Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-03-28 / 1208. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1942 március 28. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year ..........................$2.00 Félévre ............................. 100 Six Months ...................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD •*^*•42 A Roosevelt házaspár (gb) Az amerikai lapok rövid, pár soros hírekben számoltak be az egyetepni ifjúság évi konferenciájáról, amelyet március 14-én tartották az Ohio államban fekvő Oberlin város egyetemén, noha a konferencia disz-szónoka a Fir^l Lady, Mrs. Eleanor Roosevelt volt. Vagy talán éppen azért hallgatták el a dolgot, mert Mrs. Roosevelt olyan kijelentéseket tett, amelyek nem tetszettek a kitartott sajtónak, amely az utóbbi időben valóságos hadjáratot vezetett le ellene. ~ “Ebben a háborúban”, — mondotta Mrs. Roosevelt, — “a fiatalság harcol, a fiatalság vérzik el. Az ifjúságnak tehát tudnia kell, hogy miért harcol, miért áldozza fel az életét? A múltban mindne társadalmi javításnál azt kérdeztük, vájjon megtehetjük-e? vájjon lesszre miből fedezni a költségeket? Ha megtehettük és volt miből fedezni a háború költségeit, akkor joggal követelhet az ifjúság olyan békét, amely nem dobja ki munkából az ország népének a felét. A munkásság nem adhatja fel a békeidőben elért életszínvonalat, sőt fel kell azt tartani a hazatérő katonák számára is.” Mrs. Roosevelt ily nemű kijelentései sokat nyernek fontosságukban, mert közismert dolog, hogy az ilyen nézetekben a férje, Roosevelt elnök is teljesen megegyezik vele. De mert a mai viszonyok között az elnök személye elleni támadás esetleges súlyos következményekkel járhat, a tőkés osztály gyáva bérencei Mrs. Roosevelt ellen irányították összes támadásaikat. Az utóbbi pár év óta a Roosevelt házaspár társadalmi felfogása és magatartása megmérhetlen vitára adott okot. Az egyik szélső csoport egyenest kommunistának nevezi őket, a másik viszont a fasiszta bélyeget szeretné rájuk sütni. A két csoport között aztán elhelyezkednek a bírálók és szimpatizálók meg imádók mindenféle rétegei. Vannak olyanok, akik émelyítő hódolattal vetik magukat hasra, készen a talpnyalásra, rettegve a kritika minden gondolatától. Mi már többször analizáltuk ezt a kérdést és az események mindinkább megerősítik a Roosevelt házaspárra mondott véleményünket. MI JÓL LÁTJUK, HOGY A TERMELŐESZKÖZÖK FEJLŐDÉSE LEHETETLENNÉ TETTE A RÉGI, ÚGYNEVEZETT KORLÁTLAN TŐKÉS TERMELÉSI RENDSZERT. Kitűnt, hogy a termelőeszközök tulajdonosai a régi szabad verseny alapján irányítják tovább is a termelést, akkor a népesség fele munkanélkül marad és óriási nyomor keletkezik, amely aztán forradalmakhoz vezet. A termelést tehát valami módon irányítani, szabályozni kellett. Ez a szabályozás csak a tulajdonosok kiváltságainak korlátozásával volt elérhető. Európában forradalmak kellettek erre. Itt a Roosevelt házaspár és a köréje csoportosult intellek- tuel tábor, akiket a New Deal csoport néven ismerünk, vállalkozott arra, hogy ezt a korlátozást békés utón, a munkástömegekre támaszkodva hajtják végre. Egyrészről tehát ez a nélkülöző munkástömegek életszínvonalának emelését eredményezte, DE UGYANAKKOR LECSAPOLTA FORRADALMI KÉSZSÉGÜKET IS. így Roosevelték az egymással szembenálló kapzsi tőkések és a forradalomra kész munkástömegek közé álltak, részben békitve, részben fenyegetve mind a két csoportot. És mint az már szokásban van, két veszekedő között a békítőt is érheti támadás mindkét féltől. A tényeket ilyen tisztán látva mi számos Ízben rámutattunk és lelepleztük a hatalmukat