Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-03-28 / 1208. szám
1942 március 28. BÉRMUNKÁS 8 oidai Több, elismeréssel fogadott verses és novellás kötete 'jelent meg. Pihenő óráiban a színház és a muzsika érdekelte. Ha Kolozsvárra jött, minden szabad idejét Dezséri János, a nagy színész társaságában töltötte, akivel Shakespearet szoktak egymásnak olvasgatni savany- kás, homoki bor kortyantgatása közben. Mint a magyarországi munkásmozgalom annyi kitűnő embere ő is a maga erejéből küzdötte fel magát osztálya törekvéseinek vezetői közzé. 1870-ben született Budapesten. A lakatos mesterség elsajátítása után az akkori szokások szerint külföldi tanulmányútra ment. Bejárta egész Európát. Visszakerülve, egész életét a munkásmozgalomnak szentelte. 1899-ben már a vasasok betegsegélyzőjének volt a vezető tisztviselője. 1904-ben a Vas és Fémmunkások Országos Szövetségének lett a titkára és a vasas szaklapnak a szerkesztője. 1890 óta már úgy a vasasok szakmozgalmában, mint a szociáldemokrata párt országos politikai agitációjában szóval és tollal tevékenykedett. Mindig tagja volt a párt vezetőségének, a szakszervezetek tanácsának, a két munkásbiztositá- si intézmény igazgatóságának és általában minden olyan intézménynek, ahol a munkásság érdekeit, akár csöndes tárgyalásokban, akár hangos, elmeélt és idegeket igénylő vitákban, kellett megvédeni. Csendes, egyszerű, minden pózt kerülő ember volt, aki rajongott az irodalom, a művészet, a muzsika szépségeiért. Melegtekintetü, ragyogó szemeiből okosság és jóság áradt. Az igazán jól informáltak tudták, hogy Vanczák mindenképpen meg fog felelni a Népszava szerkesztésével reáváró feladatoknak. Meg is felelt. Kitűnő iró, újságíró, pompásan felkészült vitatkozó, elsőrangú megfigyelő és biztos itéletü publicista volt. Higgadt, nyugodt, körültekintő, a terepet gyorsan felértékelő taktikus is volt, akinek nagy része volt abban, hogy az ellenforradalom vad elszántsá- gu ostroma megtört a magyar- országi munkásmozgalom pasz- sziv ellentállásán. És, hogy Magyarországon még ma is vannak — bár lényegesen legyengült — munkás- mozgalmi intézmények, abban Vanczák Jánosnak van jelentékeny része és szerepe. Vanczák János tipikus megtestesítője és mindenképpen méltó képviselője volt a prole- táriátusnak, amelyből jött. Ám láttuk ezt a nyugodt, higgadt, hidegfejü, meggondolt szakszervezeti embert, aki élete jelentékeny részét a magyar- országi nehézipari munkáltatókkal való zöld asztal melletti tárgyalásokban töltötte el, olyan tomboló szilajsággal verekedni, hogy valóban bennünk is meghűlt a vér az ijjedelem- től. Az acélidegzetü nyugodt ember egyszerre félelmetes • lett. A Károlyi forradalom idején törtéint, az 500-as munkástanácsban, ahol a kommunisták is helyet kaptak, hogy Szaton József vasas, akinek már a szövetségben volt valami fegyelmi baja, egy nyegle felszólalásban a proletárság árulójának nevezte a szociáldemokrata pártot. Később már gyakran hallottunk ilyen ostoba vádat, de akkor, amikor ez először hangzott el, hatalmas vihart váltott ki az ülésen. Pokoli lárma keletkezett egyszerre és az egyik padsorból, mint egy tigris, úgy rontott ki Vanczák és rávetette magát Szatonra, aki fiatal, erőteljes ember volt. Pillanatok alatt körülöttük voltunk, hogy a verekedést mégakadályozzuk, de már késő volt. Vanczák véresre pofozta Szatont. Először történt a munkás- mozgalom nyílt tanácskozásainak történetében, hogy tettle- gességre került a sor. Pártjáért, a munkásmozgalom ügyéért, igazáért, amit fanatikus hittel szeretett és védett ez a szelid ember, — egy ifjú szilajságával tudott verekedni. Egy évtized ellenforradalmi levegőjében állt a magyarországi dolgozók élén. Egyik oldalon az emigráció összes árnyalatainak állandó, kíméletlen kritikája, a másik oldalon az ellenforradalom támad ásainak pergőtüze kisérte azon a nehéz utón, amin járnia és vezetnie kellett. Az acélos idegzetet felmorzsolták a szörnyű évek.Az öregség küszöbén, 62 éves korába« halt meg. Munkájának értékét és áldozásának nagyságát csak a történetíró fogja felmérhetni, aki minden indulattól mentesen fogja megvizsgálni a kort, amelyben dolgozott, a körülményeket, amelyeknek nehéz terhe alatt végezte munkáját és(az akadályokat, amelyekkel szembeszállni valóban óriásoknak való feladat volt. A legnehezebb időkben, a le- törtség legszomorubb korszakában, a legkíméletlenebb ellenséggel való viaskodásban Vanczák János tiszteletreméltó bátorsággal, rátermettséggel és a proletássághoz való töretlen hűségben állta meg se helyét. Nevét a születendő