Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-07-04 / 1222. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1942, julius 4. Az ember és az öszvér Eke elé fogva, föl a hegynek kapaszkodva vonszolja maga- után az ember az öszvért, mi­közben kifakadások közt a kö­vetkező szemrehányásokkal il­leti: x “Látod Bili, te csak egy ösz­vér vagy, mégpedig az apasza­már fia, én pedig az isten ké­pére teremtett ember vagyok. S mégis itt veled összekötve kell dolgoznom évektől-éveken. Gyakran gondolkozva felette, hogy te dolgozol-e nekem, vagy pedig én teneked? Igazán olyan megállapodásra jutottam, hogy ez nem más, mint egy öszvér és egy bolond társulása. Mert ami azt illeti, éppen olyan ne­hezen dolgozom, mint te, — ha nehezebben nem. Egyenlő tá­volságokat járunk be, szánto- gatva, vagy művelve a földet, te négy lábbal, míg én csak kettővel. Ennélfogva én még- egyszer annyit dolgozom egy pár lábbal, mint te.” “Amint látod, hamarosan ké­szülődünk a kukorica vetéshez, ^ ha ide ér a tördelés, egy har­madát be kell, hogy szolgáltas­sam a föld urának, amiért volt oly kegyes, hogy megengedett használni egy picinyke foltot az isteni világegyetemből. A má­sik harmad neked megy, a töb­bi aztán az enyém lessz. Igen de te elfogyaszthatod a csül- lőin kívül az egészet, mig ne­kem meg kell osztanom hét gyermekem, hat tyúkom, két kacsám és egy bankár között. Ha mind a kettőnknek cipőkre van szükségünk, te biztosan megkapod. Látod Bili, te rá­szedtél engem. Most kérdez­lek: illő ez egy öszvértől, egy apaszamár fiától, hogy meg­csaljon egy embert, — a te­remtés koronáját — a saját el­tartóját.”*' “Igen, te is dolgoztál, de csak szántani és megmunkálni segí­tetted a földet, de magamra hagytad a kukorica levágását, kalangyába rakását, kifosztá­sát, miközben a legelő kerítése fölött bájnulva hi-há-á-áztál talán éppen engem.” “Egész őszön, s a tél legna­gyobb részén át az összes csa­ládtagoknak, öregasszonyostól a szopósig kell szednünk a gya­potot, hogy pénzt teremtsünk elő neked uj szerszámra, adó­ra és hogy kifizessük £ kama­tot a rajtad levő jelzálog-köl- csön (mortgage) után. S tö­rődsz te a mortgage-val vala­mit? Fenét sem. Te, haszonta­lan cudar, még a te kemény lusta bőrödön levő mortgage- ról is nekem kell gondoskod­nom !” “Csupán csak választáskor jutok előnybe fölötted, mert én szavazhatok, mig te nem, s csak választás után veszem észre, hogy olyan nagy szamár voltam, mint a te apád. Igazán gondolkozom mostmár fölötte, hogy a politikát embereknek-e vagy csak szamaraknak csinál­ták-e, avagy pedig- a célból, hogy szamarakat , csináljanak az emberekből.” “Mond csak Bili, ezen dol­gok megfontolása után, hogy tudsz olyan egyenes buta, áj- tatos-pofát vágni?” Egy töredék gyűjteményből. * Ezen irodalmi gyöngyre bön­gészés közben akadtam. Félek, hogy a legnagyobb igyekvé- sem mellett sem tudtam for­dításban vissza adni a zamat­ját. Különösen az ilyen részek vesztenek sokat) a magyarba ültetésnél: “Verily I think it is a partnerships between a mule and a fool”, de ezeket le­vonva azt hiszem maradt any- nyi humor benne, hogy meg­érte a fáradtságot. Most még a földdel küzködő olvasókhoz néhány szót: Ne te­kintsék gúnyolódásnak ezt a kis dolgozatot, hanem lássák be az igazságot, amit ezen tra­gikum takar. Lássák be, hogy sorsuk egyenlő a városi prole­tárok sorsával. Bankárjaiktól csakis úgy tudnaK megszaba­dulni, ha a munkásosztállyal összefogva megszabadítják ma gukat a kizsákmányolok min­den fajtájától. Ennélfogva az