féltő tőkéseknek Roosevelték ellen irányuló támadásait. AZT TARTJUK, HOGY AZ ILYEN TÁMADÁSOKAT AZ ÖNTUDATOS MUNKÁSSÁG UNDORRAL UTASÍTJA VISSZA és azok éPPen az ellenkező eredményt váltják ki, vagyis a Rooseveltek elleni gyűlölet helyet szimpátiát eredményeznek. Csak a tudatlan s a tőkés propaganda által félrevezetett munkás ül fel az Ilyen rágalmi hadjáratnak. Másrészről viszont tudatában vagyunk annak, hogy a Roosevelték és a New Deal által képviselt álláspont CSAK PILLANATNYI ELŐNYÖKET NYÚJT A MUNKÁSSÁGNAK, TÁRSADALMI NAGY PROBLÉMÁK VÉGLEGES MEGOLDÁSA NÉLKÜL. A New Deal a fennálló tőkés termelési rendszer keretein belül igyekszik bizonyos mérvű javításokra. Azonban minden ilyen javítást a termelő eszközök újabb fejlődése lerombol. A végleges megoldást csak a termelő eszközöknek a köztulajdonba vétele, az IPARI DEMOKRÁCIA megalkotása hozza meg. Ezidőszerint a Roosevelt házaspár ide még nem ért el, sőt még csak nem is gondolhatunk arra, hogy ide törekednének. Éppenazért, amig szimpatizálunk velük a munkásjóléti intézmények fentartásában és további kifejlesztésében, szilárdan kitartunk a végcél, AZ IPARI DEMOKRÁCIA megalkotásáért folyó küzdelmünkben. Tudatában vagyunk annak is, hogy ez a küzdelem bizonvos időn belül, — valószínűleg csak a háború után, — SOKKAL INTENZIVEBB LESZ, AMIKOR MAJD ESETLEG ÉLESEN SZEMBEKERÜLÜNK A ROOSEVELT HÁZASPÁRRAL ÉS A NEW DEAL HÍVEIVEL. Éppenazért a Roosevelt házaspárt mi csak a társadalmi fejlődés láncolata egyik fontos láncszemének tartjuk. Az érdemeik elismerése mellett nem feledkezünk meg arról, hogy mit várhatunk tőlük a jövőben „és azért az émelyítő dicséret és talpnyalás helyett a tisztánlátó kritikus szemével nézzük őket. A LEGTÖBB IDEGEN MEGBÍZHATÓ, mondja az igazságügyminiszter “Az idegeneknek fogadott hazájukhoz való kétségbevonhatatlan hűsége kivívta nekik a jogot, hogy a közös ügy érdekében éljenek és dolgozhassanak, Biddle, iga^ságügyimi- niszter szerint ezt a jogot az Egyesült Államok kormáiTya minden eszközzel meg is fogja védeni.” “Az idegen népesség nagy többségének megbizhatósága — nemzeti erőforrás, amelyet nem szabad könnyelműen betapasztanunk” — mondta Mr. Biddle az amerikai ügyvédszövetség [ gyűlésén. Az “Idegen” és “ellenséges idegen” jelzések, nem megbélyegzések, ha az illető hü az országhoz és kitart az eszmék mellett, amelyekért harcolunk.” “Az amerikai i n t é zmények mindig hagyományosan vendég- szeretőek voltak. Kevés ország van a föld kerekségén, ahol az idegen a közszabadságokban és lehetőségekben olyan szabadon részesedhetett, mint Amerikában. .Ezt a vendégszeretetett az idegenek gazdagon visszafizették éveken át, a béke jólétében és a háborús erőfeszítésekhez való hozzájárulásukkal. Ma, mint ezelőtt is, az idegenek és azok fiai a közös ügyet védelmezik. Nagy szerencsétlenség volna, ha szükségtelenül megtagadnék a szabadság védelmében való részesedés jogát a megbízható elemektől.” AZOK az olvasóink, akikhez lapkezelők nem kerülnek 45 centet küldjenek, lehet bélyegben is — és megküldjük a BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT P. O. Box 3912 Station S. S. Cleveland, Ohio ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szak tervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc.- esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály _ érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót irjul a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi Harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. / "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" ^ W ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W
