Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-09-26 / 1234. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1942. szeptember 26. A sajtó és a sajtó-szabadság A mi olvasóinkat kicsinyel­nénk le, ha arról Írnánk, hogy milyen fontos szerepet tölt be az emberi társadalomban az újság, amely a mai modern technikai vívmányok segítsé­gével úgyszólván az esemé­nyek megtörténtével egyidejű­leg a világ minden részében tu­domásul hozza, már amennyire azt a hatalom birtokosai meg­engedik. A sajtó óriási hata­lom, olyan erőt jelent amelyet felbecsülni lehetetlen és igy érthető, hogy a szabadságra tö­rekvő emberiség egyik legfon­tosabb törekvése volt az, hogy a gondolatnak a sajtó utján va­ló terjesztését kivívja. A mi időnkben a legkorlátlanabb saj­tószabadság az Egyesült Álla­mokban van, azonban nagy balgaság volna azt állítani, hogy itt amiért a gondolatain­kat szabadon közölhetjük tény­legesen teljes sajtószabadság van, ilyen mindaddig nem lé­tezhet amig a magántulajdon rendszeren épül fel a társadal­mi rendszer, amelybe mint minden uj a sajtó túlnyomó többsége is a kevés nagy tőkés kezében van, illetve általuk van kontrolálva és igy természete­sen annak az érdekében igyek­szik befolyásolni az olvasó kö­zönséget. Azt szokják hazudni, hogy az amerikai sajtó független és megvesztegethetetlen. A ha­zugságok közt amelyen ez a tár­sadalmi rendszer felépül ez az egyike a legnagyobbaknak, csak a kezünkbe kell venni a nagy napilapokat és folyóira­tokat, hogy ennek az állításnak a hazug voltát tisztán lássuk. Előttem fekszik egy nagy heti folyóirat, amely egyike a leg­elterjedtebbeknek valóságos könyv, amelynek a papír érté­ke is sokkal többe kerül mint az a 10 cent amelyért elárusít­ják, nem beszélve az előállítási költségekről, az irók, szerkesz­tők fizetéséről és a részvénye­sek nagy hasznáról. Hogy le­hetséges ez? Azt ha lapozzuk a folyóiratot rögtön meglátjuk. Az ügyesen elbújtatott mun­kás ellenes és az olvasónak az osztályhelyeztéről a figyelmet elterelő ’’storyk” között ott vannak a drága hirdetések, AZ ÉPÍTŐ GÄRDÄBA 1942-1943-ra J. Geréb, Cleveland ....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 1.00 P. Hering, Buffalo ....... 1.00 E. Kovách, Ceveland ..... 1.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 1.00 I. Farkas, Akron ........... 1.00 A. Székely, Cleveland .... 1.00 J. Kollár, Cleveland ___ 1.00 J. Vizi, Akron ............... 1.00 J. Zára, Chicago ............. 1.00 H. Varjú, Chicago ........ 1.00 A. Lelkó, Pittsburgh .... 1.00 L. Fischbein, New York 1.00 J. Engli, Cleveland ......... 3.00 J. Pika, Turtle Creek .... 1.00 P. Pika, Chicago ........... 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 1.00 A. Molnár, Cleveland .... 1.00 M. Danka, Cleveland .... 1.00 (Legalább 50 tagot szerezzünk az építő gárdába.) hogy ezek nem egy szolgálatot jelentenek, hanem megfizeté­sét nem a hirdetéseknek, ha­nem a szellemi téren tett szol­gálatoknak, az rögtön kitűnik, ha látjuk azt, hogy nem csak azt hirdetik, hogy melyik a jobb leves, vagy pálinka, hanem egész odalakon keresztül hir­detik azt, hogy mit nem lehet kapni. A nagy hadifelszerelést készítő gyárak tucatjai adnak le oldalas hirdetéseket, pedig az ovasó nem akar venni, sem repülőgépet, sem ágyút, sem tankot, még ha éppen gusztusa támadna rá, még akkor sem kaphatna, tehát minden épeszű ember előtt nyilvánvaló az, hogy a lapnak a gyárosok ér­dekében tett szolgálatokat fi­zeti meg a hirdető. Ebben az egy magazinban 37 egész oldalas ilyen hirdetés van, nem beszélve a “kis” fél és negyed oldalas hirdetések­ről. Ha egy újság megpróbálna tényleg független lenni és a nagy tőke ellen Írni, rögtön ta­pasztalhatná a