Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-01-10 / 1197. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1942 január 10. SZOCIÁLDEMOKRATA EMBERFEJEK------------------------írja: VINCE SÁNDOR------------------------KUNFI ZSIGMOND A magyar élet forrongó tűzhányója Kunfi Zsigmond ragyogó egyéniségével vetette ki magából a leirt betű és a kimondott szó legszínesebb, művészi lendületű lázadóját. A századforduló első éveiben, akkor érkezett el a magyarországi szociáldemokrata párthoz, amikor a fiatal, izmosodó párt évtizedes, kemény küzdelem után első, jelentékeny sikerét aratta. Az 1900-as évek elején a nagyot lendült magyar ipar mohósággal vetette rá magát a gyári termelésre. Profithajhá- szó vadságában minden költséget felvett a számításaiba, — csak egyet hagyott ki: a dolgozók egészségének és testi épségének védelmét. Az erre szükséges költségek ellen kézzel- lábbal kapálódzott. Ám hiábavaló volt minden fortélyos ravaszság. Az ipari megbetegedések és balesetek rengeteg kártérítési pert zúdítottak a kapitalisták nyakába. A vállalatok csakhamar érezni kezdték a megítélt összégek súlyos terhét. Rendet kellett teremteni a kuszáit helyzetben. A fejlődő ipar életre hívta a modern magyar munkásbizto- sitási intézményt, az 1907. évi XIX. törvény cikket. A törvény, az akkori európai divat szerint, önkormányzatot adott az uj intézménynek. Nyilván abban a reményben, hogy a munkáltatók amúgy se akarhatnak majd mást, mint a kormány. A munkásokat megjnajd verbuválni fogja a hivatalos gépezet a különféle “legényegyletekből.” Ám a fiatal, fürge, bátor és okos szociáldemokrata párt mozgósította az ipari munkásságot és fényes győzelmet aratott a munkásbiztositási választásokon a kormány hivatalos listája felett. A párt hadmozdulatait a tündöklőén tehetséges Grossmann Miksa nyomdász, újságíró, szerkesztő, agitátor és pártvezetőségi tag irányitotta. A győzelem után a párt őt állította az uj intézmény élére. Grossmann távozása nagy űrt hagyott a pártmozgalomban. Munkakörét a párt a régi vezető emberek között osztotta meg, de az átcsoportositás okán szükségessé vált egy uj munkatárs alkalmazása a Népszavához. A párt választása Kunfi Zsig- mondra, a 28 éves temesvári reáliskolai tanárra esett, aki néhány feltűnően szép és bátor irodalmi munkával, Jókairól, Toldi Ferencről és a francia kultúrharcról irt tanulmányaival és a Huszadik Századba, meg a Szocializmusba irt cikkeivel már előbb magára vonta a haladó közvélemény figyelmét. A reáliskolai diákság ^ előtt tartott irodalmi előadásaiért — mint az ifjúságra veszedelmes szocialistát — Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter már előbb fegyelmi utón elmozdította állásából. A Népszavához került Kunfi egy év leforgása alatt a lap első publicistája és a párt egyik legkedveltebb szónoka lett. Az 1908. évi pártkongresszus már a párt vezetőségébe is beválasztotta és rábízta a párt tudományos lapjának, a Szocializmusnak a szerkesztését. Pompás, színtiszta magyarsággal irt cikkei mély tudásról I tanúskodó előadásai és ezer színben tündöklő fordulatos, szellemes gyűlési beszédei csakhamar meghódították számára a szervezett munkásságon kívül az egész magyar értelmiséget is. Megnyerő egyénisége, rokonszenves megjelenése uj lendületet adott a választójogért folyó évtizedes küzdelemnek. A kitünően szerkesztett Népszavának Garami, Somogyi, Weltner, Bresztovszky voltak ebben az időben a vezércikkírói. Ez a kiváló írógárda sokat nyert a fiatal Kunfi csatlakozásával. Ma is érezzük a keblet dagasztó büszkeséget, hogy a mi Népszavánk, mely kardja, pajzsa és nevelője volt a magyar- országi dolgozóknak, — a legjobb magyar napilap is volt. Bár kíméletlen, metszőguny- nyal támadta az úri magyar világ intézményeit, legelsősorban magát a parlamentet, mégis érdekes látvány volt, hogy a képviselőházi folyosón az ülés előtti órában majdnem minden képviselő a Népszavát olvasta. Nagy része volt ebben Kunfi Zsigmond kitűnő cikkeinek is! Felejthetetlen és megörökíteni való egyik beszédében megmagyarázta, hogy miképen születik egy demokratikus parlament a Nyugaton és hogyan jön létre a magyar képviselőház ? „ — Demokratikus országokban — mondta — a nép a választás napján a titkos szavazás urnáihoz járul és megválasztja parlamentjét. Az összeülő parlament megválasztja a kormányt. A kormány átveszi az ország vezetését, beterjeszti javaslatait, megindul a vita és a többségi akaratból születik a törvény. Szóval alulról felfelé épül fel a törvényhozás háza. — Magyarországon fordítva történik minden. Felülről kezdődik a dolog. Fent a magyar élet tetején van egy nagy bank. Annak van egy monopóliuma, — mondjuk sóra. A sóból annyi/ profitot csinál, hogy meg tudja venni a saját céljaira a kormányt. A kormánynak annyi pénzt