szabad munkásnemzedékek ott fogják emlegetni a magyarországi dolgozók legjobbjainak hosszú sorában. Bátor harcos volt. Tiszta és hasznos életét habozás nélkül tette fel ama küzdelem áldozati oltárára, amelyből egyszer mégis csak ki fog virágzani a szebb, jobb, szabad jövendő. .. Hitler titkos szövetségei ii. ^ , ANGLIA (—) Hitlernek a külföldi titkos szövetségesei között első helyen volt Anglia. A reakciós, a fasiszta érzelmű uralkodó osztálya Angliának, Chamber- lainnal a kormány élén, mindentekintetben segítséget adott Hitlernek. Hitler győzelme előtt talán csak egyének támogatták a Hitler mozgalmat, de a győzelme után nyíltabban támogatta az angol kormány a Hitler- Németországot, semhogy titkos szövetségesnek lehetne nevezni azt a kormányt, amely tiltakozás nélkül engedte meg Hitlernek a fölfegyverkezést, a Saar völgyének megszállását, Ausztria bekebelezését és amely kormány végül a polgári demokráciának egyik mintáját, Csehszlovákiát Hitler kezére játszotta. Ha mégis “titkos szövetsé- gessének” nevezzük Angliát azt csak azért tesszük, mert ezt nem vallotta be az angol kormány. Valamint azt sem vallotta nyilvánosan, hogy Hitlert és Hitler-Németországot azért támogatta és segítette, mert Hitler megígérte és állandóan hangoztatta, hogy Oroszországot és a bolsevizmust lefogja törni. Hitler valóban “szép” munkát végzett ezen a téren Németországon belül, ahol még a szelid szociáldemokratákkal, sőt még a polgári demokratákat is leverte, gúzsba kötötte, vagy a szolgálatába kényszeritette. A német iparba befektetett angol tőke jóval nagyobb kamattal kecsegtette az angol tőkéseket Hitler győzelme után, mint előtte. Az egyik nyilvánosan és hangosan elsóhajtotta a többiek kívánságát, amikor azt mondta, hogy bárcsak Angliában is lehetne használni Hitler módszereit az Angol munkásság ellen. “No, most következik bolsevik Oroszország!” — remélte az angol kormány. Elvégre Csehország már Németországé. A Skoda-fegyvergyár nagy segítségére lesz. Térben és lehetőségben közelebb hozták Hitlert Oroszország leveréséhez! Sztálin kétségbeesve könyör- gött ennek az angol kormánynak segítségért — szövetségért. Természetesen hiába könyör- gött. Hogy Hitler rövidesen Sztálint is a szolgálatába állíthatta, annak a sztálini rövidlátó politika után az angol kormány osztály politikája volt a legfőbb oka. Az angolok közvetlen segítsége mellett, Hitler közvetett segítséget is kapott tőlük. Amikor a japánokManzsuriát elfoglalták az angol uralta Nemzetek Ligája nem tette meg azt a lépést Japán ellen, amit meg kellett volna tenni a Liga vallott elvei szerint — hiába kérte ezt Kina. Amikor a fasiszta Olaszország elfoglalta Ethiopiát, Anglia és a Nemzetek Ligája ujj- fenyegetésen kívül mást nem csinált Olaszország ellen, — hiába kért támogatást Ethiopia. Amikor a spanyol demokraták segítségért rimánkodtak, Anglia a spanyol fasisztáknak adott aktiv segítséget. Még közvetettebbnek látszik Angliának imperialista és gyarmati politikája, mint Hitler titkos szövetségese. De egyre több polgári újságíró és előadó mutat arra. a tényre, hogy ha Anglia nem uralta volna fegyverrel és nem zsákmányolná ki a benszülötteket a most megtámadott és az ezután megtámadandó gyarmatokban, akkor Hitlernek nyílt szövetségese, Japán, nem győzhetne oly köny- nyen. Rájöttek végre egynéhányat hogy a kizsákmányolt és leigázott benszülötteket nem lelkesíthetik az angol jelszavak: “szabadság”, “demokrácia”, stb. stb. De az angol kormány — a mai is — vonakodik Indiának a nemzeti függetlenségét megadni. Valóban joggal lehet mondani, hogy minden kivégzett hindu -szabadságharcos titkos szövetségese Hitlernek. A megtámadott és legyilkolt burok is Hitler titkos szövetségesei, ép úgy mint a többi gyarmatokban halálra kizsákmányolt benszülöttek. Ezeknek fiai és unokái ma kevésbé félnek Hitlertől és Japántól, mint Angliától, ha csak föl nem ismerték azt a tényt, hogy Hitler sem jelent szabad- ságos és jólétet. Hitler titkos szövetségesei között voltak más államok is. Sorba fogjuk venni a legnagyobbakat a következő alkalommal. OLVASÓINKHOZ! A Bérmunkásnak most nincs utazó lapkezelője, aki bejárjon a bánya és más kisebb plézekre. A nagyobb városokban levő lapkezelőink is legtöbb helyütt hat meg hét napokat dolgoznak, amely után fárasztó a lapolvasók megkeresése. Ezért arra kérjük olvasóinkat, hogy' akinek előfizetése lejáratban van, azt most újítsák meg és az összeget küldjék be a BÉRMUNKÁS, P. O. Box 3912 Sta. S. S., Cleveland, O. címre. A Lapbizottság IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