büntetést, a nagy busásan megfizetett hir­detések elmaradásával, kényte­len volna a lap terjedelmét re­dukálni és igy az ellen lapok­kal a versenyt feladni. Tehát a sajtószabadság elő­feltétele az volna, ha a lapokat tényleg az olvasók tartanák el és nem a hirdetők, ha nem len­nének hirdetések és az olvasó csak a tényleges árat fizet­né a nyomtatványért, egy ilyen ma elképzelhetetlen intézkedés, a reakciós terv ellen, mint a sajtószabadság ellen elkövetett merénylet ellen szállna harcba minden szabadság ellensége a reakció. Az elmúlt világháború idején már ilyenkor erős béklyó volt rakva a munkás sajtóra, a Bér­munkás és más munkás lapok postai szállítását már megvon­ták, Mr. Petterson az S.L.P. titkára már megírta a levelét a kormányzatnak, amelyben iga­zolta, hogy ők mint mindig most is kezes bárányok, olyan ékes bizonyítékokkal, hogy őket nem is háborgatta senkisem. Ma egy kissé másként van. A radikális sajtó szabadon irhát, a kormányzat keze inkább a re­akció felé sújt és maguk a szervezett munkások is mind­jobban kezdik felismerni a re­akciós sajtó veszedemét és fel­veszik ellenük a küzdelmet. Mi­kor father Coughlin lapjától készült megvonni a kormányzat a postai szállítás jogát, a mun­kásosztály elleni gyűlölködés és a nácizmusnak tett szolgálat miatt, akkor a munkások, kik jól tudták, hogy ezt a lapot a nagytőke fizeti mégis a sajtó- szabadságot siratták, pedig csak a reakció, a nagy tőke sza­badságán esett csorba. A szervezett munkások több helyen erős akciót kezdtek a reakciós kolumnisták, köztük a hírhedt Pegler ellen is, boj­kottal fenyegetve meg a lapo­kat, amint meg irtuk Himler Márton a sajtószabadság elleni merényletnek nevezte ezt és a himleri szóvirágokat “aljas, bi­tang, szajha” stb. szórt azok ellen, akik felmerték emelni a szavukat a pegleri kutmérgezés ellen, holott ez csak egy gyen­ge kísérlet volt arra, hogy a nagy tőke túlkapásait korlátoz­zák, ahelyett, hogy ténylegesen erős bojkotot vezetnének le az ilyen lapok ellen. Himlernek is meg van a sajtószabadsága, ő is ki tud adni egy lapot olyan árért, amelynél a papír is töb­be kerül, pedig aránylag a hir­detései sem tulnagyok és a pa­pír “ajándékok” sem gyakori­ak, bizonyára mégis megtalál­ja a számításait, hogy a ma­gyar és az amerikai reakció szolgálatába áll. Ha ezeket figyelembe vesz- szük, akkor látjuk azt, hogy milyen értéket jelent a mun­kásosztálynak egy olyan mun­káslap, jelen esetben a Bérmun­kás, amelyet az olvasók és csakis az olvasók tartanak fen, amely mögött nincsennek sem hirdetők, sem érdek csoportok, mely igy nincs lekötelezve, sza­badon csakis a munkásosztály érdekeit szem előtt tartva vív­ja a munkásosztály harcát. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi lapunk az egyetlen amely nem emelte föl az előfizetési árát, nem követte a többi ma­gyar lapok példáját, kik siet­tek felemelni az előfizetési rá­tát, dacára, hogy nem abból tartják fenn a lapjukat és töb­ben annak dacára is leszállítot­ták a terjedelmüket. A lap áráról az országos ér­tekezlet elgondolása az volt, hogy a magyar olvasó tábor egy jó része nem dolgozik a hadiiparban, másrésze elörege­dett, keresetképtelen, ezeket úgyis tulerősen sújtja a drá­gaság, tehát ahelyett, hogy ezeket megterhelte volna erejü­kön felül, meg hagyva a régi két dolláros rátát és inkább azokhoz fordul, hogy a lap za­vartalan megjelenésének és ter­jesztésének a lehetősége meg­maradjon, akiknek a kereseti lehetősége ezt meg engedi és önkéntesen veszik magukra ezt a terhet. Jogos büszkeséggel mutatha­tunk rá arra, hogy a lap iránya egyezik az olvasók érdekeivel, amit igazol az, hogy az évet de­ficit mentesen zártuk le, adós­ság nélkül, több mint ezer dol­lár