érdekeik egybe esik a városi kizsákmányolt proletár töme­gek érdekével. Hassanak minden törekvé­sükkel oda, hogy segítsék ki­sajátítani a kisajátítókat, ol­vassák a Bérmunkást és te- hetségühöz mértén segítsék elő a munkásosztály szervezkedé­sét. Küldjék el adományaikat a Bérmunkás részére, hogy hat­hatósabban végezhesse a neve­lő munkát a magyar munkások sorai között. “tudja Pál.......” Az amerikai katona egészséges “A világtörténelem legegész­ségesebb hadserege.” így neve­zik az orvosok Uncle Sam mai katonáit. Az átlagos regruta egészségesebb, mint az ugyan­olyan korú civil és egészsége­sebb, mint apja volt, aki 1917- ben katonáskodott. Ha valaki beteg, azt hamar és könnyen felfedezik katoná- ék, a szervezettség és fegyel­mezettség segítségével. Azon­nal kezelés alá kerül. A tudo­mány sokat haladt az utolsó két évtizedben és az orvosi tech­nika lépést tartott a tudomány fejlődésével. Ezért annak a ka­tonának, aki ma beteg lesz, sokkal nagyobb esélye van a meggyógyulásra, mint bármi­kor ezelőtt a hadsereg történe­tében. A katonaság kitűnő egész­ségi viszonyait igazolják a biz­tositó társaságok, amelyek a statisztika rideg számaival mé­rik fel a helyzetet. A Metropo­litan Life Insurance Company egy újabb jelentése igy szól: “Általános m e g e 1 é g edést kelthet az a körülmény, hogy Amerika uj hadseregének az egészsége magas fokon áll.” E magas fokot két tényező­nek tulajdonítja a jelentés. Az egyik: “az emberek gondos megválogatása, a másik, az or­vosi felügyelet és gondozás ki­válósága. A jó egészség leg­szembeötlőbb bizonyítéka, a be- I tegségek okozta halálesetek rendkívül alacsony arányszá­ma.” Kétségtelen, hogy a hadse­reg a legjobb egészségnek ör­vendő fiukat válogatja ki, be­leértve azokat is, akiknek fo­gyatékosságai 1 könnyen — gyógyíthatók. Minden katonai sorozó bizottságban vannak, gyakorló-orvosok, elme-orvosok sebészek, fogorvosok, szem-, fül- és gégg-orvosok és egyéb specialisták. A jövendő katona — talán elcjször életében — alapos testi vizsgálaton megy keresztül. A hadsereg legközelebbi fe­ladata, megőrizni a katonának jó egészségét s ha lehet még javítani rajta — minden irány­ban. Lehet, hogy a közlegé­nyeknek néha nem tetszik, hogy mindennap megkérdezik tőlük, hogy van-e valami panaszuk és hogy sok kis apróságért, amik­kel otthon nem törődnének, or­voshoz, sőt kórházba kell men- niök. De Uncle Sam szempont­jából mindez a kényelmetlen­ség nagyon kis ár a “világtör­ténelem legegészségesebb” hír­nevéért. A “maródi-vizit” egyike az első intézményeknek, amit a katona megtanul; minden reg­gel, pontosan, ugyanabban az időben, azok, akik rosszul ér­zik magukat, vagy akik orvosi kezelés alatt állnak, felsőbb parancsnokuk előtt jelentkez­nek és nevüket bevezetik a be­tegek könyvébe. Ha valaki nap­közben rosszul lenne, vagy meg­sérülne, azonnal kórházba ke­rül, de ez a reggeli vizsgálat hozzá tartozik a napi program­hoz. A regruta hamar megta­nulja, hogy katonaéknál az em­ber vagy egészséges, vagy be­teg, de nincsen félállapot a ket­tő között. Kétség esetén, be­tegnek tekintik. A hadseregben, úgy mint a polgári életben is, a betegségek megelőzése a cél. A külömbség csak az, hogy a polgári életben az egyéntől függ, hogy megte- szi-e a kellő lépéseket. A kato­naságnál kötelező a dolog. Rö­viddel! a bevonulása után, a regrutát közömbösítik tetanus ellen, himlőoltást kap és tífusz elleni injekciókat. Ez minden­kire kiterjed. De ha szükség van rá, más védőoltásokon is keresztülmegy. A Caribbean vi­dékre