ad, hogy az meg tudja venni a képviselőket. A képviselők annyit keresnek, hogy ők meg bírják venni a választókat. A vásárolt szavazók, nyílt választáson a kormány, illetve a bank jelöltjeit választják meg. A megválasztottak azután hálásan hozzák a törvényeket — a bank javára. — Mikor az ember az ilyenformán létrejött magyar parlament tagjain végignéz, elsősorban az jut eszébe, hogy nincsen a világon árucikk, amelynek előállítási ára és belső értéke között olyan égbekiálltó külömbség volna, mint a magyar képviselő ára és értéke között. Ezt a kibérelt, eladott, korrupt és a néptől teljesen távol álló és élő parlamentet összetörni és az uralkodó földbirtokos osztály kezéből a hatalmat kiragadni óriásoknak való feladat volt az első világháború előtti Magyarországon. 1913-ban a magyar iparban mindössze egy millió munkás volt alkalmazva. Az uj proletárgeneráció már tagja volt a pártnak, szakszervezetének és előfizetője a Népszavának. De még élt a Kossuth-kultusztól mérgezett, a 48-as “eszmevi- lág”-tól bóditott és főleg a földesurak és papok járszallagján tartott régi proletárgeneráció. A 10—15 százalékban szervezett ipari és a teljesen szervezetlen földmives proletársággal indult el a párt az ezeresztendős úri magyar világ leküzdésére, a modern Magyarország megteremtésére, az általánosválasztójog kivivására. A jövendő történetírójára vár a feladat, hogy megírja a választójogi harc törtéjnetéj;. E harc története nélkül nem lehet se megérteni, se megírni az első világháborút megelőző 30 év politikai történelmét. Sokan, az azóta lezajlott nagy politikai és társadalmi forradalmak hatása alatt, hiábavaló érőpocsékolásnak tartják a magyarországi munkáso sztály nagy áldozásait ezért az elemi emberi jogért. A távolból és látszólag ez talán igy tűnik fel. De, akik benne éltek és tevékenykedtek a nagy küzdelemben, azok tudják, hogy ez a máig is befejezetlen harc ébresztette fel a magyar dolgozókat társadalmi osztály- tudatukra és történelmi hivatásukra. A 42 millió bérért dolgozó amerikai ember nyilván egész sor történelmi, politikai, gazdasági és pszichológiai okból nem építette meg a saját osztályharcos politikai pártját, amely gazdasági szervezeteinek harci tempóját lenne hivatott lendíteni és segíteni. A sok, még ezután kikutatandó ok között az egyik és nyilván döntő ok talán éppen az, hogy Amerika minden emberi jogot és közszabadságot, tehát a választójogot is harc nélkül adta meg minden dolgozónak. (Ahol, mint némely déli államban, ezt a jogot rövidlátó és hatalmukkal visszaélő hivatalnokok gyakorolni nem engedik, — ott a néger lakosság egyre harcosabb tempóban szervezkedik.) Minden jog birtokában nincs az amerikai, népnek olyan harcra serkentő célkitűzése, amelyért való lelkesedésben és áldozásban megszületik az osztályszolidaritás romantikája. Magyarországon ezt a termékeny, romantika-teremtő f e 1- adatot elvégezte a választójogért való harc. El fog-e jönni valaha ennek a nagy magyar küzdelemnek méltó tollú értékelője? Lesz-e majd valaki, aki felmérje a tengernyi áldozatot, amit a magyarországi dolgozók meghoztak érte?! (Folytatjuk) AFORIZMÁK A legnagyobb szamárság a lónak imádkozni, amikor a ló a káromkodást sokkal inkább megérti. Könnyű annak a házasság szent voltát hirdetni, akinek nem szabad vele élni. Az Ur a saját képmására találta teremteni az embert. De a Szentirás menten úgy különböztetett, hogy csak a férfit tartja embernek. A szerelem mindenhatóságát nem regék, mesék, csodák, hanem a házasságok bizonyítják. Csordulásáról veszik észre az emberek, hogy a kehely csor- dultik telt. Az állít magának a földön legokosabb emléket, kiről holta után való napon a kutya sem beszélget. Az asszony kezdetben dalo), aztán beszél, végül dörmög. Megbízhatóbb az a világismeret, amelyet balsorsban szereztünk, mint amelyet jóban. Csak bizonyos fokú korlátoltság mellett lehet valaki jó férj, — s bizonyos fokú ésszel jó feleség. AKRONI OLVASÓINK JANUÁR 17-én, szombaton este 8 órai kezdettel a MAGYAR HÁZBAN DISZNÓTOROS VA C S OR ÁT rendeznek háziasán készített hurka, kolbász, káposzta és sütemények felszolgálásával. Vacsora jegy ára 60 cent. — Mindenkit szívesen lát a Rendezőség az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield...-. 6.00 J. Kollár, Cleveland......... 6.00 J. Geréb, Cleveland...... 1.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago........ 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L Lefkovits, Cleveland.... 2.00 M. Stefánkó, New York ... 6.00 J. Vizi, Akron......... 10.00 J. Deák, Akron................ 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York...... 1.00 J. Pataky, Brooklyn...... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 4.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00