készpénzzel indulunk neki az uj küzdelmeknek, ezt az ol­vasó tábora tette lehetővé, egy centnyi idegen pénz nem folyt be és nem 50 és 100 dolláros adományokból, hanem az előfi­zetésekből, egy kettő és öt dol­láros felülfizetésekből állt elő, ezt az odaadó szeretetet is­merve, biztosak vagyunk, hogy az olvasóink méltányolni fog­ják az országos értekezlet által lefektetett terveket (amelyet már ismertettük) és segítenek annak a megvalósitásáb a n, hogy magyar nyelven ebben a világot rengető időkben is za­vartalanul jelenhessen meg a Bérmunkás az egyetlen szabad munkás sajtó, hogy az harcol­hasson a reakció ellen és egy olyan társadalmi rendszerért melyben majd tényleg meg fog valósulni a többi szabadság jo­gok mellett a sajtószabadság is nem egy osztály, hanem az osz­tálynélküli emberi társadalom javára. Kovács Ernő Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi fórra dalom Forradalmi Ipari hadse regébe? Most Szombaton! SZÜRETI MULATSÁG NEW YORKBAN. Az IWW new yorki tagjai és barátaik a minden évben szokásos SZÜRETI MULATSÁGOT szeptember 26-án, szombaton este 8 órai kezdettel fogják megtartani a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. Minden vigadáshoz szüksé­ges szórakozás előkészítésé­ről a rendező bizottság gon­doskodik. Úgyszintén a jó házilag készített enni-inni valóról is. A zenét pedig egy elsőrendű cigányzenekar fog­ja szolgáltatni. A belépő jegy ára 45 cent, melyért kávét és süteményt is kap mindenki az est folyamán. Jobban nem szórakozhat sehol mint ezen a szüreti mulatságon, mely­nek jövedelme a Bérmunkás és Bérmunkás Otthon fönn­tartását szolgálja, kérjük te­hát a New York és környéki munkástársaink megjelené­sét. A bizottság. A NÁCIK SZERELME A NAGYBIRTOK LONDON, szept. (ONA) Az­zal a náci demagógiával szem­ben, amit a földosztás jelsza­vával müveitek addig, mig ha­talomra nem kerültek, jellem­ző micsoda birtokpolitikai in­tézkedéseket hajtanak végre, most, hogy hatalmon vannak. A gauleiterek mindenütt, de különösen Közéjp-Európában, utasításokat kaptak, hogy a parasztbirtokokat sajátitsák ki, alakítsanak belőlük nagybirto­kokat, a parasztokat pedig küldjék az elfoglalt orosz terü­letekre. Az első ország, ahol ezeket a terveket már részben végrehajtották Ausztria. Sok osztrák parasztbirtokot kisajá­títottak már ,a parasztokat fel- szólitották, költözzenek a kele­ti területekre, mig a tagositott parasztbirtokokból nagybirtoko­kat alakítottak, amelyeket “a gépesített fölmüveléshez értő német birodalmi szakemberek fognak majd kezelni.” A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. A. Alakszay, Akron 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 7.00 Mrs. J. Deák, Akron . .. 7.00 Mrs. G. Deme, Akron ..... 7.00 Mrs. L. Decsi, Akron __ 5.00 Mrs.özv.I. Farkas, Akron 7.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 7.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 7.00 Mrs. P. Kern, Akron .... 7.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 7.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 7.00 Mrs. J. Vizi, Akron ....... 7.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.. 8.00 Mrs. Lefkovits, Cleve. .. 7.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 7.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 5.00 Mrs. S. Visi, Lincoln Prk. 5.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 6.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 4.00 Mrs. E. Kovách, Clev...... 4.00 Mrs. Török, Atl. City 5.00 Mrs. Mary Mayer, Phila 4.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 2.00 Mrs. L. Gánch, Carolina 12.00 Kath. Estergall, Clev ...... 1.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom