyesült Államok 1919. december 21-én a Bufford ha­jón deportálták 249 egyént, köztük Emma Goldman és Alexander Berkman anarkis- tákat is, akik a finn határon keresztül jutottak Oroszország­ba. Abban az időben a Szovje­tek még erős harcban álltak a fehér ellenforradalmárokkal, akiket a kapitalista országok támogattak. Ezért az oroszok nem engedtek be idegen újság­írókat. így nem engedték be ezt a Donald Dayt sem, aki ak­kor a Hearst újságok riportere német győzelem után, mondta a diplomata, minden országnak számot kell adnia, mennyiben járult hozzá a bolsevizmus le­töréséhez. Ettől a hozzájáru­lástól függ, milyen lesz min­den országnak a helyzete az uj Európában. Franciaország hozzájárulása elsősorban az, hogy munkaerőről gondoskod­jon a német ipar számára.” volt. Nem engedték be még ak­kor sem, amikor a deportáltak közül elvett egy orosz nőt, csak azért, hogy bejuthasson. Miu­tán nem jutott be Oroszország­ba, amire vállalkozott, Hearst elcsapta. A HAZUGSÁG NAGYMESTERE Ekkor Riga városába került, ahonnan hazug híreket kezdett küldeni az amerikai lapoknak. A lapok azonban jól tudták, hogy a hírek szemen-szedett hazugságok és igy csupán egy újság fogadta el és közölte azo­kat, a Chicago Tribune. Ez a hazugság gyártó riporter any- nyira ment a szemtelenségben, hogy a Tribune megjelent ha­zug cikkeket bemutatta a rigai orosz követnek és felkínálta magát, hogy ha beengedik őt Oroszországba és megfizetik, akkor éppen az ellenkező, vagy­is kedvező dolgokat fogja írni. Arról persze nem szólt, hogy az ilyen írásai a Tribune meg a többi hasonló lapok papírko­sarába kerültek volna. Day egyáltalán nem titkolta ezt a dolgot, hanem inkább el­dicsekedett vele. Valahogy megérezte, hogy az oroszok gyalázásábán sok pénz van s mint ilyen gyalázómester nagy hírnevet akart szerezni magá­nak. Példáján okulva később igen sokan éltek és élnek még ma is az oroszok és általában a munkásmozgalmak gyalázásá- ból. Ezt a szakmát, — hogy úgy mondjuk — ez a tipikus prostituált újságíró csinálta meg. A hire valóban oly nagy lett, hogy akinek oroszellenes rágalmakra volt szüksége, csak hozzá fordult. így például a londoni Daily Mail tulajdonosa, Lord Rothemere is nála rendel­te a hazugságokat, melyeket darabonként egy font ($4.86) összeggel fizetett. Az újságírók egész serege számos Ízben figyelmeztették McCormickot, hogy ez a Day a legarcátlanabb hazug, akit a föld háta valaha hordozott; maga Floyd Gibbson, a Tribu­ne európai irodájának a veze­tője is tiltakozott a hazug hí­rek közlése ellen, de mindhi­ába. Úgy McCormick, mint az unokaöccse Captain Patterson, a New York Daily News tulaj­Názikkal harcol a toil­betyár A bányász unió kilépett a CIO-ból

Next

/
Oldalképek
Tartalom