küldött csapatokat sár­galáz ellen is beoltják. A katonaorvosi statisztika szerint, az első háborúhoz ké­pest, nagy csökkenés mutatko­zik a megelőzhető megbetege­dések számában. A spanyol­amerikai háborúban tudvalevő­leg roppant sok ember esett a tífusz áldozatául. Minden száz­ezer katonából 4800 megkapta a betegséget és 525 belehalt. A világháború alatt az orvosi tu­dománynak sikerült ezt a ma­gas arányszámot 30 megbete­gedésre és 5 halálesetre redu­kálni. Ma úgyszólván teljesen eltűnt a tífusz réme. A himlőt, amely valamikor a háborúk átka volt, a védőoltások segít­ségével teljesen kiirtották. A világháború alatt, a kanya­ró is sok esetben halálesettel végződött. A helyzet azóta gyö­keresen javult. 1917 novembe­rében, minden 1000 ember kö­jzül 240-et elért a kanyaró. 1941 márciusában 1000 ember kö­zött csak 57 kanyaró eset for­dult elő, de legújabban 1000 katonából csak egy kanyarós beteg van. Egy másik gyermek- betegség, a középfülgyulladás, sziötén sok bajt okozott az utolsó háborúban, mert minden ötödik embert megtámadott. Ma csak minden kétszázadikat. A statisztika szerint 1917- ben, 100,000 katona közül 171 halálos tüdőgyulladást kapott. 1941-ben csak 8. Betegség min­denkit érhet, civilt és katonát egyaránt. A külömbség az, — és ez nagyon megnyugtathatja a szülőket és mindenki egyebet, — hogy a katona ritkábban lesz beteg és ritkábban hal bele a betegségébe. Az összehasonlítás a követ­kező eredményt mutatja: A polgárok közül négyszer annyi ember hal meg tifuszban, két és félszer annyi tüdőgyulladás­ban, kilencszer annyi tüdővész­ben és tízszer annyi influen­zában. Vannak persze betegségek, amelyeket nem lehet előre lát­ni. Nem tudják megelőzni a vakbélgyulladást, sem a polgá­roknál, sem a katonáknál. Gon­datlanságból, vagy véletlen- ségből történt baleset minden­kit érhet. De az utolsó években úgy az orvosi, mint a sebészeti kezelés terén óriási haladást tettek s a felgyógyulás esélyei nagyon megjavultak. A vakbél­gyulladás ma félannyi esetben végződik halálos kimenettel, mint 1917-ben — a modern se­bészeti módszerek alkalmazása következtében. Ha egy katona olyan beteg, hogy kórházi ápolásra van szük­sége, az a leggondosabb, amit csak kívánni lehet. Katonai ápolók keze alá kerül, akiknek hadnagyi, vagy még magasabb rangjuk van s ezek ügyessége közmondásos. A fogorvos mindig rendel­kezésre áll, hogy foggyulladá­sokat kezeljen, vagy fogászati műtéteket végezzen. Csak azt veszik be katonának, akinek a fogai rendben vannak, de Uncle Sam arra is vigyáz ,hogy rend­ben is maradjanak. Hadgyakorlatok alkalmával a hadsereget mozgó orvosi ki- rendeltség követi, orvosi külö­nítmény, kerekeken. A legmo­dernebb orvosi berendezések hét teherkocsiból állanak. Né­gyet,' műtétek végrehajtására egyet sterilizáló szobának, egyet a röntgen készülékek el­helyezésére és egyet rendelő­nek használnak. A mozgó röntgen szobát két évig tartó tanulmányozás és kísérletek alapján állították össze. Tizenöt perc alatt be- és kicsomagolható és egy félóra leforgása alatt rádiógraphono- kat produkál. A hadsereg minden tagját vércsapatokba osztják. Sze­mélyazonossági kártyáján, a katona vércsoportja is jelezve van. Baleset esetén, ha vérát­ömlesztésre van szükség, az orvos csak egy pillantást vet a kártyára és már tudja, hogy milyen fajta vérre van szük­sége. A hadsereg még sok más óv­intézkedést foganatosít, hogy -agjai egészségére felügyeljen és berendezéseket állít fel, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom